XI. Országos Tájháztalálkozó és „Év Tájháza” díjátadó volt Decsen

2013. október 4-6-ig Decs települése adott otthont a XI. Országos Tájháztalálkozónak, ahol a konferencia keretében sor került az „Év Tájháza 2013" díj átadására is.

2013. október 4-6-ig Decs települése adott otthont a XI. Országos Tájháztalálkozónak, ahol a konferencia keretében sor került az „Év Tájháza 2013" díj átadására is.

Tárgyi örökség – szellemi örökség tájházi környezetben címmel tartották az évenként hagyományosan megrendezésre kerülő szakmai konferenciát a Tájházszövetség rendezésében.

A konferencia programjai a decsi faluházban zajlottak, ahol az idei téma a szellemi kulturális örökség a Sárköz népművészetének tükrében.

A konferencián Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és Baloghné Medgyesi Zsuzsanna, Decs Nagyközség alpolgármesterének köszöntője után többek közt dr. Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője tartott előadást a tájházak szerepe a helyi szellemi kulturális örökség feltárásában címmel.

dr. Bereczki Ibolya a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnöke a kezdeményezés a tájház-hálózat jelölésére témában fejtette ki gondolatait, míg Beke Márton EMMI, Közművelődési főosztályvezetője a tájházak, mint a közösségi művelődés színterei témában osztotta meg gondolatait.

Idén a Bodrogközben lévő Cigánd, a sárközi Decs, a Bódva-völgyében található Edelény és a Sokorói-dombsághoz tartozó Felpéc tájházai versengtek az „Év Tájháza" díjért, amelyek közül a megtisztelő címet 2013-ban Cigándnak ítélték oda.

Az „Év Tájháza" a Cigándi Falumúzeum.

Cigánd település a Bodrogköz egyetlen városa, területe 4.3 km2. Első írásos említése 1289-ből való. De Anonymus írásából tudjuk, hogy már a honfoglaló magyarok is megjelentek ezen a tájon, s ezt bizonyítják a Bodrogköz településein talált honfoglalás kori temetők.

A település önkormányzata 1999-ben vásárolta meg a falu központjában lévő elhagyatott épületet, melynek építési ideje az 1900-as évek elejére tehető. A Falumúzeum mai formája rekonstrukció eredménye.

Az épület az északi magyar háztípus területéhez tartozik. A vályog falazatú, szarufás tetőszerkezetű és náddal fedett épület két enteriőrében szőttes kiállítás és helytörténeti kiállítás található. A hajdani istálló helyén foglalkoztató terem került kialakításra.

A falumúzeum állandó kiállításai hűen mutatják be Cigánd történetét, népi építészetét, lakáskultúráját, népművészetét és a földművelés, valamint a hozzá kapcsolódó mesterségek eszközeit. A kiállítás anyagát 1999-ben Vargáné Dócs Valéria gyűjtötte, melyet az adományozók ajándékba adta a múzeumnak.

A millenneumi ünnepség keretében 2000. augusztus 19-én került sor a falumúzeum megnyitására. A gazdasági épület és a faszerkezetű „táncpajta" megépítésével biztosítottá vált a látogatók kulturált fogadása, és a rendezvények, múzeumpedagógiai foglakozások, fesztiválok, táborok, játszóházak, gyermek és felnőtt kézműves szakkörök igényes kiszolgálása.

Szinte nincs olyan nap, hogy ne sülne apró béles, a kemencében „kőt" béles, ne rotyogna az üst, ne hangzana el egy énekszó, vagy éppen ne emlékeznének meg valamely neves, hagyományos népi ünnepről. Fő a szilvalekvár, készül a kásáskáposzta, korongoznak a gyerekek, messziről jött vendégeket kalauzolnak a lelkes házigazdák.

Cigánd ma is a Bodrogköz fejlődésének zászlóshajója.

A Falumúzeum vezető szerepet tölt be a hagyományőrző és helyismereti tevékenységek terén: oktató központ minden korosztály számára.

Cigánd, Fő utca 38.

http://www.bodrogkoz.hu/hu/bodrogkoz/cigand/kulturalis-oroksegek/cigand-falumuzeum

Lantai József