Virágvasárnapot ünnepli az egyház most vasárnap, április 1-jén. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el bennünket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Virágvasárnapot ünnepli az egyház most vasárnap, április 1-jén. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el bennünket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Krisztus a Biblia tanúsága szerint a zsidó peszah előtt néhány nappal vonult be Jeruzsálembe. Ezt a bevonulást három evangélista is leírja. Mindháromból kitűnik, hogy a Jézust éltető nép szabadságot, jólétet és nemzeti dicsőséget várt a Messiástól. A tömeg éljenzése és eufórikus lelkesedése miatt a zsidó vezetők akkor nem szálltak szembe nyíltan Jézussal, viszont néhány nap múlva már az elfogatása és halálos ítélet mellett döntöttek.

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja. Ezen a szentmisén hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház ezzel a liturgikus elemmel is azt jelzi, hogy a dicsőséges bevonulás csak az első lépése volt Jézus szenvedésének és halálának, amelyre a megváltáshoz elengedhetetlenül szükség volt.
(MKPK titkárság)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük