„A második hű lovagom

Maradt, bármerre ment;

Nincs is e földön jutalom,

Mit meg nem érdemelt."

Erzsébet királyné: A kabinet. Mészöly Dezső fordítása

 

 

„A második hű lovagom

Maradt, bármerre ment;

Nincs is e földön jutalom,

Mit meg nem érdemelt."

Erzsébet királyné: A kabinet. Mészöly Dezső fordítása

 

Erzsébet királyné szívesen élte bele magát Shakespeare Szentivánéji álom c. darabjának tündérkirálynője szerepébe. Titániát férje, Oberon úgy bünteti meg, hogy bele kell szeretnie az első halandóba, akit a tündérkirály pajkos szolgája, Puck szamárrá varázsolt. Erzsébet A kabinet című versében „Női Kékszakállként" sorolta fel szamárfejű udvarlóit, s valószínű, hogy a fenti soroknál Andrássy Gyulára gondolt.

„Andrássy szavai a lángoló zsenit tükrözik, míg Deáké a nyugodt logikát, az okosságot, bölcsességet"…. Ezt a megállapítást Festetics Mária grófnő udvarhölgy vetette papírra, 1872. december 30.-án a 19. század második felének egyik legjelentősebb két magyar politikusáról.

Andrássy Gyuláról a kastély földszinti termeiben megrendezendő időszaki kiállítás lesz az első, amely a Magyarország 19. századi felemelkedéséért oly sokat tevő politikusnak állít emléket. Az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek első elnöke is volt, s amelynek munkássága nyomán létrejött a ma ismert nagyváros. Nem véletlen, hogy Budapest ma is legszebb sugárútját már életében Andrássyról nevezték el. Az általa létrehozott Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztereként  nem csak a birodalmat kormányozta, de egyetlen magyar politikusként tevékenyen részt vett az európai politika irányításában is.

Nem vállalkozhatunk az életmű teljes értékelésére, de a festmények, ábrázolások, tárgyak és iratanyagok segítségével szeretnénk felidézni a lelkes hazafi, az európai politikus, az elbűvölő magánember személyiségét, életét.  A kiállításon jónéhány, eddig nem látott, nem ismert műalkotást láthat a közönség, így pl. Dubufe, a párizsi előkelő társaság portréfestőjének képeit az ifjú, „szép akasztott"-nak becézett (ez az elnevezés arra utalt, hogy a szabadságharcban való részvétele miatt távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották) Andrássy Gyuláról, és a legszebb magyar asszonynak tartott ifjú nejéről, Kendeffy Katinkáról. A gróf későbbi életkoráról többek között Székely Bertalan és Benczúr Gyula képei tanúskodnak.

A tárgyak között az Andrássy család porcelánjaiból, ezüstjeiből látunk válogatást, de Andrássy pipája, tintáskészlete, kitüntetései és egyéb emléktárgyak is helyet kapnak a vitrinekben. Rendkívül értékes és érdekes iratanyagokat böngészhet a közönség, így pl. Andrássy édesanyjának fia érdekében írott kegyelmi kérvényét, Andrássy Erzsébet királynéhoz írott levelét, Jókai Mór, Ferenc József és Németország egyesítőjének, Bismarck-nak a kézírását. Andrássy legjelentősebb szerepléséről, a Berlinben megtartott háromhatalmi konferenciáról a szokásoktól eltérő módón, mulatságos karikatúrákkal emlékezünk meg.

A tárlatot – amelyhez gazdag képanyaggal illusztrált katalógus készül, ismert történészek, művészettörténészek legfrissebb kutatásait tartalmazó tanulmányokkal –  a Gödöllői Királyi Kastély múzeuma a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen készítette, a szlovákiai Betlér Andrássy kastélymúzeumának segítségével, de számos magyar illetve osztrák gyűjtemény is kölcsönzött tárgyakat.

A kiállítást Kaján Marianna és F. Dózsa Katalin rendezi, munkában közreműködnek Papházi János, Kovács Éva és Faludi Ildikó. Látványterv: Symbolon Bt.  

Megnyitó: 2009-06-05én 17 órakor

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük