A program szervezőiA program szervezői

Ötödik alkalommal rendezi meg az Ars Sacra Alapítvány a Kulturális Örökség Napokhoz kapcsolódó Szakrális Művészetek Hetét, amelyben először Magyarországon tartották a Nyitott Templomok Éjszakáját (szeptember 17-én). Ma már nemcsak fővárosi és országos, hanem nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Az elmúlt négy év alatt 82 helyszínen 52 ezer érdeklődő látogatta az eseményeket. Az Alapítvány támogatásokból és pályázatokból tartja fenn magát, és mert az összes rendezvénye ingyenes, a fellépő művészek lemondanak a tiszteletdíjukról, az intézmények pedig ingyen biztosítják a helyszíneket. Az idei rendezvényt 50 intézmény, 200 program gazdag választéka biztosítja kiállításokkal, színházzal, kortárs és klasszikus zenével.

A program szervezőiA program szervezői

Ötödik alkalommal rendezi meg az Ars Sacra Alapítvány a Kulturális Örökség Napokhoz kapcsolódó Szakrális Művészetek Hetét, amelyben először Magyarországon tartották a Nyitott Templomok Éjszakáját (szeptember 17-én). Ma már nemcsak fővárosi és országos, hanem nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Az elmúlt négy év alatt 82 helyszínen 52 ezer érdeklődő látogatta az eseményeket. Az Alapítvány támogatásokból és pályázatokból tartja fenn magát, és mert az összes rendezvénye ingyenes, a fellépő művészek lemondanak a tiszteletdíjukról, az intézmények pedig ingyen biztosítják a helyszíneket. Az idei rendezvényt 50 intézmény, 200 program gazdag választéka biztosítja kiállításokkal, színházzal, kortárs és klasszikus zenével.

A Fuvolás Együttes tagjai mennyei Grieget játszanak 

A hét tíz napjának célja a hagyományőrzés és az értékmentés mellett, hogy bekapcsolja a fiatalokat az egyházművészetbe, mert az esztétikum nemesíti a lelket. A különböző művészeti ágak idén tovább frissülnek romák és fogyatékkal élők profán vagy szakrális alkotásaival. Márfi Gyula, veszprémi érsek szerint jó, hogy az Egyház szekularizálódik, kiveszi a részét a világból, és így viszi el az Evangélium üzenetét. Babits-ot érdemes ehhez idézni: „Ki méltó látni a csodát, / az a csodát magában hordja".

Márfi Gyula püspökMárfi Gyula veszprémi érsek

Bevezető estként 2011. szeptember 17-én 19 órakor felhangzik a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, az eredeti próbák helyszínén, a Mátyás templom Ének- és Zenekara előadásában Liszt Esztergomi miséje, amit 1856. augusztus 31-én adtak elő az esztergomi bazilika felszentelésekor. Liszt személyesen tanította be a művet épp a Nemzeti Múzeum dísztermében. Az előadást aztán megismételték a belvárosi templomban. Ennek teljes bevételét a szerző a pesti Szent István Bazilika építésére ajánlotta fel. Utána a ferencesek Lisztet konfráterükké avatták. Később, szeptember 8-án a Hermina Kápolna avatásán újra eljátszották a misét.

 A Nemzeti Múzeum kupolájában dr. Szilárdfy Zoltán tudós pap és művészettörténész szakrális és profán darabokból álló, különleges gyűjteményét lehet megtekinteni október másodikáig Krisztus arca megvilágít minket címmel, köztük gyönyörű kézműves kolostori munkákat, rézmetszeteket, használati tárgyakat a 17-19. századig. A kiállítást rendező művészettörténész: dr. Ridovics Anna.

 

Budapest nagy múzeumai – a Nemzeti Múzeumon kívül is – csatlakoznak a Hetekhez ingyenesen látogatható kiállításokkal és hangversenyekkel. A sokrétű zenei kínálatot a Bazilikában felhangzó zsoltárok fűzik fel a programokhoz. A fellépők között hírességek lesznek: Sass Sylvia operaénekes, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek tizenhat éves, rendkívül tehetséges Fülöp fiúkkal, Boldóczki Gábor trombitaművész, Oberfrank Pál veszprémi színész (Dante színjátékkal), Sebestyén Márta, a Gryllus-testvérek, Lackfi János író, költő és sokan mások. A zenei eseményeket az Iparművészeti Múzeumban a Pro Musica leánykar zárja Szabó Dénes, Kossuth-díjas karnagy vezényletével.

 

Az Ars Sacra kuratóriumának tagjai Toroczkay Ilona, Dragonits Márta valamint Kertész Margit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) munkatársa és mások. A szervezést magáénak érzi Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Intézménye hozzásegít a magyar múlt-jelen-jövő kapcsolatának folytonosságához, ismertetéséhez. Természetesnek tartja, hogy a Liszt-évben Liszté legyen a zenei főszerep. (Részletek: a www.ars-sacra.hu weboldalon.)

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük