www.erstebank.huwww.erstebank.hu A kelet-közép-európai piacok továbbra is jelentős növekedési előnnyel rendelkeznek a nyugati piacokhoz képest – állapítja meg az Erste Bank Csoport legújabb elemzése. A piacok azonban továbbra is ingadoznak, és a rövid távú árfolyam-emelkedéséből származó profit gyors kivonása várható. Délkelet-Európán belül várhatóan Románia húzhat hasznot elsőként a piacok szélesebb körű megnyugvásából.

 

www.erstebank.huwww.erstebank.hu A kelet-közép-európai piacok továbbra is jelentős növekedési előnnyel rendelkeznek a nyugati piacokhoz képest – állapítja meg az Erste Bank Csoport legújabb elemzése. A piacok azonban továbbra is ingadoznak, és a rövid távú árfolyam-emelkedéséből származó profit gyors kivonása várható. Délkelet-Európán belül várhatóan Románia húzhat hasznot elsőként a piacok szélesebb körű megnyugvásából.

Az Erste Bank elemzői szerint az általuk az idei első negyedévre adott előrejelzések beváltak, ugyanis a pénzintézetek a 2007-es évre vonatkozó jelentéseikben világosabb képet adtak az amerikai subprime-válság kártékony hatásairól. Ez a hatás szerintük már csillapodni látszik, jóllehet vannak arra utaló jelek, hogy az első negyedéves jelentések is tartogathatnak még rossz híreket. Úgy vélik, hogy az Egyesült Államok recessziója és a világgazdaságra átgyűrűző hatásoktól való félelem uralja majd a közhangulatot.

„A  piacok elérték a mélypontot, tehát arra számítunk, hogy még egy ideig ingadozó teljesítményt nyújtanak amellett, hogy az emelkedések után gyors profitrealizálásra is számítani kell. Az ideges hangulat azonban hamarosan csillapodni kezd. A legjobb esetben az Egyesült Államok gazdaságáról való leválás lesz a központi kérdés a piacokon" – jelentette ki Henning Esskuchen, az Erste Bank Kelet-közép-európai tőkepiacok elemzési osztályának vezetője. „Továbbra is úgy véljük, hogy a kelet-közép-európai piacok még mindig jelentős növekedési előnnyel rendelkeznek nyugati társaikkal szemben, és ez az ütőkártya jól kijátszható az Egyesült Államoktól való leválás esetén" – tette hozzá az elemzési osztály vezetője.

Az Erste Bank elemzői szerint az Erste Bank és az Európai Gazdaságkutatási Központ (ZEW) által közösen készített legfrissebb befektetői hangulatindex meglehetősen pozitív képet adott a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, és a felmérésben részt vevők javuló gazdasági várakozásokról számoltak be az euróövezetre és Kelet-Közép-Európára vonatkozóan. Míg a válaszadók többsége a gazdasági tevékenység lassulására számít, 20 százalékuk továbbra is gyorsuló vállalatfelvásárlási és – egyesülési hullámot vár. Közülük legtöbben Romániát és Lengyelországot tartják a legvonzóbb befektetési célpontnak, míg befektetői oldalon Németország elsőségét valószínűsítik, ám Ausztria szorosan a nyomában van, bizonyítékául annak, hogy a kelet-közép-európai növekedési sztori egyik főszereplőjévé vált.

Az Erste Bank elemzői arra számítanak, hogy a részvénypiacok hamarosan elérnek valamiféle mélypontot, azonban utána még nem várható azonnali emelkedés. Véleményük szerint inkább oldalazó mozgásokra kell számítani a második negyedévben. Meglátásuk szerint a tőzsdei befektetéseknél a piac likviditását és a méretét kell szem előtt tartani most, ám a nyugodtabb piacokon a második félévben már érdemes lehet elgondolkodni a pozíciónyitáson. „Ausztria és Lengyelország szerintünk most a legjobb hely arra, hogy átvészeljük a viharokat. Délkelet-Európával kapcsolatban pedig továbbra is óvatosak maradnánk, ám szerintünk a régióban Románia húzhat hasznot elsőként a piacok általános feltámadásából, amint a befektetők ismét hajlandóak lesznek a kisebb piacokon is megjelenni. Oroszország és Törökország esetében a kockázatkerülés sokkal alacsonyabb fokára kell eljutni, hogy ismét felkerüljenek a befektetői térképre" – állítja Esskuchen.

  • Ausztria 12 hónapra előremutató P/E aránya (10) jelentősen alulmúlja a történelmi átlagot (12,9), az állampapír-piaci hozam és a nyereséghozam közt jelenleg meglévő különbség (5,9) sokkal magasabb, mint a történelmi átlag (3,4), ami azt jelzi, hogy az osztrák részvénypiaci befektetések kockázati felára némiképp túlzó. Ugyanakkor a kelet-közép-európai növekedés átgyűrűző hatása miatt az osztrák piac vonzó célpont maradhat.
  • Lengyelország kissé drágának tűnhet a 2008-as profitra számított 15,4-es P/E ráta és a tőzsdei befektetések történelmi átlaga körül alakuló kockázati felár mellett. A jelenlegi körülmények közepette a piac likviditása és mérete lényeges kérdés marad, a lengyel börze pedig a második helyet foglalja el Ausztria mögött a 2007. évi 253 millió eurós átlagos (nem duplikáltan számolt) napi forgalommal. Feltételezve, hogy a piacok a második félévben érik el a mélypontot, a piac mélysége is döntő tényezőként jelentkezhet, hiszen a lengyel tőzsde gyümölcsöző befektetéseket eredményezhet a kis- és közepes kapitalizációjú papírok piacán.
  • Mivel a teljes KKE-piac fordulóponthoz közeledik, Magyarország is felülsúlyozásra érdemes, ám a jelenlegi gazdasági helyzet óvatosságot kíván.
  • A cseh részvénypiac alacsony súlyozottsága indokoltnak tűnik a jelenlegi piaci körülmények között, hiszen a tőzsdei ingadozások arra késztetik a befektetőket, hogy a nagyobb méretű piacokat preferálják.
  • Szlovénia és Horvátország továbbra is a legnehezebben árazható piac marad. A helyi részvénypiac likviditása elvileg időről-időre megdobja a részvényárfolyamokat, ám a jelenlegi kockázatkerülő hangulatban a befektetők inkább maradjanak távol e két piactól még akkor is, ha pár részvény (Krka, Gorenje) jó lehetőségeket kínál.
  • Románia híresen drága tőzsdéje nem keveset leadott a túlárazottságból, a 2008. és 2009. évi nyereségre vonatkozóan jelenleg 13,2-es, illetve 9,5-ös P/E rátával forog. Az ország elismerten kockázatokkal küzd (a folyó fizetési mérleg hiányát és a devizahatásokat illetően), azonban ezek a kockázatok elfogadhatónak tűnnek a piac fejlettségi szintjéhez képes. Az országba áramló működőtőke bőven ellensúlyozza a folyó hiányt, valamint rövid- és hosszú távon nagyban hozzájárul a nyereségesség és az export növekedéséhez.
  • A török részvénypiac alulárazottságát a piac növekedéséhez és várható negatív megtérüléséhez kell viszonyítani. Mindent összevetve, a török börze inkább semleges súlyozást érdemel.
  • Az orosz részvénypiac nagyon hasonló helyzetben van, mint a török: inkább semleges a súlyozása. Az elnökváltás zökkenőmentesen zajlott le, a meghirdetett politikai program pedig vállalkozásbarátnak tűnik. Az árupiacok jó alternatívát jelenthetnek a részvények helyett, amíg a világpiaci bizonytalanságok fennállnak (feltéve, hogy a recessziós félelmek nem változtatják meg a befektetői hangulatot jelentősen).