EU Új MagyarországTegnap (2007-08-08) a kormány több mint 1000 milliárd forint út- és közlekedésfejlesztésrõl döntött. A program keretein belül 56 útfejlesztés valósulhat meg 440 milliárd forint értékben, 5 vasútfejlesztési projektre összesen 375 milliárd forintot fordíthat, valamint 5 városi tömegközlekedési fejlesztés valósulhat meg 450 milliárd forint értékben.

 EU Új MagyarországTegnap (2007-08-08) a kormány több mint 1000 milliárd forint út- és közlekedésfejlesztésrõl döntött. A program keretein belül 56 útfejlesztés valósulhat meg 440 milliárd forint értékben, 5 vasútfejlesztési projektre összesen 375 milliárd forintot fordíthat, valamint 5 városi tömegközlekedési fejlesztés valósulhat meg 450 milliárd forint értékben.

A program keretein belül több mint 770 kilométernyi út épülhet, illetve újulhat meg, ami több, mintha keresztülszelnénk az országot, és oda-vissza megtennénk a Miskolc-Pécs távolságot. A Kormány holnap hozza nyilvánosságra a támogatott projektek teljes listáját.

Magyarország földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvezõ, az országon több fõ Kelet- és Nyugat-Európát összekötõ fõ közlekedési folyosó áthalad. A gyors ütemben fejlõdõ kelet-európai gazdaságok elsõ számú kereskedelmi útvonala is hazánkon keresztül vezet. Ha mindezen adottságok felelõs fejlesztéspolitikával találkoznak, hazánk lehet a térség logisztikai központja. Lehetõségeink kihasználásához azonban pótolnunk kell az ország gyorsforgalmi úthálózatának hiányosságait, korszerûsítenünk kell vasúthálózatunkat, bõvítenünk kell a közutak és vasutak helyenként szûkös kapacitását, növelnünk kell ezek teherbíró képességét, valamint  a nagyvárosi közösségi közlekedés fejlesztésével élhetõ országot kell teremtenünk, hogy hazánk mindannyiunk otthona is lehessen.

A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetõségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerõsítése szükséges. Emellett növelni

kell a településeket elkerülõ utak hosszát illetve számát is, mivel az országos fõutak 30 százaléka lakott területen halad át. Ez nagy mértékben rontja az ott lakók életminõségét.

Új Magyarországot építünk, és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében kiemelt szereppel rendelkezõ állam felelõssége, hogy olyan befektetésekrõl döntsön, amelyek gyorsítják régióink gazdasági fejlõdését, közelebb hoznak eddig távoli országrészeket és felzárkóztatnak hátrányos helyzetû térségeket, hogy egy élhetõbb, új Magyarország legyen otthonunk. Ezért a Kormány az akciótervekrõl és kiemelt projektekrõl szóló kormánydöntés után két héttel többek között olyan út- és közlekedési projektekrõl döntött, mint a 8-as, 86-os, M43-as és M7-es utak fejlesztése, amelyek stratégiai jelentõségûek az ország közlekedési és gazdasági fejlõdését illetõen.

A 8-as út

A 8-as számú fõút jelenleg a Közép-dunántúli régió egyik legfõbb kereskedelmi útvonala, ezért teljes hosszának megfelelõ forgalmi állapotban való kiépítése stratégiai fontosságú kérdés. Az út további fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a térség tõkevonzó képességének növeléséhez.

Az út összességében mintegy 80 kilométeres hosszán 2008-ig megkezdõdõ fejlesztés érinti a Márkó-Ajka közötti illetve az Ajka és Veszprém megye határa közötti szakaszt; mintegy 30 kilométeren, a Veszprém-Várpalota és a Veszprém-Székesfehérvár közötti szakaszokon valósulhat meg az út burkolatának megerõsítése, az út fejlesztése; emellett pedig a 8-as és a 72-es út keresztezõdésében külön szintû csomópontot alakítanak ki.

A 86-os út

A Magyarország nyugati részén húzódó észak-dél irányú fõút közlekedési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos mind a térség, mind pedig az ország számára. Mára az út fejlesztése halaszthatatlanná vált, így a 86-os út átépítése a legfontosabb nyugat-dunántúli útfejlesztés, ami nemcsak gazdaságfejlesztési, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is fontos: egy korszerûbb, nagyobb áteresztõ képességgel rendelkezõ úton jelentõsen csökkenthetõ a balesetek száma.

A 86-os út összességében 85 kilométeres 2008-ig megkezdõdõ fejlesztése érinti Szombathely térségét, valamint a Szombathely-Vát közötti szakaszt; az út burkolatának Körmend-Rédics közötti szakaszát 38 kilométer hosszan, a Gyõr-Moson-Sopron megyei szakaszát pedig 36 kilométer hosszan erõsítik meg; emellett pedig megvalósul a 86-os út szelestei elkerülõ szakasza is.

Az M43-as gyorsforgalmi út fejlesztése

Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom háromszorosára növekedett a 43-as úton, a személyforgalom másfélszerese a korábbinak, és a németországi szabadságolások idején ez a sokszorosára ugrik. Az út állapota rendkívül rossz, a magyar szabályozás szerint a kamionok okozta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a 10 millimétert, ennek ellenére van, ahol 10 centiméteresre gyûrõdött fel az aszfalt. Rendkívül rossz az út zajterhelése is, ami nemcsak élhetetlenné teszi az itteni településeket, de az egészségre is rendkívül káros. Az M43-as Szeged és Makó közötti 31 kilométert érintõ fejlesztése ezért mára halaszthatatlanná vált.

Az M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasza

A Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti pályaszakasz elkészültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem a Trieszt-Kijev/Helsinki folyosó részét is képezi majd, és gyors összeköttetést biztosít az Adria felé minden arra utazó honfitársunknak.

Projektlista egyes kiemelt jelentõségû út- és közlekedésfejlesztésekrõl

Villamos-fejlesztés:

  • 1-3 villamos.

Útfejlesztés:

  • M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasza;
  • M9 gyorsforgalmi út, 51. sz. fõút és 54. sz. fõút közti szakaszának kivitelezése;
  • M43 gyorsforgalmi út Szeged – Makó közötti szakasz kivitelezése;
  • 5. sz. fõút Szeged elkerülõ, III. ütem vasúti felüljáróval;
  • 47.sz. fõút Békés megyei szakasz, Békéscsaba elkerülõ-Orosháza elkerülõig;
  • 8-as út:
    • 8.sz. fõút 11,5 tonnás megerõsítés, fejlesztés Székesfehérvár-Veszprém között (9+020-11+766 km);
    • 8. sz. fõút Márkó-Ajka között (3 szakasz);
    • 8.sz. fõút Ajka-Veszprém megyehatár;
    • 8.sz. fõút Veszprém-Várpalota, burkolat-megerõsítés (32+000-57+100 km között).
  • 86- os út:
    • 86. sz. fõút 11,5 tonnás burkolat-megerõsítés, Körmend-Rédics (oh) között;
    • 86. sz. fõút burkolat-megerõsítése és négynyomúsítása (77+800-79+000 km között, Szombathely térsége)
    • 86. sz. fõút Szombathely-Vát szakasz (80+775-89+980 km között);
    • 86. sz. fõút Szeleste elkerülõ szakasz;
    • 86.sz. fõút Gyõr-Moson-Sopron megyei szakasz 11,5 tonnás burkolat erõsítése, fejlesztése;
  • 26- os út:
    • M30-26. sz. fõút Miskolc északi elkerülõ;
    • 26. sz. fõút Sajószentpéter elkerülõ;
    • 26. sz. Sajószentpéter és Kazincbarcika közös elkerülõ II. ütem;

Korábban már eldöntött PPP konstrukciójú fejlesztések:

  • M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény (gyorsforgalmi út);
  • M6 Dunaújváros-Szekszárd (gyorsforgalmi út);
  • M6 Szekszárd-Bóly (gyorsforgalmi út);
  • M60 Pécsi bekötés (Pécs-Bóly, gyorsforgalmi út);

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük