Van megoldás a miniszterelnök által is érzékelt hitelszűkére a KKV-szektorban

Közel fél éve gyűjtik a lehetséges befektetési célpontokat a 14 milliárd forint fölött rendelkező, elsősorban hagyományos KKV-kat állami forrásból feltőkésíteni szándékozó Széchenyi Tőkebefektetési Alap munkatársai. Eddigi tapasztalataik szerint a hitelpiac kiszáradása egyre fogékonyabbá teszi a KKV-szektort a kockázati tőkések forrásaira.

Közel fél éve gyűjtik a lehetséges befektetési célpontokat a 14 milliárd forint fölött rendelkező, elsősorban hagyományos KKV-kat állami forrásból feltőkésíteni szándékozó Széchenyi Tőkebefektetési Alap munkatársai. Eddigi tapasztalataik szerint a hitelpiac kiszáradása egyre fogékonyabbá teszi a KKV-szektort a kockázati tőkések forrásaira.

"A kormány számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kihívás az, hogy hogyan lehet megoldani a bankrendszer mellett olyan kis- és középvállalkozói finanszírozási rendszereknek a működtetését, amelyek kiváltják, vagy legalábbis részlegesen pótolják a banki hitelezést, amely egyre inkább elapad" – fogalmazott Orbán Viktor vasárnap a brüsszeli EU-csúcs alkalmával. A Heti Válasz mai, Magyarok a piacon című konferenciáján éppen az ez ügyben tett gyakorlati lépések és felkínált megoldások sorát ismerhették meg az érdeklődők.

Török József, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap üzletfejlesztési igazgatója szerint a jelenlegi piaci környezetben a hiteloldali finanszírozással szemben egyre kedveltebbé válik a tőkeoldali forrásbevonás. „A mai gazdasági környezetben egy sikeres társaság sem tudja évekre előre garantálni, hogy likviditása folyamatosan lehetőséget biztosít az állandó hiteltörlesztési terhekre. Ezzel szemben egy tőkéstárs rugalmasabb. Elvár ugyan egy hozamot, de nem szankcionálja a társaságot, ha ideiglenesen nem kedvezőek a feltételek." – mutatott rá a tőkeoldali finanszírozás jelenlegi legnagyobb előnyére Török József. „Miközben a banki hitelkihelyezés során a hitelfelvevő nagyon alapos átvizsgálása zajlik, a tőkebefektetésnél ez nem ennyire egyoldalú; a befektető is transzparensen viselkedik, előre rögzíti preferenciáit, és a bemutatja a közös sikerhez felkínált anyagi és szakmai hozzájárulását."

Míg korábban a vállalkozások ódzkodtak „kerítésen belülre" engedni a kockázati tőkét, ma már sokkal elfogadottabb ez a finanszírozási mód, elsősorban a kockázati tőkével együtt járó közös kockázatviselési jellemzők miatt. Török József szerint a Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintja nem csak az eredeti célokat – a régiós felzárkóztatást, a foglalkoztatás emelését, és a hagyományos iparágakban rejlő lehetőségek kiaknázását – fogja szolgálni, hanem közvetett módon, a jó példák révén emeli az általános bizalmat a KKV-szektorban a kockázati tőke iránt.