2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Ütős nők a Müpában

7 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/59101"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Txalaparta.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="63" /></a></span>Sara és Maika Gómez - Ttukunak duó - a baszkföldi népi ütőhangszeres muzsika, a txalaparta (ejtsd: csalaparta) világhírű képviselői. A baszk népi ütőhangszeren két törékeny, ifjú hölgy szólaltatta meg a kemény, inkább férfiasnak mondható zenét március 18-án este a Müpában a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Ütős nők c. hangversenyén. A Ttukunak duó világszerte már több mint 400 koncertet adott, előadásuk igazi kuriózum volt.</p> <p> 

Sara és Maika Gómez – Ttukunak duó – a baszkföldi népi ütőhangszeres muzsika, a txalaparta (ejtsd: csalaparta) világhírű képviselői. A baszk népi ütőhangszeren két törékeny, ifjú hölgy szólaltatta meg a kemény, inkább férfiasnak mondható zenét március 18-án este a Müpában a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Ütős nők c. hangversenyén. A Ttukunak duó világszerte már több mint 400 koncertet adott, előadásuk igazi kuriózum volt.

 

Sara és Maika Gómez – Ttukunak duó – a baszkföldi népi ütőhangszeres muzsika, a txalaparta (ejtsd: csalaparta) világhírű képviselői. A baszk népi ütőhangszeren két törékeny, ifjú hölgy szólaltatta meg a kemény, inkább férfiasnak mondható zenét március 18-án este a Müpában a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Ütős nők c. hangversenyén. A Ttukunak duó világszerte már több mint 400 koncertet adott, előadásuk igazi kuriózum volt.

 

A txalapartát (az Amadinda Ütőegyüttes koncertjein már találkozhattunk ezzel az ősi muzsikával) eredetileg nagyméretű deszkalapokon, sajátos technikával fogott, vaskos verőkkel szólaltatták meg. Ma már többféle fából, különböző méretű lapokon játszanak (így dallamok is megszólaltathatók), s használnak fémből vagy kőből készített hangszereket is.

 a 30.thumbnail

A txalaparta (ejtsd: csalaparta) nevének jelentése baszk nyelven ütő, míg a közeli

Navarra tartományban a lovak ügetését jelöli, ami igencsak találóan érzékelteti magának a hangszer sodró lendületű megszólalásának a hangulatát is.
A txalaparta különlegessége az, hogy Európa kulturális határain belül, zárványszerűen alakult ki egy olyan ütőhangszeres hagyomány, amely meglepő párhuzamokat mutat számos afrikai zenei dialektus jellemvonásaival.
A txalapartát – akárcsak afrikai rokonait, a balafont vagy az amadindát – nem csupán hangszerként, hanem kommunikációs eszközként, távolba hangzó jeladóként alkalmazták a hegyek között. A hangszert főleg temetések vagy szüreti mulatságok során szólaltatták meg. Kialakulásában közrejátszottak a régió almabortermelő vidékei, ahol a nagy fateknőket és fakalapácsokat az alma betakarításához és préseléséhez használták. A munka végeztével ugyanezeket az eszközöket ütötték, hogy összecitálják a szomszédokat, és a szüreti munka végén kóstolót tartsanak a termésből. Afrikában ugyanígy évszázadokon át a távközlés eszközei voltak a legkülönfélébb fadobok: egy kétméteres fadob ugyanis megfelelő földrajzi viszonyok között akár 20 kilométerre is képes volt eljuttatni a kódolt üzenetet.
A txalaparta kialakulásának pontos ideje nem ismert. Egyes források összefüggésbe hozzák azzal, hogy a keresztény Európában a 10. századig harang helyett fadobokkal hívták a hívő népet istentiszteletre. Érdekes, hogy a txalapartához igen hasonló megszólalású és technikájú hangszerek fejlődtek ki Görögországban és Romániában.
A baszk txalaparta a múlt század 50-es éveiben indult fejlődésnek, amikor látványos folklórmozgalom kezdődött a régióban. Az egyszerű ütőhangszer ekkor lépett a dallamhangszer státuszába: különböző hagyományőrző zenekarok innovatív fejlesztésekbe kezdtek, a hangszer négy vagy ötfokú hangolást kapott, a hangzóléceket pedig a közönséges anyagok helyett egyre inkább jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkező fára cserélték.
A hangszer játéktechnikájának leglátványosabb része szinte teljesen megegyezik azzal, amivel a hasonló felépítésű hangszerek esetében találkozhatunk Indonéziától Afrikáig. Az interlocking lényege, hogy a játékosok széttördelik a szólamot egymás között. Az egyik zenész a páros, a másik a páratlan hangokat játssza, és egymás hangjai közé ütve, egymást kiegészítve alakul ki a két szólamból egységes dallamminta. Ahhoz, hogy a dallam hangjai pontosan és egyenletesen, kiegyensúlyozott dinamikával kövessék egymást, rendkívül koncentrált játékra, egymásra figyelésre és hajszálpontos ritmusérzékre van szükség. Az interlocking elsajátítása után a két játékos olyan döbbenetesen sodró lendületű tempókra képes gyorsítani a zenét, amire egyetlen zenész egyedül a fizikai adottságoknál fogva képtelen lenne – épp ez az emberfeletti lendület a technika lényege. A txalaparta zenészei ráadásul

két-két ütővel szólaltatják meg a hangszert, mindkét kéz pontos ütőkezelésére egyaránt kell összpontosítani.

 
A txalaparta 60 évvel ezelőtti reneszánszát követően mára Baszkföld egyik nemzeti kulturális kincsévé vált. A tiszteletére rendezett tematikusfesztivált minden év májusában rendezik meg, Hernani városában. Itt tűnt fel az a fiatal ikerpáros, akik a Tavaszi Fesztivál és a Művészetek Palotája közönségének mutatták be ezt a különleges hangzásvilágot. Előadásuk hangulatához az is hozzátartozik, hogy a kemény, inkább férfiasnak mondható zenét két törékeny, ifjú hölgy szólaltatta meg. A Gómez-páros klasszikus zenei tanulmányokat követően tért meg saját zenei hagyományaihoz, és a txalapartával utazták körbe a világot: a londoni Royal Festival Hallban történt nemzetközi debütálásukat követően Dél-Amerikán át Ázsia számos koncertszínpadáig eljutottak.

 

Néhány ajánlatom a Fesztiváli programjából a közeli napokra, méghozzá a különleges előadásokból:

A debreceni Csokonai Színház, a Kodály Filharmonikusok közreműködésével és Kocsár Balázs vezényletével, március 21-én (szerdán) este a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban mutatja be A halott város című operát. A huszadik századi filmzene kétszeres Oscar-díjas komponistája, az úgynevezett hollywoodi hangzás egyik kidolgozója, Erich Wolfgang Korngold főműve igazi kuriózum. Az előadás érdekessége, hogy a zenekar a színpadon foglal helyet, az énekeseket pedig néma színészek „kettőzik le", így nemcsak a zene, de a zenészek is a produkció főszereplőivé válnak. Vlad Troickij rendezésében a Magyar Állami Operaház két csillaga lép fel: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán.

 

Camille Boitel és a Compagnie L'immédiat Itt és most című előadása a Nemzeti Színház Nagyszínpadán szerepel március 20-án és 21-én (kedden és szerdán) este. A fizikai színház és a kortárs cirkusz burleszkszerű egyvelege fifikás szerkezetei és lélegzetelállító akrobata-akciói sorával egyaránt várja a felnőtt és a nyolc év feletti gyerek nézőket. Kedden este, a produkció után az érdeklődők közönségtalálkozón is részt vehetnek, ahol az alkotókkal és közreműködőkkel találkozhatnak, beszélgethetnek a színház nézőtéri büféjében.

 

Március 23-án és 24-én (pénteken és szombaton), szintén a Nemzeti Színház Nagyszínpadán a világszerte ismert Silviu Purcărete rendezését, Caragiale Farsang című, dupla szerelmi háromszögön alapuló vérbő komédiáját láthatják. A Radu Stanca Nemzeti Színház (Nagyszeben) ezzel az előadással ismét bizonyítja, mennyire ereje teljében van. Mint ahogyan Purcărete is, aki Magyarországon sem ritka vendég: 2005-ben a Katona József Színházban rendezte Shakespeare Troilus és Cressida című tragédiáját, többször is vendégszerepelt a gyulai Shakespeare Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A pénteki előadást közönségtalálkozó követi az alkotókkal és közreműködőkkel a színház nézőtéri büféjében.

 

Az Itt és most és a Farsang című produkció a Nemzetközi Színházi Fesztivál keretein belül szerepel a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában.

 

www.btf.hu

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.