A státusz-szimbólum

Majakovszkij orosz költő egyik versének négy sora: Itt járnak s gőgtől dagad a kebelük, Töltőtoll és jelvény pompázik a mellen. Persze hogy megbirkózunk velük, de rémes nehéz a harc ezek ellen.

A jelvény még csak rendben lenne, bizonyos korokban szívesen hordtak jelvényeket az emberek, szervezetek, társaságok, iskolák, zenekarok zománc emblémáját. Úgy hozta jó sorsom, hogy a Mechanikai Mérőműszergyár küldöttjeként részt vehettem a Budapesti Világifjúsági Találkozón. Három hónapig viseltem büszkén a VIT kitűzőjét.

De hogy kerül a töltőtoll a jelvény mellé? A válasz alapos megfontolást igényel. Először is a töltőtoll valamikor igen drága jószág volt. A múlt század ötvenes éveiben töltőtoll-ügynökök jártak gyárakban, irodákban, hivatalokban, hat havi részletre árusították a becses eszközt. És havonta a megbeszélt napon ugyanott megjelentek és beszedték az esedékes részletet.

Volt a töltőtollnak egy másik funkciója is. Azokban az országokban, ahol magas volt az analfabéták száma, bizony státusz-szimbólumot jelentett, ha valaki kitűzte zakója bal felső zsebére a töltőtoll akasztóját. Rangot jelentett az írástudás, ennek szimbóluma volt a kitűzött töltőtoll.

Ehhez kapcsolódik a következő történet. A Műanyagipari Vállalatnál voltam látogatóban, amikor akaratlanul tanúja lehettem egy tárgyalásnak. Távol-keleti ország üzletkötője nagy mennyiségű műanyag töltőtollat szeretett volna importálni a cég gyártmányaiból. De a formás darabok termelői árát sokallta. Partnere magyarázta, hogy a toll kényes jószág, nagy precizitást igényel a dugattyú gyártása, a tinta nem szivároghat ki semmilyen körülmények között a tollból. Erre az üzletkötő azt válaszolta, hogy nekik nem kell a dugattyú, nem kell a tinta, csak a toll. Igazából nem írásra használják. Persze, abban az országban is státusz-szimbólumként kezelték a felső zsebbe beakasztott töltőtollat.

Visszatérve a vershez, nem tudtam kideríteni, hogy ha valaki a múlt százas húszas éveiben a Szovjetunióban egy töltőtollat és egy jelvényt tűzött a zakója bal felső zsebébe, akkor miért kell harcolni ellene, különösen akkor, ha rémes nehéz a harc? Sanda prekoncepciós gondolatokra gyanakszom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük