ferenc_jozsef_keseruviz.jpgFerenc József keserűvíz 

 A keserűvíz egy nagy sókoncentrációjú gyógyvíz, amelyet hashajtóként, gyomorpanaszok kezelésére alkalmaztak és alkalmaznak ma is. Bár a modern ember szívesebben kap be egy tablettát, vagy megissza a pezsgőtablettával dúsított csapvizet. mint a rossz ízű keserűvizet.

   Soha nem értettem, hogy tűrhette el az Osztrák-Magyar Monarchia, hogy uralkodójáról, ő  császári és apostoli királyi felsége I. Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria császáráról, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Ladoméria, Szerbia és Bulgária királyáról egy ilyen banális terméket nevezzenek el. Biztos voltam benne, hogy a Habsburg-ház holdudvarához tartozó vállalkozó, vagy Schwarzenberg kancellár unokatestvérének tulajdonában volt a gyógyvizet forgalmazó cég. Tévedtem.

   Ugyanis a forrás Budapest XI. kerületében, Őrmezőn fakadt. Megpróbáltam rekonstruálni a közben teljesen beépített kerületrészt. Az eredeti telephely az Igmándi-utca környékén lehetett, tulajdonosa Hirschler Mór volt. Aki óriási összegeket költött reklámozásra, a keserűsó klinikai vizsgálatának finanszírozására. A gyógyvíz valóban hatásos volt és milliomossá tette a tulajdonost. A Ferenc József keserűvizet ma is árulják. Azt változatlanul nem értem, hogy kaphatott engedélyt a névhasználatra…….. Igaz, létezik Napóleon-konyak és Gorbacsov-vodka is.

    Nem messze Hirschler palackozójától  egy másik élelmes üzletember, Saxlehner András is vállalkozásba fogott, üzemét „keserűvíz-telepnek” hívta és kezdte forgalmazni termékét, amelyet egy magyar hadvezérről és kormányzóról, Hunyadi Jánosról nevezett el. Mindegyik üveg címkéjére ráíratta, hogy glaubersóban gazdag, gyógyítja a bél gyulladásos folyamatait, epebetegségeket, puffadást.

   A telepet fokozatosan fejlesztette, amely végül 40 hektáron 70 kúttal működött. 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet is. A nagy mennyiségű víz elszállításához a korábbi lovas kocsik helyett saját költségén vasútvonalat építtetett ki a másfél kilométernyire lévő Kelenföldi pályaudvarig. Termékeit igen korszerűen reklámozta, többnyelvű ismertetőket adott ki, plakátjait számos világvárosban lehetett látni. A sikeres cég 1889-ben már 6 millió üveg keserűvizet forgalmazott itthon és külföldön. Saxlehner András a Ferenc József rend lovagkeresztjét is megkapta a királytól munkásságáért. De a Ferenc József keserűvízet nem szorította ki a piacról, a mai napig mindkét terméket gyártják, forgalmazzák.

hunyadi_janos_keseruviz.jpgHunyadi János keserűvíz

      Karinthy Frigyes a Hunyadi János keserűvízről briliáns irodalmi karirkatúrát írt Herczeg Ferenc Az árva László király c. színdarabjára. A paródia megtalálható az „Így irtok ti” első kötetében. Felhasználva Arany János Mátyás anyja c. balladájának azt a sorát, hogy „piros a pecsétje, finom a hajtása.” És felhasználta a „hajtás” és a „hashajtás” szavak összecsengését. Az írás egyik mondata: „Ismerem az én fiamat, a Hunyadit. Keserű fiú, de piros a pecsétje, finom a hajtása.”

 

Láng Róbert

2 Comments on “Variációk keserűvízre”

  1. Akkor most már értem! Innen származik az a pletyka, hogy Ferenc József is, meg Hunyadi János is újbudai kötődésű..! Ezek szerint lehet benne valami…! 🙂 Hunyadit szívesen javasolnám díszpolgárnak!

  2. Tettszik nagyon alapjábanvéve a gyógyvizek országa vagyunk…. 🙂 finom a hajtása….:)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük