A tavaly november 24. óta tartó, emberéleteket is követelő ukrajnai tüntetések, megmozdulások során a helyi egyházak komoly és meglehetősen bátor szerepet vállalnak fel.

 

A tavaly november 24. óta tartó, emberéleteket is követelő ukrajnai tüntetések, megmozdulások során a helyi egyházak komoly és meglehetősen bátor szerepet vállalnak fel.

 

Ukrajnában a felekezethez tartozás nemzeti hovatartozást is jelent. Az orosz ill. ukrán ortodoxok vannak a legnagyobb számban (kb. 15 millió), a görögkatolikus ukránok (5 millió), a magyar, lengyel római katolikusok, protestánsok mellett élnek itt zsidók és iszlám hitűek is.

 

A 2004-es narancsos forradalom idején az ortodox és a görögkatolikus egyház még inkább egymással szemben fogalmazta meg véleményét. Az ortodox egyház hagyományosan Moszkva, Kelet felé, a görögkatolikus pedig Róma, Nyugat felé húzott. Örömteli változás, hogy a mostani eseményekben egyértelmű az ökumenikus fellépés. Az egyházak sátrakat állítottak fel a megmozdulások központjában, a kijevi Majdan téren, ahol lehet elcsendesedni, imádkozni, gyónni, lelki vezetést kérni. Rendszeresen tartanak ökumenikus istentiszteleteket, közös imaórákat.

 

Miközben az egyházak a békére és erőszakmentességre szólítanak fel, imára, böjtre hívnak; és vállalták a felek közötti közvetítést is, úgy tűnik, szimpátiájukkal inkább az ellenállók mellett voksolnak, mint a hatalom mellett. A görögkatolikus egyházat engedélye visszavonásával fenyegette meg a kormány, ha nem hagyja el a Majdant. Szvjatoszlav Sevcsuk érsek ezt visszautasítva utalt arra, hogy Ukrajnában, ahol 1945 és 1989 között a görögkatolikus egyházat betiltották, ez igen rossz ízű fenyegetés. „Egyáltalán nem szégyelljük, hogy jelen vagyunk a Jevromajdanon" – fogalmazott az érsek. A Majdan tér mellett lévő ortodox kolostor december 1-én megnyitotta a kapuit a rendőrök elől menekülő tüntetők előtt. Filaret ortodox pátriárka nem fogadta el az érdemrendet az ukrán államfőtől, amelyet 85. születésnapja alkalmából adományoztak volna neki – a tüntetők ellen alkalmazott, halálos áldozatokat is követelő rendőri erőszak miatt.

 

Borisz Gudziak görögkatolikus püspök szerint a többi egyházzal közösen szeretnék hangsúlyozni, hogy meg kell hallgatni a népet. Úgy gondolja, hogy mindaz, amit a tüntetők követelnek – szabadság, emberi méltóság, igazság, törvény előtti egyenlőség – Krisztus elvei, így természetes, hogy ezek mellé oda tudnak állni – különösen a totalitárius diktatúra történelmi, embereket nyomorító hátterében. „Az egyház azt az alapvető álláspontot követi, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg: érződjön a pásztorokon a nyáj szaga" – mondja Gudziak.

 

Látva a világsajtót bejáró képeket az egymással farkasszemet néző tüntetők és a rendőrök között álló papokról – a pápai kívánalom teljesítéséről nem lehet kétségünk. A helyi egyházak képviselői személyes biztonságukat is látványosan alárendelik az emberekért folytatott szolgálatnak.

 

Párbeszéd Háza/Magyar Kurír