Új Parkok és Kilátó Készülne A Duna-partra A Valyo Tervei Szerint

Két új park, háromszintes sétány, 17 új gyalogátkelő, kilátóterasz, éjszakai és hétvégi piac, emblematikus modern hajóállomás, úszó közterek: a Valyo Egyesület önkéntesei úgy újítanák meg egy vidéki stadion árából a pesti Duna-partot, hogy mindemellett még az autósok is a jelenlegi kapacitással használhatják a rakpartot és élvezhetik a világ legszebb panorámáját.

A Duna-parti fiatalok elképzelésével mindenki jól jár: a Belváros pesti partszakaszára tervezett fejlesztésük nemcsak olcsón megvalósítható, de megteremti a békét is gyalogos és autós között. Akinek sietős dolga van, a pesti rakparton ezen túl is rövidíthet észak és dél között – ám mindezt úgy, hogy közben kicsit sem zavarja a parton pihenőket, és az új zöldövezet révén megélénkülő vízi utasforgalmat. De hogyan lehetséges ez a békés együttélés? Megtudhatjuk a Város és Folyó Egyesület (Valyo) és a hozzájuk csatlakozó fiatal szakemberek életszerű elképzeléséből.

A Valyo tagjai egymást követő tervezési feladatokon keresztül jutottak el odáig, hogy szakemberek bevonásával ők maguk is elindultak a Fővárosi Önkormányzat által kiírt RAK-PARK pályázaton, ami éppen a belvárosi pesti Duna-part megújítását tűzte ki célul. A kiírás által elvárt építész, városépítész, tájépítész és közlekedésmérnök társtervezőket körültekintően kérték fel: csak olyan jöhetett a csapatba, akinek volt már köze a Dunához.

A tervezőcsapat stílusosan közvetlenül a vízparton alakított ki irodát magának, hogy ha bármi kérdés felmerül, a helyszínen meg tudják vitatni. A pályázati kiírás előírásait, messzemenőkig betartva a csapat arra fókuszált, hogy megmutassa, hogyan működhetne legoptimálisabban a Kossuth tértől a Szabadság hídig tartó partszakasz úgy, hogy minden érintett jól járjon.

A Belgrád rakparton a mostani nemzetközi hajóállomás helyén közparkot alakítottak ki: a három szintes, a Károlyi kerttel méretben megegyező 8000 négyzetméteres Belgrád Parkot.

A területen a felső rakparti fal védelmében csendes, pihenésre és sportolásra is alkalmas rekreációs zónát hoztak létre, ami képes ellátni a kapcsolódó városrész hiányzó köztéri funkcióját is. Az új, természetes anyagokból kialakított, árvízbiztos közparkban a vízfelület 400 méter hosszan közvetlenül érinthető: ide tervezték az év legalább 200 napján használható alsó sétányt, ami természetes folyópartot csempész a belvárosba. A természetközeli érzetet kiegészíti a szemközti Gellért-hegy látványa, és hogy erről, az egyedüli lépcsős partszakaszról máshová helyezték át a kikötőket.

A Valyo tervezőinek munkáját a hiányzó funkciókkal kapcsolatos közvéleménykutatás előzte meg, emellett tanulmányt készítettek arra vonatkozóan is, hogy a következő évtized várható vízállásai hogyan alakulnak majd. Az új Nemzetközi Hajóállomást emiatt már úgy tervezték, hogy azt ne önthesse el az árvíz. A Belgrád rakpart megnyitása után a hajóállomás új, reprezentatív épületét és az összes belvárosi hajós funkciót (kiránduló-, városnéző- és szállodahajók) a Lánchíd és az Erzsébet híd közé sűrítették. A Vígadó tér elé tervezett, vízparti kilátóteraszként is működő épületből így vízállástól függetlenül, egész évben csodálhatják a vendégek a Duna, a Gellért-hegy és a Budai Vár, vagy éppen a Vígadó látványát. Az emeleti irodák, a panoráma-kávézó és étterem alatt szervezett buszok szállítják az itt kikötő Vigadó tér – Várkert Bazár révjárat, valamint a városi, régiós és nemzetközi hajójáratok utasait is.

A hajóállomás kontrasztos épületét sok kritika érte, de a csapat tagjai szerint szükség van egy ilyen, Budapest új jelképeként is működő karakteres épületre a Duna partján, ami nem nyomja el a jelenlegi látképet, hanem inkább kiegészíti azt. A kettes villamos viaduktja alatt egy fél órán belül az útra installálható pavilonrendszert alakítottak ki, mellyel kevésbé forgalmas időszakokban (pl. nyári éjszakákon és hétvégén) nyüzsgő kikötői vásár alakulhat ki. A Lánchíd előtti egybefüggő élménytéren található sok zöldfelület és vízjáték nem zavarja a forgalmat, amely a Széchenyi tér déli részén zavartalanul haladhat minden irányba. A hídfő melletti vízparton megmaradna és fejlődhetne a közpark, a Dunán található úszóműveken pedig kávézók, kisebb éttermek helyezkednek el.

Az úszó szigeteket pontszerűen helyezték el a part kiegészítéseként: mindenhol éppen azt a funkciót látja el, ami a kapcsolódó partszakaszról hiányzik. "Nem akartuk beépíteni a Dunát"- mondta Nagy Péter, a vízi közterek tervezője. A Valyo tagjai a tervezés kezdetekor rögzítették, hogy a város e szakaszán nincs szükség egy másodlagos vízi korzóra, mert az teret venne el e Dunától, fölöslegesen drága presztízsberuházás lenne.

A Valyo tervezői a szállodahajókat a vízparti szállodák elé, a magas partokhoz terveztek, hogy a nagyméretű hajók ne zavarják a városlakók és a többi turista elől a kilátást. Úszóstégeken további köztereket, kisebb hajóállomásokat és vendéglátóegységeket helyeztek el. Megoldották a Március 15-e tér vízkapcsolati problémáját is: az itt kialakított, könnyed kilátóterasz méltó folytatása a remek hangulatú, de eddig a víztől elzárt térnek.

A közlekedési rend áttervezése kapcsán mindenhol szem előtt tartották, hogy ahol csak lehet, a városból kiérhessen a partra a keresztirányú gyalogosforgalom, mindemellett az utak áteresztőképessége se csökkenjen. A vízparton összefüggő sétányt és kerékpársávot alakítottak ki, ezzel megoldották, hogy az eltérő használati módok egyidejűleg, egymás zavarása nélkül lehessenek jelen. A fiatal tervezők hisznek abban, hogy kreatív ötletekkel teli, mégis reális elképzelésük hosszú távon megoldja a Duna-part használhatóságának kérdését.

A Város és Folyó Egyesület csapata öt éve dolgozik azon, hogy a budapestiek végre hozzájussanak a Dunához. Minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy milyen lehetőséget rejt a vízparttal való közvetlen találkozás. Interaktív vízparti játékokat szerveznek, stéget nyitottak, tanösvényt hoztak létre, sőt telente mobil, Duna-parti szaunát működtetnek, amelyet bárki igénybe vehet. A Rak-Park pályázat kapcsán készült tervvel és a Nehru parton hamarosan megvalósuló elképzeléseikkel megmutatták: tudnak alternatívát mutatni Duna-part megújulására. A Valyo olyan szakembereket tudott megmozgatni álmai megfogalmazásához, akikkel Budapest folyópartjának megújítása egy újabb mérföldkőhöz érhet, a megvalósítás fázisába kerülhet.

A december 1-i eredményhirdetésen nem a Valyo nyert, de ez a tény nem bizonytalanította el Tömör Miklóst, a tervezés koordinátorát: "A terveket magunknak készítettük, a kiírás csak egy utolsó lökés volt, hogy leüljünk megcsinálni. Most van egy programunk, amit határozottan és őszintén tudunk képviselni. Az, hogy a Korzó Tervezési Stúdió általunk is elismert, győztes tervei sok részletükben hasonlítanak a miénkre, csak tovább bátorít minket abban, hogy jó irányba megyünk. Két fontos különbség van a díjazottak és a mi tervünk között: kevésbé telepedtünk a vízre, és terveztünk egy karakteres, bár a zsűrit megosztó hajóállomást, hogy cserébe megnyerjük a Belgrád Parkot".

A csapat tehát folytatja kihívásokkal teli munkáját egy élhető Duna-part megteremtése érdekében.

A Valyo tervezőcsapatának tagjai:

Ámon Gergely – vízépítési tervező, Falussy Bence – látványtervező,

Hudák Melinda – közlekedésmérnök, Nagy Péter – építész, Papp Szilvia – tájépítész,

Kerekes Kata- grafikus, Őrfi József – építész, Sára Dániel – építőmérnök,

Szczuka Levente – településtervező, Szerdahelyi Németh Klára – településtervező,

Torma Dániel Attila – közlekedéstervező, Tömör Miklós – koordinátor, Varga Dávid – építész, Varga-Kiss Blanka – tájépítész, Varga Tibor – tájépítész

A csapat december 30-án ünnepli 5. születésnapját, ahol a pályázatra készült terveiket személyesen mutatják be a nagyközönségnek.

https://www.facebook.com/events/833601926738609

Lantai József