Vasúti rakétakomplexumok és Oroszország nukleáris potenciálja

Az orosz média beszámolt arról, hogy az országban kifejlesztik az új generációjú harcászati vasúti rakétakomplexumot (BZSRK). A komplexum prototípusát 2020-ra hozhatják létre. Hasonló vasúti komplexumok kifejlesztésével foglalkozik India is.

Az orosz média beszámolt arról, hogy az országban kifejlesztik az új generációjú harcászati vasúti rakétakomplexumot (BZSRK). A komplexum prototípusát 2020-ra hozhatják létre. Hasonló vasúti komplexumok kifejlesztésével foglalkozik India is.

Az új komplexumok egyáltalán nem hasonlítanak majd a Szovjetunióban létrehozott, RT-23 rakétával ellátott „Mologyec" komplexumokra. A program realizálása esetében az sokkal nagyobb mértékben befolyásolja majd az Oroszország és az USA közötti nukleáris egyensúlyt, mint annak idején, amikor megvalósították a "Mologyec" programot. Hatalmas ütőerejének ellenére a szovjet komplexumnak voltak hibái, amelyek korlátozták használhatóságát. Orosz hivatalos személyek felszólalásaikban szívesen beszéltek a szovjet BZSRK harci képességeiről, hangsúlyozva, hogy lemondás az ilyen rendszerekről hatalmas politikai engedmény lenne Oroszország részéről, de a rendszer reális alkalmazási feltételei nem hagytak választást Moszkvának.

Gyártásukat megszűntették, korlátozták az őrjáratokat, és végül a START-2 egyezmény alapján 2005-ben kivonták az állományból. Ez akkor is megtörtént volna, ha nem kötöttek volna semmilyen egyezményt az USA-val.

A „Mologyec" komplexum főproblémáját hatalmas, 105 tonna súlyú RT-23UTTX rakéta jelentette. Miatta nehezebb lett a vasúti szerelvény, amely hordozta a komplexumot. Bár a szerelvény tudott közlekedni a szokásos vasútvonalakon, de miatta a pálya gyakran megsérült, ami vasúti szerencsétlenségeket eredményezte. Emiatt békeidőben korlátozták az őrjáratokat.

A Szovjetunió összeomlása után egy másik problémával is álltak szemben: RT-23UTTX rakétát és annak két első lépcsőjét Ukrajnában gyártották. Ezért a Szovjetunió összeomlása után csak a hajtóművek élettartama lejártáig alkalmazhatták. A rakéták garanciális határideje 2005-ben járt le.

Minden hiányossága mellett szovjet vasúti rakétakomplexum különös aggodalomra ad okot az USA-nak. A gépkocsi alvázára szerelt mobil interkontinentális rakétához képest a vasúti komplexum nagyobb autonómiával rendelkezik. A gépkocsira szerelt komplexumok számára speciálisan előkészített területek vannak, amelyek nem esnek messze bázisuktól. A BZSRK közlekedhet az ország vasúti hálózatán, és bármilyen pontról indíthatja a rakétát. A BZSRK-t nagyon nehéz felfedezni, mert a kocsikat és a mozdonyokat közönséges tehervonatoknak álcázzák. A tömeg problémájának megoldása és kompaktabb rakéta alkalmazása esetén az ilyen komplexumot egyáltalán nem lehet megkülönböztetni a civil objektumtól.

Köztudomású, hogy Oroszországon kívül a vasúti rakétakomplexumok kifejlesztésével India is foglalkozik. Már megalkották a vasúti indítóállványokat az Agni I., Agni II. és a nemrég létrehozott Agni V. rakétához. Úgy tűnik, hogy Kína nem fejleszt hasonló típusú rendszereket, és előnyben részesíti az autó karosszériás mobil rendszereket.

http://hungarian.ruvr.ru/2013_01_08/Vasuti-raketakomplexumok-es-Oroszorszag-nuklearis-potencialja/