Minden korábbinál több, mintegy háromszáz költő nevezett a balatonfüredi Quasimodo Költőversenyre, közülük Szálinger Balázst a legjobb alkotás szerzőjét Quasimodo-emlékdíjjal és egy olaszországi ösztöndíjjal jutalmazták. A különdíjas a jelenleg Írországban élő Kabdebó Tamás lett.

Minden korábbinál több, mintegy háromszáz költő nevezett a balatonfüredi Quasimodo Költőversenyre, közülük Szálinger Balázst a legjobb alkotás szerzőjét Quasimodo-emlékdíjjal és egy olaszországi ösztöndíjjal jutalmazták. A különdíjas a jelenleg Írországban élő Kabdebó Tamás lett.


Az eseménysorozat díszvendége Katerina Stenou, az UNESCO kulturális igazgatója, a Szent Miklós motoros hajón tartott ünnepélyes sajtótájékoztatón bejelentette: a 2010-es Kultúrák Közeledése Nemzetközi Évének programjai keretében ez év októberében a Salvatore Quasimodo Közalapítvány képviselői illetve a verseny győztese és különdíjasa meghívást kaptak Párizsba Bogyay Katalintól, az UNESCO nagykövetétől. A delegációt Szőcs Géza kulturális államtitkár, költő vezeti majd.
– Az UNESCO mindig különös jelentőséget tulajdonított a helyi hagyományoknak és rendezvényeknek, amelyeken keresztül megmutatkozhat az adott térség kultúrája. Számunkra a helyi kisközösségek megmutatása az egyik legfontosabb szempont. Ezért vagyunk most itt, a füredi költőversenynek ezért van helye a Kultúrák Közeledése programjai között – fogalmazott Katerine Stenou.


A költőverseny díjazottjai az Anna Grand Hotel dísztermében rendezett gálán vehették át az elismerést. 
A fődíjat Szálinger Balázs Halott porokból mindenféle úrnő című verse nyerte el. A különdíjat Kabdebó Tamásnak a Róma-amor című költeményéért ítélte oda a zsűri.

Szálinger Balázs 1978-ban született Keszthelyen. A friss József Attila-díjas költő a kortárs irodalmi élet egyik legfurcsább figurája. Egyszerre rockzenekritikus és színházi szerző, költő, író, aki archaikus formákban ír közéleti témákról. Jelenleg Kolozsváron él. Jelentősebb művei: Kievezni a vajból, Zalai Passió, Első Pesti Vérkabaré, A sík, A százegyedik év.
Szálinger Balázs: Halott porokból mindenféle úrnő

Halott porokból mindenféle úrnő
Olyan könnyedén áll össze újra
Követhetetlen ritmusok mentén,
Hogy az egyszeri ember ledermed,
És azt kiáltja:
                    mit képzelsz mégis,
Mért nem kellettem, mikor kellettél?
 
Négy-öt királynő egyazon táblán,
Ellenfél nélkül: csupa ellenfél.
Újra föltámadt királynők jönnek
Hullaszagúan, egymásra fújnak,
Csupa nőtestű Frankenstein hozza
A nagy munkával átlépett múltat,
És beköszönnek:
                        most már vihetnél.

Romlott húst hoznak, és nem nevetnek.
Dallamot, csókot nem érdemelnek.
És mi, férfiak, s igen: királyok,
Tudjuk: a harcban kiderül úgyis,
Hogy csak érzéki csalódás minden,
Minden simító ujj és kacsintás.
Amint a frontvonal eléri őket,

Halott húsuknál nem érnek többet.
 
Kabdebó Tamás 1934-ben Budapesten született, 1956 után a nyugatra emigrált magyar értelmiség reprezentáns alakja. Író, mufordító, irodalomtörténész, könyvtáros, költő; nagy szerepe van a magyar költészet angliai megismertetésében.1956 után Angliában telepedett le, dolgozott könyvtárakban, egyetemeken Cardiffban, Londonban, Guayanában, Manchesterben, jelenleg Írországban él. A forradalom utáni évtizedekben induló, kiteljesedő irodalmi pályája földrajzilag Nyugat-Európához kötődik, ezért az irodalmi köztudat a magyar irodalmi élet írországi nagyköveteként emlegeti. A nemzete iránti hűségét és szeretetét anyanyelvén írott művei is közvetítik. Főbb művei: Érettségi (regény), Kétszívű (versek angolul és magyarul), Magyar Odisszeuszok (elbeszélések), Minden idők (regény), Az istenek (regény), Írország két arca (útleírás), Danubius-Danubia (regény), Blackwell küldetése (regény).
 
Kabdebó Tamás: Róma-amor
(Részlet)

(b) Róma Szent Mihály lován, hogy láthassam az egész várost
a hét domb egyikére fölkapaszkodám
majd letekintve – honnan érc-lován ülve Garibaldi,
ajkbiggyesztve, Pio Nono Vatikánjára néz,
az orom hátán a rom szüntelen alakulását láttam,
rádöbbentem: Rómában nincsen penész
mert újrasarjadva minden mindenre épül
és ez a föltöltődés a történelem.
(Lám odabent azaz, lefutván: idelent
a pápaságba is beépült a bűnös,
a kiirthatatlan pogány elem.)
Elfogott a kétség, lehet-é, hogy nemcsak Janus
de kétarcú, pogány-keresztény minden Isten?
Egyik kezével sújt, hogy aztán föléd hajolva
a másik kezével fölsegítsen?
 
Oklevelet vehetett át:  Gaál Antal, Oláh András, Ferentzi Anna, Bognár Anna, B. Tóth Klári, Tatár Sándor, Pálfi Ágnes, Neogrady Antal, Pósa Zoltán, Zsirai László, Turcsányi Péter, Végh Attila.
 
Az irodalmi riport kategóriában is átadták a Bertha Bulcsú-emlékdíjat. A díjazott alkotók: Bartusz-Dobosi László, Balogh Elemér, Kristóf Attila, Majoros Sándor és Kemény Tamás.

http://www.balatonfured.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük