Vétlen Emberek Tömege Veszíti El Egyetlen Otthonát

http://www.leveltariportal.hu Escher Károly szociofotója a budafoki barlanglakásokról a 1.-2. vh közötti időbőlA hitelező bankok és pénzintézetek megközelítőleg hatezer lakásból és lakóházból lakoltatták ki az embereket az elmúlt hetekben azért, mert a devizaalapú hitelt felvevők nem tudták törleszteni az adósságukat. Közüzemi díjhátralékosok feje fölül is elvettek otthonokat.

A bankok gyakran akkor is elárverezik az adósok otthonát, ha azok fizetik a részleteket. Mindez arra utal, hogy a hitelezők meg akarják kaparintani az adósok otthonát – hangzott el az Otthonvédők szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Otthonvédők a kormányra hárítják a felelősséget az otthonvesztések miatt. Bajnai Gordon kormánya elutasította azt a követelésünket, hogy rendeletben állítsa le a kilakoltatásokat, és fizetési moratóriumot léptessen életbe – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője. A Gyurcsány-kormány bankoknak nyújtott több milliárd eurós támogatása után a Bajnai-kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy rákényszerítse a bankokat a devizahitelesekkel kötött szerződéseik módosítására a kilakoltatások megakadályozása, és társadalmi következményeinek elhárítása céljából. Történik mindez olyan körülmények között, amikor a magyar bankszektor az európai bankszektor nyereségátlagának a duplájára tett szert az elmúlt öt évben.

A kormány tiltó rendelete híján nem csak, hogy folytatódhatnak a kilakoltatások, hanem fel is gyorsultak – folytatta Simó. A hitelezők ugyanis szabad utat nyertek a márciusban elfogadott, majd június 15-én kiterjesztett állami kezességvállalás Európai Bizottság általi jóváhagyásáig.

Jelenleg annak a paradox helyzetnek lehetünk a tanúi, hogy a magyar állam garanciavállalása egyet jelent a kilakoltatásokkal, a brüsszeli bizottság késlekedése pedig egyet jelent azzal, hogy ezrével szállhat a bankokra önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak jogszerűen birtokolt egyetlen otthona – mondta.

A kilakoltatások társadalmi következményei közül az Otthonvédők kiemelik az élethez és a tulajdonhoz való emberi jog súlyos sérülését, a hajléktalanság növekedését, a családok szétválását, az érintettek és környezetük elkeseredését, kiábrándulását. „Kezemben tartom egy asszony levelét, aki családjának kilátástalan helyzetéből öngyilkosságban keresi a kiutat" – mondta Simó.

Az Otthonvédők felhívták a figyelmet arra, hogy a konvergencia program, és az euró magyarországi bevezetésének elsődlegességét sulykoló politika súlyosbítja a megélhetési, ezáltal pedig a lakhatási gondokat, hiszen a munkanélküliséget növeli, milliókat foszt meg a rendszeres és kiszámítható jövedelemtől, csökkenti az amúgy is alacsony béreket és fizetéseket, a reálgazdaság élénkítése, a hazai szükségletek kielégítése helyett a pénzügyi szféra hatékonyságát és stabilitását tekinti fő céljának.

Számításaink szerint ma a bérek vásárlóereje 20-25 százalékkal marad el az egy évvel ezelőttitől. Ez azt jelenti, hogy a 87 ezer forintos minimálbérből élő majdnem 4 ezer forinttal kevesebbet kap a pénzéért, mint amennyit tavalyi 69 ezer forintos minimálbéréért kaphatott. Ezáltal pedig a minimálbérből élő is a 66.271 forintban megállapított létminimum küszöbére kerül.

Az Otthonvédők válaszra várnak Orbán Viktortól arra a kérdésükre, hogy kormányra jutása esetén mit kíván tenni a Fidesz azért, hogy ne lakoltathassák ki jogszerűen birtokba vett egyetlen otthonukból az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált devizahiteleseket és közüzemi díjhátralékosokat.

Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke úgy vélekedett, hogy rosszhiszemű folyamattal állunk szemben. A bankok pénzügyi spekulációt folytatnak a nemzetgazdaság kárára, példátlan hiteltörlesztési gyakorlatukat a kormány eltűri. „Felszólítjuk a politikát, ne engedje át a társadalom jövőjét a pénzügyi szférának" – mondta Varga.

Csere Péter, a bajba jutottaknak jogi tanáccsal szolgáló ügyvéd, eddigi tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy az esetek 99 százalékában az emberek vétlenek a tekintetben, hogy ilyen helyzetbe kerültek. „Azt tapasztaljuk, hogy a bankok akkor is gyorsan folyamodnak elárverezéshez, ha az adós fizet. Rá akarják tenni a kezüket az ingatlanokra" – mondta. Csere beszámolt egy olyan esetről is, amikor az adós 600 ezer forintot törlesztett, de pénzét elsikkasztotta a hitelező, ezért büntetőjogi pert indítottak ellene. A szervezett alvilág is ráépül a szektorra – mondta a jogász személyes tapasztalatai alapján. Beláthatatlan társadalmi következményekkel járhat az otthonvesztés – vélte Csere Péter.

Bogdány János, a Jövőt a Hajléktalanoknak Alapítvány elnöke tudatta, hogy teljesíthetetlen feladat elé kerültek a kilakoltatás miatt hajléktalanná válók elhelyezése tekintetében. Hiszen a szociális szállások tele vannak, országosan ötezer a férőhelyek száma, miközben csupán Budapesten több mint százezer hajléktalan él. „Nincs hely. A hajléktalanoknak még a nevüket is el kell titkolniuk, ha nem akarják elveszíteni a munkahelyüket" – mondtam Bogdány. Miközben egyre több embert kellene befogadniuk, csökkentik az állami normatívát. Tarthatatlan állapotok kezdenek kialakulni – mondta.

Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke azzal a felhívással fordult a közvéleményhez, hogy juttassa el hozzájuk azokat az eseteket, amelyek jogtalanságra, visszaélésekre, bűntényekre utalnak, mert a legfőbb ügyész elé terjesztik soron kívüli eljárást kérve az emberek és otthonaik védelmében.

Hidvégi Tibor, a Magyar Antifasiszta Ligaszövetség elnöke feltette a kérdést: hogyan fordulhat elő, hogy miközben Bajnai Gordon miniszterelnök állami garanciáról beszél, családok kerülnek az utcára. Hidvégi arra szólított fel, hogy tartsanak rendkívüli országgyűlési ülést a kilakoltatások leállításáról. Arra szólította fel a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, hogy kényszerítsék rá a kormányt a kilakoltatások leállítására, és fizetési moratórium elrendelésére, amíg nem találnak hathatós gyógyírt a devizakárosultak gondjainak orvoslására