Takács Imre 2006 márciusától 2007 augusztusának végéig volt az Iparművészeti Múzeum (IM) főigazgatója. Hirtelen váltották le arra hivatkozva, hogy „fedezet nélküli kötelezettség vállalásba" fogott és adminisztrációs hibákat követett el – Takács szerint inkább koncepciós per alapján. Az okok között egyetlen ellenőrzés és a munkatársak meghallgatásából származó vallomásokban sem talált a bíróság jogszerű indokot. Mindannyian emlékezünk az IM munkatársainak akkori tiltakozására.

 

Takács Imre 2006 márciusától 2007 augusztusának végéig volt az Iparművészeti Múzeum (IM) főigazgatója. Hirtelen váltották le arra hivatkozva, hogy „fedezet nélküli kötelezettség vállalásba" fogott és adminisztrációs hibákat követett el – Takács szerint inkább koncepciós per alapján. Az okok között egyetlen ellenőrzés és a munkatársak meghallgatásából származó vallomásokban sem talált a bíróság jogszerű indokot. Mindannyian emlékezünk az IM munkatársainak akkori tiltakozására.

   Az első ítélet 2008. június 6-án hiába volt számára bűncselekmény hiányában felmentő, leváltása érvényben maradt. 2010. október 15-én Takács az újabb munkaügyi pert is megnyerte, sőt, az ítélet jogerőre emelkedett. Október 18-án foglalhatta vissza főigazgatói székét. Újbóli beiktatásának sajtótájékoztatóján vehetett részt a sajtó. A főigazgató elmondta, hogy az időközben helyette kinevezett Renner Zsuzsa maradhat munkatársként az intézményben.   

    Ezután rátért a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével vázolt új múzeumszakmai stratégiára, és reméli, hogy megteremti ezek gyakorlati megvalósítási kereteit, ami komplexen magában foglalja az oktatási, közművelődési és szabadidős tevékenységet is.

   Első és legfontosabb teendő az állandó kiállítás megszervezése. A múzeum az 1872-es alapításakor igen előkelő helyet foglalt el a világban. Nagy adósság a jövő felé, hogy még nincs a legfőbb értékeket közszemlére tévő állandó látványossága. A kollekcióban nemzetközi rangot képvisel az iszlám művészete, elsősorban a híres szőnyegek terén – Batári Ferenc jóvoltából (a világ harmadik legnagyobb gyűjteménye!). Ehhez szándékozik a restaurátori és a kutatói kapacitást, valamint egy szőnyegrestaurátor központot és képzést létesíteni az Unger Alapítvány segítségével.

   A nagy időszaki kiállításoknak főleg a hazai gyűjteményi és szellemi erőforrásokra kell támaszkodniuk. Emellett tárgyal a londoni Victoria and Albert Museum kincseinek itthoni bemutatásáról 2012-ben. Az 1851-ben alapított angol múzeum az Art and design for all 19. századi gondolatát tartalmazza, vagyis hogy a művészet és a design mindenkié. Az uralkodó pár így mentette meg a jövőnek az akkori világkiállítás anyagát. A múzeum társadalmasítását Angliában találták ki. A gyűjtemény jelenleg Bonnban vendégszerepel, és utána hozzánk jön.

    Kiállítás-sorozatot tervez a magyar egyházi kincstárak, az arisztokrata családok még fellelhető tárgyainak és a híres magyar márkáknak bemutatására. Hátra van és elkerülhetetlen az óriási gyűjtemény digitalizálása. Megújításra vár a kommunikációs stratégia is, az IM brandjének felfuttatása a nemzetközi múzeumi téren.

   Az összes közül a legfontosabb azonban az épület teljes rekonstrukciója, hiszen pillanatnyilag beázik a nagy előcsarnok, szűkek a kiállítóterek és a munkahelyek. Az épület komoly károkat szenvedett a II. világháborúban és 1956-ban. Azóta toldozzák-foltozzák, de az igazi rekonstrukció elmaradt. Most már tovább nem halasztható.

   Kidolgozandó a rendezvények számára a bérbeadás szakmai rendje. Ezt minden múzeum megteszi, mert szüksége van a bevételre.

   Takács Imre a távlati tervekben említette a műemlék épület mögötti, Hőgyes Endre utca felől megközelíthető területre építendő új kiállítási csarnokot, ahol lehetőséget teremtene a friss iparművészeti alkotások bemutatására és arra, hogy a hely a modern művészek „játszóháza" lehessen. Azután fontos volna az óriási raktárak látogatható tanraktárrá alakítása. Az intézmény egységesítésénél figyelembe veszi a hozzá tartozó épületek – kastélyok, villák, kutatóintézetek – egyedi adottságát és funkciójuk különbözőségét.


• Új kiállítás-struktúrát alkot, amelynek legszilárdabb alkotóelemei az állandó kiállítások, közöttük a nemzet- és kultúraközi párbeszédet is szolgáló, kiemelkedő értékű budapesti iszlám művészeti gyűjteménnyel. Külön bemutatóterem szolgálja majd a jelenkori művészeti alkotások, művészek és művészcsoportok megjelenését, folyamatos változó programmal; látogatható tanulmányi raktárakat nyit meg a közönség számára; nagy időszaki kiállításokat, kamara-kiállításokat és speciális kiállítási helyszíneket kínál (p1. a magyar bútortörténeti központ megújított bútorkiállítását a Nagytétényi kastély jelenlegi és felújítandó tereiben)

  • A restaurátor és kutatói kapacitás bővítésében prioritást élvez a Budapesti Szőnyegmúzeum és szőnyegrestaurátor-központ megalapítása (Unger-alapítvány)
  • A nagy időszaki kiállítások jelentős részben szintén hazai gyűjteményi és szellemi erőforrásokra támaszkodnak, amelyek nemzetközi kulturális piacon, mint magyar szellemi termékek jelenhetnek meg (Esterházy-kincstár főúri öltözékei, Art deco és modernizmus: lakásművészet a két háború közti Magyarországon; Erdély régi művészete). Emellett a legmagasabb kvalitás importját is lehetővé tesszük (A londoni Victoria and Albert Museum kincsei).
  • Kiállítás-sorozatok (magyar egyházi kincstárak; Polgárok és arisztokraták: magyar gyűjtemények és interieurök; Magyar márkák (Hungarian Brands): közismert, de történeti összefüggésében és nemzetközi értékelésében kevéssé érzékelhető, híres magyar iparművészeti márkaneveknek, illetve gyáraknak és manufaktúráknak szentelt sorozat.) bemutatásával komoly kultúraterjesztő és identitásfejlesztő szerepre vállalkozunk.
  • A műtárgy-digitalizálás és korszerű múzeumi fotóarchívum felépítését célzó törekvésünkkel korszerű és megtérülő szellemi beruházást végzünk, amelynek célja a teljes hozzáférés, teljes körű oktatási és kutatói adatbázis biztosítása, emellett fejlett és jövedelemszerző publikációs jogkereskedelem; e tevékenység rendszerszerű minta lehet más intézmények vagy az egész közgyűjteményi szféra számára.

• Az elkerülhetetlen épületrekonstrukció tervei (új és megnövelt méretű kiállítóterek, korszerű közönségszolgálati terek, jól felszerelt múzeumi munkahelyek és raktárak kialakítása; új szemléletű múzeumpedagógiai rendszer felállítása) a külföldi partnerintézmények közelmúltbeli rekonstrukciós eredményeire épülnek.

Szöveg: Dobi Ildikó

Kép: Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük