victor_babes.jpgVictor Babes orvosprofesszor 

Románia méltán híres felsőoktatási intézménye a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem. Huszonegy kara van, a többi között orvostudomány, fizika, matematika, informatika, földrajz, vegyész, gazdálkodástudomány, pszichológia, teológia, történelem, jog. Az EU-kompatibilis diplomákat román nyelven és egy választott világnyelven állítják ki.

   A tanintézetet kollégiumként 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította, jezsuita atyákat kért fel tanítónak. A nyugati egyetemekkel felérő erdélyi főiskola tervét Apáczai Csere János vetette fel újból 1658-ban, de megvalósítását a különböző háborúk megakadályozták. Mária Terézia jogász és orvos képzést vezetett be Királyi Akadémia Líceum néven. Az 1867-es Kiegyezés után Magyarország második tudományegyeteme lett, majd Eötvös József kultuszminiszter biztosította a Kolozsvári Tudományegyetem működését bölcsész, matematika, jogi és orvosi karral. A második világháború után az egyetem felvette a Babes-Bolyai nevet, Petru Groza, a „magyarbarát miniszterelnök” hathatós támogatásával.

   Hazánkfiát, Bolyai Jánost nem kell bemutatnom az Olvasónak. De ki volt a másik névadó? Victor Babes (1854-1926) világhírű orvos, bakteriológus, a veszettség, lepra, torokgyík, tuberkolózis kutatás tudományos megalapozója. A kullancsok által terjesztett, elsősorban kutyákat támadó halálos betegséget, a babéziózist róla nevezték el. Ugyancsak róla nevezték el az általa felfedezett egysejtű kórokozókat, a babesiákat.

   Babest 1878-ban avatta „orvostudorrá” az Universítät Wien. Majd Budapesten, Korányi Frigyes klinikáján dolgozott, megírta a Bakteriológia c. tankönyvet, amely a mai napig az orvostudomány egyik alapműve. Ez után Párizsban kapott állást a Pasteur Intézetben, ahol a veszettség gyógyítását kutatta. Később a magyar kormány megbízásából megalapította Hőgyes Endrével a budapesti Pasteur Intézetet. A román parlament meghívta Bukarestbe, kinevezték a bakteriológia és a kórbonctan professzorává, egyidejűleg a Bukaresti Közkörház igazgató-főorvosának. A kutatás mellett terapeuta (gyógyító orvos) is akart lenni. Négy évtizedig dolgozott, gyógyított, tanított, kutatott. Nyugdíjazása után egy hónappal hunyt el hetvenkét éves korában, szívinfarktusban.

   Románnak vallotta magát. De magyar lányt vett el felségül. Torma Jozefát,  Torma Károly régészt, a római jog professzorának lányát.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük