A korábbi uniós pályázati támogatások nyomán erőteljesen nőtt a versenyképesség fokozására és az innováció elősegítésére szerveződő vállalkozói hálózatok száma, ugyanakkor csak kis részük jutott el eddig a kooperáció magas fokát jelző akkreditált innovációs klaszter címig. A helyzet javításához szükség lenne a klasztereken belüli vállalati együttműködés követelményeinek szabályozására – állapította meg a klaszter-tagvállalatok helyzetét elemezve a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelője.

A korábbi uniós pályázati támogatások nyomán erőteljesen nőtt a versenyképesség fokozására és az innováció elősegítésére szerveződő vállalkozói hálózatok száma, ugyanakkor csak kis részük jutott el eddig a kooperáció magas fokát jelző akkreditált innovációs klaszter címig. A helyzet javításához szükség lenne a klasztereken belüli vállalati együttműködés követelményeinek szabályozására – állapította meg a klaszter-tagvállalatok helyzetét elemezve a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelője.

Mintegy másfélszáz kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból a következő öt év során. A tőkebefektetések hatékonyságát javító csatornák feltérképezése során az alapot kezelő zrt. a magyarországi klaszterek működését is vizsgálta. (Emlékezetes, hogy korábban a beszállítói hálózatok helyzetét is elemezte.)

Klaszterháttér

A vállalkozói hálózatokat és a gazdasági együttműködést fejlesztő Pólus Program mintegy 1,5 milliárd euró uniós forrással támogatta a klaszterek kialakulását és fejlődését. A keretből 2011 nyaráig 100 együttműködési kezdeményezés jutott pénzhez, s közülük 15-en kapták meg az akkreditációs bizonyítványt. Velük együtt összesen 25 klaszter felelt meg a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. akkreditációs szempontjainak. E szempontok között a legnagyobb súlya a klaszter foglalkoztatottságra gyakorolt hatásának, a klaszterbe tartozó kis- és középvállalkozások üzleti kilátásai javításának és az exportpotenciál emelésének van. Az akkreditált innovációs klaszterek tagjai csaknem 84 ezer főt foglalkoztatnak és 728 vállalkozást, ebből 554 kis- és középvállalkozást fognak át, s a magyar GDP több mint 10 százalékát adják. Az akkreditált klaszterek további fejlesztési támogatásokhoz is hozzáférnek.

Többek között a külső piacokra való kilépést is segítenie kellene a klaszteresedésnek, amelynek keretében a termelő és fejlesztő vállalkozások a háttériparral és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, például akár pénzintézetekkel is összefoghatnak. A jelentősebb nemzetközi eredmények és a határon is átnyúló együttműködés a legtöbb klaszter esetében azonban még várat magára. A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, , a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szerveződött klaszter is.

Hatékony klasztermenedzsmenthez is pénz kell

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. megállapítása szerint a legjobb mérce ahhoz, hogy életképes-e egy klaszter, többek között az, hogy tagjai részben (időben előrehaladva növekvő részben) szerepet vállalnak-e a klaszter-menedzsment finanszírozásában. Attól persze még távol vagyunk, hogy egy működő szervezeti együttműködés támogatástól mentes, piaci előnyökre épülő önfenntartásáról beszéljünk. „A pályázati lehetőség hatására nagy számban jelentettek be új klasztereket, de ezek további támogató programok híján sokszor alig életképesek. Ez a klaszteresedési „divathullám" ugyanakkor jelzi, a hazai kkv-k új – együttműködésüket erősítő – kitörési pontokat keresnek. Egy-egy, évtizedes múltú jó példa megerősíti ebben őket." – mondja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervező klaszter-menedzsmenttől, csakhogy az amúgy is tőkehiánnyal küzdő tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, – hiába kellene kötelezővé tenni minden klaszternél – amely elegendő lenne egy ütőképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erőt képviselő vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttől a közös innovációt segítő és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevő szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik.

Klaszterszabályozás szükséges

A bizonytalan jövőképű, csupán a pályázati lehetőségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszűrheti, a kellő erővel rendelkezőket pedig továbblendítheti a megfelelő szabályozási, működési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése. A Tőkealap-kezelő Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelő definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelező tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelőssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelőzhető az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterből. Mindez segítséget ad a gazdaság különböző szakmai területein (lásd: feldolgozóipar, szolgáltatások) ma jól működő, perspektivikus struktúráknak is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük