1A mentális betegek gondozásában nagyon fontos szerep jut a családtagoknak. Hozzáállásuk, elkötelezettségük befolyásolja a gyógyulás és a társadalmi reintegráció folyamatát, ugyanakkor gyakran õk maguk is lelki problémákkal küzdhetnek.

 

  1A mentális betegek gondozásában nagyon fontos szerep jut a családtagoknak. Hozzáállásuk, elkötelezettségük befolyásolja a gyógyulás és a társadalmi reintegráció folyamatát, ugyanakkor gyakran õk maguk is lelki problémákkal küzdhetnek.

 

A közel 1000 megkérdezett mindegyike szkizofréniával, bipoláris betegséggel vagy szkizoaffektív zavarral kezelt betegekkel él együtt. A felmérésbõl kiderült, a családok számára az a legfontosabb, hogy hozzátartozójuk a megfelelõ kezelésnek köszönhetõen lehetõleg elkerülje az úgynevezett relapszust, vagyis a visszaesést az akut epizódokba, és ezáltal teljes életet élhessen.

Az elmúlt években lehetõség nyílt arra, hogy a pszichiátriai betegek egyre kevesebb idõt töltsenek kórházi kezeléssel, így többet lehetnek családjuk körében.  Az Ipsos Kutató Intézet munkatársai Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban arra kérték a hozzátartozókat, számoljanak be tapasztalataikról, reményeikrõl és problémáikról. Mindezek mellett a hozzátartozók anyagi és lelki állapotára, a kezelés fontosságáról alkotott véleményére, valamint a betegek társadalmi reintegrációját segítõ  életmód programok értékelésére voltak kíváncsiak.

A vizsgált családokban 49 százalékban diagnosztizáltak szkizofréniát, 45 százalékban bipoláris megbetegedést, és 6 százalékban szkizoaffektív zavart. A megkérdezettek közül 31% szülõként, 24% gyermekként, 17% házastársként és 16% testvérként gondoskodik érintett hozzátartozójáról. A megkérdezettek 48 százalékának családtagjánál már több mint 10 éve diagnosztizálták a megbetegedést, és 73 százalékuk állítja, hogy a megfelelõ kezelés mellett a családi támogatás volt az egyik legfontosabb tényezõ szeretteik állapotának javulásában.

Preston J. Garrison, a Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség vezetõje szerint a mentális betegségek megfelelõ kezelése a világszerte megközelítõleg 50 millió betegen kívül több mint 100 millió családtag, hozzátartozó számára is különösen lényeges.

A felmérésbõl kiderült, hogy a családtagok számára a beteg visszaesésének és a terápia abbahagyásának elkerülése, a leginkább hatékony terápia minél gyorsabb megtalálása és a társadalmi megbélyegzés leküzdése a legfontosabbak.

A terápia abbahagyása vagy a terápiaváltás miatti relapszusok katasztrofális hatással lehetnek a betegre és környezetére egyaránt.  A vizsgált esetek 91 százalékában történt relapszus a terápia megszüntetésekor. A visszaesés hatására a betegek 69 százaléka újbóli kórházi kezelésre szorult, 22 százaléka próbált meg öngyilkosságot megkísérelni, és 20 százalékuk pedig börtönbe került!

További problémát jelent, hogy a betegek jelentõs része csak késõn kapja meg a számára leginkább megfelelõ terápiát, vagy túl sokszor változtatnak gyógyszerezésén.  Terápiás kezelés váltásakor 56 százalékban számoltak be drasztikus visszaesésrõl a hozzátartozók. A betegek több mint felénél két évbe telt a hatékony és helyes kezelés megtalálása, 85 százalékuk pedig több mint kétféle gyógyszert próbált ki, mire rátalált a megfelelõre. Sõt, a családtagok 36 százaléka arról számolt be, hogy több mint 5 fajta gyógyszer után sikerült csak megtalálni a leginkább hatékonyt.

Ám a hatékony kezelés és a család odafigyelése sem lehet eléggé eredményes, ha a gyógyuló betegnek szembe kell néznie a társadalom megvetésével, stigmatizációjával. A megkérdezettek 84 százaléka szerint a betegség általi megbélyegzés nehezebbé tette hozzátartozójuk gyógyulását, 63 százalékban pedig kimutatható volt, hogy a diszkrimináció nagy hatással volt a páciensek gyógyszeres kezelésének önkényes megszüntetésére. 

A kutatás eredményeibõl kiderült, hogy a megfelelõ gyógyszer meglelése után a betegek képesek teljes életet élni. A kezelések mellett a felmérésben résztvevõk megemlítették a pszichoterápiák, a fizikai gyakorlatok, a felelõsségtudat és az állandó idõbeosztás jelentõségét, amelyek segítenek szeretteiknek a gyógyulásban.

A hatékony kezelés, valamint a megfelelõ kiegészítõ terápiák alkalmazása a családtagok helyzetét és a beteg társadalmi beilleszkedését is jelentõsen megkönnyíti. A jól megválasztott terápiát követõen a betegek 81 százalékának javultak a családi és baráti kapcsolatai, 79 százaléka nagyobb önállóságra képes, 48 százaléka végzett el valamilyen iskolát és 42 százaléknak van állandó munkája.

Szó esett a különbözõ életmódprogramok hatékonyságáról is. A megkérdezettek 84 százaléka hiszi, hogy az ?életmód" programok sokat segítenek a család beteg tagjainak a tünetek kezelésében, a pszichiátriai betegeket az átlagpolulációnál háromszor nagyobb mértékben sújtó elhízás, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség leküzdésében.

A kutatás végeredményeképpen a hozzátartozók kijelentették, hogy az újabb és hatásosabb gyógyszerek hatására az elmúlt 10 évben az otthoni ápolás jelentõsége magasan megugrott, és szinte minden megkérdezett határozottan kijelentette, hogy a megfelelõ gyógyszeres kezelés szükséges az érintettek állapotának fenntartására.

Nemzetközi Mentálhigiéne Szövetség (World Federation For Mental Health – WFMH ) A politikamentes nemzetközi szervezet – amelyet 17 országból választott önkéntesekbõl álló bizottság irányít – képviseli a mentális betegeket, gondozóikat és családtagjaikat. A szervezet több mint 180 ország lelki betegségekkel foglalkozó egyesületével van kapcsolatban, illetve az Egyesült Nemzetekkel, a Világbankkal és az UNESCO-val is együttmûködik. Küldetésének tartja nem csak a közvélemény tájékoztatását, hanem a mentális betegségekkel kapcsolatos megértés elõsegítését is.

http://www.wfmh.com/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük