Amikor a hitel már csak szép, nosztalgikus emlék csupán....Amikor a hitel már csak szép, nosztalgikus emlék csupán….

A pénzügyi válság eredményeként a bankok szigorodó hitelbírálati gyakorlatát látva egyre több hazai kis- és középvállalkozásban merülhet fel ez a kérdés, nevezetesen ha hitelfelvételben nem reménykedhetnek, akkor milyen finanszírozási lehetőségben gondolkodhatnak? Tény, amelyik vállalat nem a beruházások elhalasztásában látja a kiutat a mostani válságból, annak forrást kell találnia mielőbb. Ez pedig a finanszírozási csatornák újragondolását is megköveteli -emelte ki a Hypo Alpe-Adria Leasing.

 Amikor a hitel már csak szép, nosztalgikus emlék csupán....Amikor a hitel már csak szép, nosztalgikus emlék csupán….

A pénzügyi válság eredményeként a bankok szigorodó hitelbírálati gyakorlatát látva egyre több hazai kis- és középvállalkozásban merülhet fel ez a kérdés, nevezetesen ha hitelfelvételben nem reménykedhetnek, akkor milyen finanszírozási lehetőségben gondolkodhatnak? Tény, amelyik vállalat nem a beruházások elhalasztásában látja a kiutat a mostani válságból, annak forrást kell találnia mielőbb. Ez pedig a finanszírozási csatornák újragondolását is megköveteli -emelte ki a Hypo Alpe-Adria Leasing.

Mi lehet a „B-terv"?      

Ha pénzügyi válság, akkor megszorító intézkedések – legalábbis a vállalatok így reagálnak a gazdasági nehézségekre. Milyen stratégiát is takar mindez? Lehetőségként felmerül a létszámleépítés, rövidített munkahét, a termelés átmeneti leállítása, ami egyúttal az eszközállomány kihasználtságára is rányomja bélyegét, de a megtakarításra irányuló tervek között szerepelhet az ez évre tervezett beruházások elhalasztása is. Rövidtávon kétségkívül érezhető ezen intézkedések hatása, hiszen a vállalat likviditásának kisebb-nagyobb mértékű javítására irányulnak. Ugyanakkor egyes vállalatok finanszírozási helyzete ezen intézkedések ellenére is drámaian romolhat, és kérdéses, hogy valóban ez a legmegfelelőbb kiút a jelenlegi válság idején? „Sok vállalat ugyanis nem állhat le a beruházással, eszközbeszerzésekkel, hiszen ez a létüket veszélyeztetné, miközben akadnak, akik a jelenlegi helyzetet a piaci pozíciójuk javítására kívánják felhasználni„ – mondta el Vilmányi Judit, a Hypo Alpe-Adria Leasing eszközfinanszírozási üzletágának igazgatója.

A szükséges források megszerzése ugyanakkor már többeknek gondot jelenthet, hiszen számos pénzintézet szigorította a hitelezési politikáját: drágábban és nehezebben adnak hitelt. Felvetődik a kérdés: milyen irányba érdemes elmozdulniuk a forrásokat kereső kis- és középvállalkozásoknak? Mint ahogy Nyugat-Európában is a banki lehetőségek beszűkülése, drágulása és a biztosítékok széles körének bevonása miatt a lízingmegoldás kerül előtérbe, úgy Magyarországon is érdemes lehet a vállalatoknak ebbe az irányba elmozdulniuk, akár a gép- és berendezés beszerzés, akár az ingatlanfinanszírozás terén.

A lízing mellett számos érv szól, de a vállalatok számára alighanem a leglényegesebb, hogy a lízinghez jutás feltételei könnyebben teljesíthetők a számukra, mint a hitel esetében. Mindez azzal magyarázható, hogy miután lízing esetében az eszköz a finanszírozó tulajdonába kerül, jelentősen csökken a konstrukció kockázata, éppen ezért a lízingcégek kedvezőbb kondíciókat tudnak kínálni a bankhitelhez képest. A lízing előnyeként említhető emellett az is, hogy több járulékos költséget spórolhat meg vele a vállalat (például kezelési költség, számlavezetési díj). Ugyanakkor a megfelelő mértékű önerőt, a rendezett tulajdonosi hátteret és nyereséges működést a lízingcégek is elvárják.

Fizetési nehézségek bármikor adódhatnak

A mostani válságos helyzetben több vállalat pénzügyi helyzetében is komoly romlás állhat be, ami a havi díjak teljesítésében megmutatkozó problémákhoz vezet. Éppen ezért a lízingkonstrukció igénylésekor is felvetődik a kérdés: mit érdemes átgondolnia előtte egy vállalkozásnak? 

Alapvető fontosságú, hogy a termelőeszköz képes legyen kitermelni a saját lízingdíját. „A jelenlegi kedvezőtlen árfolyamok mellett látszik csak igazán, hogy mennyivel kedvezőbb helyzetben van az, akinek bevétele a finanszírozás devizanemével megegyező devizanemben keletkezik, és nem fut árfolyamkockázatot" – emelték ki a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoportnál. Ez esetben ráadásul a finanszírozást nyújtó lízingcég kedvezőbb kondíciókat tud kialakítani a potenciális lízingbevevő számára is.

S mi történik abban az esetben, ha a vállalat pénzügyi helyzete megrendül? Amennyiben az ügyfél jól fizető ügyfél és képes a havi törlesztőit fizetni, csupán átmeneti könnyítésre van szüksége ahhoz, hogy megtartsa a finanszírozott eszközt. A nehéz időszak „átvészelésében" segíthet a futamidő módosítás, vagy akár a futamidőn belüli szezonalitás beépítése. „Amennyiben az ügyfél konstruktívan áll a probléma megoldásához, egy esetleges átütemezési kéréssel proaktívan megkeresi a lízingcéget, jelezvén, hogy problémái adódhatnak a fizetéssel, akkor legtöbbször meg lehet találni a közös nevezőt"- jellemzi a helyzetet Vilmányi Judit.

Az eszköz visszavételére abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél nem együttműködő és olyan mértékű tartozást halmoz fel, amely már nem kezelhető.

Merre billen a mérleg nyelve?

A hazai vállalkozások számára a válságban felértékelődnek az alternatív finanszírozási lehetőségek, nevezetesen a bankhitel helyébe – a szigorítások ellenére is – a lízing léphet, főként, hogy egyre több vállalkozás számára ez marad az egyedüli forrásbevonási lehetőség. A hazai bankcsoportok esetében is valószínűsíthető az eltolódás a lízingügyletek irányába, azaz a bankhitelek helyett a lényegesen alacsonyabb kockázatú lízingügyleteket helyezik előtérbe.

Tény ugyanakkor, a válság hatásai alól a lízingpiac sem tudja kivonni magát, ami a finanszírozási feltételek szigorítását is maga után vonta. Így többek között emelkedett az elvárt önerő mértéke, csökkentek a futamidők, miközben a finanszírozandó eszköz között tovább nőtt a kevésbé preferáltak köre, s a használt eszköz esetében is óvatosabbá váltak a piaci szereplők. „Azon eszközcsoportok finanszírozása esetében preferált a használt, de „fiatal" eszköz finanszírozása egy újjal szemben, amelyek másodpiacán nagymértékű értékcsökkenés tapasztalható az első években. Ebben az esetben ugyanis a finanszírozás időpontjában kielégítőnek ítélt önerő mértéke végig megfelelőnek bizonyul a konstrukció futamideje alatt, míg adott esetben az új eszköznél a finanszírozó fedezettsége hamar veszélybe kerülhet" – magyarázták a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoportnál. Az esetlegesen visszavett eszköz értékesítésében döntő szerepe van annak, hogy az eszköz mennyire kurrens a másodpiacon. Ezt befolyásolja például az is, hogy az eszköz nem úgynevezett szériagyártás, hanem sok egyedi specifikációval rendelkező berendezés, vagy hogy a kiválasztott modell új technológia vagy kifutó modell-e. A finanszírozó akkor járt el jól, ha az ügyletben rejlő kockázati elemeket megfelelően árazta a döntéshozatalkor.

Emellett a lízingfinanszírozásban gondolkodó vállalatnak nem árt arra felkészülnie, hogy a korábbinál több és részletesebb információt kell szolgáltatnia magáról, s egyúttal erősebb fedezettel kell „felvérteznie" magát. A korábban alkalmazott eszközalapú metódussal szemben a hangsúly áttevődik az ügyfelek hitelképességének jövedelemalapú vizsgálatára. „A pótfedezet bevonása természetesen megerősítheti egy meglévő, problémás ügy fedezeti hátterét, de nem nyújt megoldást a likviditási nehézségekre." – hangsúlyozták a lízingcégnél.

Mikor érdemes a vállalatnak más finanszírozási konstrukcióban, például lízingben gondolkodnia?

– Amennyiben a beruházás egy új tevékenységre, vagy termékre alapul, amely nagyságrendi változást hoz a társaság eddigi működéséhez képest,

– Amikor egy vállalkozás számára lényegi elem az alacsonyabb önerő, hosszabb futamidő és az alacsonyabb havi törlesztőrészlet,

– Nagyobb összegű gépbeszerzés esetén,

– A társaság mérlegstruktúrájában az adósság ezáltal másképp jelenik meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük