Több mint kétszáz mázsa halat kínálnak és csaknem háromszázezer embert láttak vendégül a szegedi nemzetközi tiszai halfesztivál három napja alatt péntektől vasárnapig; szombaton – 2012. szeptember 1. – több száz bográcsban készült a hallé.

   

Több mint kétszáz mázsa halat kínálnak és csaknem háromszázezer embert láttak vendégül a szegedi nemzetközi tiszai halfesztivál három napja alatt péntektől vasárnapig; szombaton – 2012. szeptember 1. – több száz bográcsban készült a hallé.

 

    Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács, a fesztivál ötletgazdája szerint a finom szögedi étel titka, hogy az alaplé elkészítéséhez többféle hal csontját, fejét használják fel. Ezeket a bográcsban szegedi zöldpaprikával, paradicsommal és makói vöröshagymával körülbelül két óráig főzik. Ha elkészült, alaposan átpasszírozzák, úgy, hogy csak a csontok maradjanak. A passzírozást ki-ki más módszerrel végzi: vannak, akik sűrű szövésű szitát, acélszűrőt használnak, mások külön erre a célra kifejlesztett tekerhető fémalkalmatosságot. Az így kapott sűrű alaplébe teszik bele a beirdalt, kifilézett halszeleteket, megfőzik, és jóféle szegedi pirospaprikával ízesítik.

    Az immár tizenhatodik alkalommal megszervezett fesztivál második napján, szombaton kétszáz amatőr- és mesterszakács, családi és vállalati csapat, a politika, a közélet és a sport prominens képviselői vállalkoztak arra, hogy bemutassák halléfőző tudományukat. Az újszegedi Partfürdőn azonban ennél jóval több bográcsban rotyogott a hagyományos szegedi hallé, hiszen volt olyan induló, aki több száz embert látott vendégül.

    A kisebb-nagyobb bográcsok mellett idén jóval nagyobb méretben, honvédségi gulyáságyúban is készült az ízletes hallé. A tábori konyhában forgolódó katonák elárulták, csaknem kétszáz embernek főznek. A gulyáságyús hallé készítésének titka csupán annyi, hogy a bográcsban készülő változathoz képest lényegesen gyakrabban kell megkeverni, mert a tűz nem egyenletesen melegíti a kondérokat.

    A hallé mellett mást is kínáltak a vendégeknek: paprikás lisztben megforgatott, tűz fölött sült keszeg, kárász, törpeharcsa vagy ponty, és akadtak olyanok, akik igazi különlegességeket főztek. Az algyői Szalma Antal például a hajnalban a Tiszából kifogott amurt készítette el vendégeinek.

    Az ínyencek azonban nem csak a házi méretekben fortyogó hallét kóstolhatták meg. A rendezvényt szervező halászcsárda a vízi bástyára felállított háromezer-ötszáz literes óriásbográcsában készíti el az ételt. A bogrács méretét jellemzi, hogy egyszeri megtöltéséhez csak makói vöröshagymából hat mázsát használnak föl. Más vendéglők a jellegzetes szögedi – és a vendégként szereplő bajai – hallé mellett sült harcsát, süllőt és keszeget, pontypatkót és harcsapaprikást kínálnak.

 

bkzg \ bpg \ gte

 

MTI 2012. szeptember 1., szombat 14:57

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük