Önmagában a hajléktalanság ténye nem alapozhat meg olyan feltevést, hogy a hajléktalan lehetséges veszélyforrás, és nem indokolhat ilyen feltételezésre épülő rendőrségi, hatósági intézkedést, jogkorlátozást. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit megillet, a jog előtt mindenki egyenlő. Az állam kötelessége, hogy a jogkövető polgárokat megvédje a jogsértőkkel szemben, akár hajléktalanok, akár nem.

   

 

Önmagában a hajléktalanság ténye nem alapozhat meg olyan feltevést, hogy a hajléktalan lehetséges veszélyforrás, és nem indokolhat ilyen feltételezésre épülő rendőrségi, hatósági intézkedést, jogkorlátozást. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit megillet, a jog előtt mindenki egyenlő. Az állam kötelessége, hogy a jogkövető polgárokat megvédje a jogsértőkkel szemben, akár hajléktalanok, akár nem.

   

Szabó Máté ombudsman egy veszprémi lakótelepen élők panasza nyomán indított vizsgálatot. Az ott lakók azzal fordultak a biztoshoz, hogy a környékükön a hajléktalanok italoznak, hangoskodnak, szemetelnek, mindenki szeme láttára szexuális életet élnek, illemhelynek használják a környéket, gyakorta megrongálják a lépcsőházakat is. Emiatt többször kérték az önkormányzat és a rendőrség segítségét.

Az ombudsman megkereste Veszprém polgármesterét, akitől azt a felvilágosítást kapta, hogy a lakókat több alkalommal tájékoztatták: a hajléktalan emberek jogai önkényesen, pusztán a hajléktalan létre tekintettel nem korlátozhatók. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek, feljelentést tehetnek a megfelelő hatóságnál. A hajléktalanok ellátását végző utcai szociális munkások rendszeresen tájékoztatják a hajléktalanokat az igénybe vehető ellátásokról, a jogkövető magatartásról.

Az ombudsman megítélése szerint a polgármester válaszában foglaltak jelentik az egyetlen követendő alkotmányos álláspontot. Az országgyűlési biztos további intézkedést nem tett, mert a konkrét hatósági eljárás során nem észlelt alapvető joggal összefüggő visszásságot. Ehhez hozzátette, hogy a hajléktalanság társadalmi, jogi problémái nem oldhatók meg úgy, hogy a hajléktalanokat eltávolítják utcákról, egyes városrészekről. Szabó Máté másfelől utalt arra is, hogy a hajléktalan lét sem jelenthet felmentést a jogkövető magatartás követelménye alól.

2008-ban az ombudsman a hajléktalanok helyzetével, jogaik érvényesülésével kapcsolatos önálló alapjogi projektet indított, amelynek célja éppen a hajléktalansággal összefüggő problémák feltárása, tudatosítása. Következtetéseinek egyik legfontosabb eleme, hogy az emberi méltósághoz való jog mindenkit megillet, a hajléktalan embert ugyanúgy, mint a társadalom bármely más tagját. A hajléktalanság össztársadalmi problémájának megoldására nem elegendő egyszeri vagy rövid távú cselekvés. Problémát okoz, hogy a jelenlegi ellátó-rendszer inkább csak a közvetlen életveszély elhárítására, a túlélés biztosítására alkalmas, a társadalmi visszailleszkedés elősegítésére és főleg a prevencióra már kevés személyi, tárgyi és finanszírozási forrás marad. Az államnak kell valós, együttműködésre ösztönző perspektívát kínálnia a kiszolgáltatott helyzetben, az utcán élő embereknek. Fontos lenne a hajléktalanná válás megelőzése, ami hosszú távon feltétlenül költséghatékonyabb és kevesebb konfliktussal jár, mint a már meglévő hajléktalanság kezelése – mutatott rá az ombudsman.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük