2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Tájegység nyitó a Skanzenben

7 perc olvasás
 <span class="inline inline-left"><a href="/node/41140"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/a%20(1)21.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="73" /></a></span> <p>A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2010. június 25-én ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, a nyolcadik csodát, az Észak-magyarországi falu tájegységet.</p><p>

 a%20(1)21.thumbnail

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2010. június 25-én ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, a nyolcadik csodát, az Észak-magyarországi falu tájegységet.

 a%20(1)21.thumbnail

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2010. június 25-én ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, a nyolcadik csodát, az Észak-magyarországi falu tájegységet.

a%20(2)18.thumbnail„A kiállítás több szempontból is egyedi: Észak-Magyarország egyetlen olyan területe az országnak, amelynek népi építészetét, társadalmi sokszínűségét és lakáskultúráját két tájegység mutatja be. Ezek közül az egyik a már álló, 2006-ban átadott Felföldi Mező- Város tájegység, amely a szőlő- és bormonokultúrán, illetve a céhes kisiparon alapuló mezővárosi életmódot reprezentálja. A másik az Észak-magyarországi falu tájegység, amely ugyanerről a területről származó, de szegény- vagy középparaszti szinten élő lakosság életkörülményeibe nyújt bepillantást.

a%20(3)16.thumbnailA tájegység a mai Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Hont, Gömör és Kishont megyéket felölelő táj kultúrájának lenyomata. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettünk egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. Az Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti, folyók által szabdalt hegyvidéki terület 19-20. századi paraszti kultúráját mutatja be mind építészet, mind lakáskultúra vonatkozásában.

a%20(4)14.thumbnailAz Észak-magyarországi falu épületegyüttes egy patak menti völgyi úti falu, a domboldalra felfutó keskeny szalagtelkekkel, a telkek végén keresztcsűrökkel. A település elején található a majorsági épületegyüttes magtárral, cselédházzal és üvegházzal. A múzeumi falu szélén barlanglakások sora húzódik meg. A több család vérségi kapcsolatán alapuló együttélést a közös nemzetségi portán a palóc hadas telek reprezentálja. A szalagtelkek között dűlőút visz ki a csűröskertbe, ahol két csűr áll egymás mellett. A főút másik vége egy halmazos településrészbe torkollik, ahol egy szabálytalan alakú telek zárja le az épületek sorát." (Nagyné Batári Zsuzsanna tájegységfelelős muzeológus)

a%20(5)13.thumbnailAz Észak-magyarországi falu tájegység ünnepélyes átadása egy palócföldi lakodalom koreográfiáját követte. A játék szerint a múzeum látogatóit jelképező boldog Közönség Pesta e ceremónia révén nyerte el Palóc Böskét, a világszép új tájegységet. A tájegység hídjánál a kisbíró (a Nógrád Táncegyüttes egyik tagja) fogadta a vendégeket, és többször kidobolta a „mai" híreket, melyben elmondta az esküvő tényét, valamint felsorolta a palóc házak származási helyét, a szereplőket, illetve azoknak a meghívott méltóságoknak nevét, akik részt vesznek az eseményen.

a%20(6)12.thumbnailKözben a haranglábnál a 91 éves Pál István, az utolsó, még élő magyar dudás, a nógrádi dudás hagyományok utolsó őrzője énekelt, dudált. A perkupai ház udvarán lányok (a Nógrád Táncegyüttes tagjai) karikáztak, énekeltek és a portáról (a menyasszonyos háztól) a közönségen keresztül a színpadra vitték a menyasszony ágyneműjét, a fiúk szintén énekelve vitték az ágyat, amit két kazári asszony a színpadon felvetett.

a%20(7)12.thumbnailA vőlegényes háznál, a filkeházi portán a vőlegény (a Nógrád Táncegyüttes tagja) búcsúzkodott, a zenekar muzsikált (a Nógrád Táncegyüttes zenészei). Velük volt a vőfély is (a Nógrád Táncegyüttes tagja). Filkeházáról a vőlegény átment a vőféllyel, a szüleivel és a zenekarral együtt a menyasszonyos házhoz, hogy kikérje a menyasszonyt.

a%20(8)11.thumbnailMegálltak a perkupai ház hídján, és a vőfély onnan szólította a ház töltésén várakozó menyasszonyt és az örömszülőket, akik erre lementek a kapu elé. A vőfély itt mondta el a lánykikérő szövegét. A lánykikérés után elindult a nászmenet: elől a vőfély, az ifjú pár külön-külön, mindegyik a saját kísérőjével, az örömszülők és a zenekar.

a%20(9)11.thumbnailDr. Cseri Miklós főigazgató úr, mint Eskető összeadta az ifjú párt. Következett a menyasszonytánc, az örömanya és az örömapa megtáncoltatták a menyasszonyt. A vőlegény leszaladt a menyasszonnyal a színpadról, majd rögtön visszajött az Új menyecskével.

 a%20(10)10.thumbnailA vőfély a települések képviselőit szólította a színpadra, akik folyamatosan, egymás után érkeztek és átadták ajándékukat. Fergeteges tánc következett, melyben tüzet ugrott az új menyecske, majd a Nógrád Táncegyüttes tagjai is táncba kezdtek a színpad előtt. Palóc Bözsi és Közönség Pesta házasságkötési ceremóniája végeztével elénekeltük a himnuszt, majd Cseri Miklós főigazgató köszöntötte a vendégeket.

a%20(11)8.thumbnailAz észak-magyarországi régió képviselői szinte a gátról érkeztek, hiszen az utóbbi hetek esőzései, áradásai leginkább ezt a vidéket sújtották.

a%20(12)4.thumbnailA válságos események még világosabban mutatják a Skanzen értékmentő küldetésének, az épületkincs gondos megőrzésének jelentőségét. A múzeum főigazgatója beszédében elmondta: „Ha a helyszínen már nem is lehet megmenteni őket, múzeumunkban, mint egy rezervátumban örök időkre fennmarad e hagyományos életmód lenyomata az itt látható épületekben és tárgyakban, ill. a bemutatott szokásokban." Bizakodással állapították meg, hogy a katasztrófa eddig a vidékek közötti szolidaritás, a személyes kapcsolatok erősödését hozta.

a%20(13)4.thumbnailA meghívott díszvendégek közül Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, és Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere mondta el üdvözlő beszédét, végül Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg az új tájegységet. Utolsó aktusként Ternyák Csaba egri érsek, Csomós József református püspök és Keresztes Szilárd görög katolikus püspök felekezetük szokásai szerint megáldották a Karancskesziről származó öltöztetős Mária-szobor másolatát, amit a múzeum munkatársai elhelyeztek a kápolnában.

 a%20(14)4.thumbnailA díszvendégek és a falvakból érkezők az erdőhorváti lakóház felé indulva megtekintették az Új tájegységet, a portákon programok zajlottak, valamint kínálás vette kezdetét.

a%20(15)4.thumbnailAz új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be: 12 lakóházban és 26 melléképületben elhelyezett közel 5000 eredeti műtárgy. Az Észak-magyarországi falu a Felföldi mezőváros szomszédságában épült fel, így téve teljessé a nagytáj építészeti képét. A házak temperálhatók, egész évben képesek az érdeklődők fogadására. 2010. június 26-tól látogatható.

A tájegységben érintett észak-magyarországi települések:

a48.thumbnailCserépváralja, Csobád, Debercsény, Diósjenő, Domaháza, Emőd, Erdőhorváti, Filkeháza, Füzér, Füzérradvány, Halászhomok, Imola, Karancsberény, Karancskeszi, Kisgömöri, Kovácsvágás, Márianosztra, Mikófalva, Mogyoróska, Nemesnádor, Nemesradnót (Szlovákia), Noszvaj, Novaj, Perkupa, Pusztafalu, Sirok, Szomolya, Szögliget, Zemplén.

http://www.skanzen.hu/

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.