Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethetô vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. Szószerinti fordításban a mindenszentek előtti estét jelenti. Mindenszentek ünnepének angol elnevezéséből származik (All Hallows' vagy All Saints' Eve), mely szerint e napon emlékeznek meg mindazon szentekről és mártírokról, akik nem rendelkeznek önálló szent nappal.

 

Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethetô vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. Szószerinti fordításban a mindenszentek előtti estét jelenti. Mindenszentek ünnepének angol elnevezéséből származik (All Hallows' vagy All Saints' Eve), mely szerint e napon emlékeznek meg mindazon szentekről és mártírokról, akik nem rendelkeznek önálló szent nappal.

Évszázadokkal ezelôtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek a kelták. A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörûvé a földet és növesztette a termést.

A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor.

Az újév elôestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különbözô formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, fôként macskáét.

Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdôdött az ünnepség. A kelta papok a hegytetôn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be, és tûz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és ûzik ki a gonosz szellemeket.

November elsején az emberek állatbôrökbôl és állatfejekbôl készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az elsô Halloween.

Az elsô szádadban a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennôjének ünnepe, és november 1 körül tartották. A következô évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létreaz elsô ôszi ünnep.

A következô behatás a kereszténység terjedésével érkezett. 835-ben a római katolikus egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Késôbb az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. Tûzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így az évek során mindezen szokások összevegyültek.

Angolszász országokból ered a töklámpás készítésének szokása is. Töklámpást Írországban készítettek először. Elkészítésének alapja egy ír legenda. A legenda szerint Stingy Jack, azaz Fösvény Jack, túljárt az ördög eszén, és az ördög csak úgy tudta eredeti alakját visszanyerni, hogy megígérte Jacknek, nem viszi el lelkét halála után a pokolba. Mikor Jack meghalt, fösvénysége miatt a mennyországban sem fogadták be, ezért aztán lelke ma is a földön kóborol. Az ördög izzó szenet adott neki, hogy sötét éjszakákon azzal világítsa meg az utat. Jack a szenet kivájt, kifaragott tökhéjba tette, és azóta is így kóborol a világban.

Hogyan ünnepelnek Magyarországon…

Nos a Halloween NEM MAGYAR ÜNNEP, marketing okokból a multinacionális cégek, meg az amerikai angolszász kultúrát meghonosító törekvések miatt már itthon is ünnepli a kereskedelem. Ugyanis az angolszász országokban hihetelen mennyiségű farsangi maskarát, ál es valódi töklámpásokat adnak el ilyenkor.

A gyerekek öltöznek mindenféle szörnyeknek – újabban már zombiknak, Harry Pottereknek és Drakuláknak, hála a film agymosó hatásának és házről házra jarnak. A lakók úgy tesznek ilyenkor mintha megijednének ("trick-or-treating" szokása), és cukrot süteményt adnak a gyerekeknek.

A kereskedelem hatására egyre undorítőbb ijesztgető eszközök jelennek meg a boltokban. Ezt a hagyományt, miként a Valentin napot probálják a médiák belemosni az emberekbe. Könnyű is, hiszen az elkovetkezendő két nap már valóban a magyar emberek kultúrájából fakad. Erre építenek rá. A Mindenszentek munkaszüneti nap, az azt követő Halottak napjának is annak kelene lennie, hiszen sokan akkor IS kimennek a temetőbe, vagy olyan helyre ahol halottaikra emlekezhetnek. Hiszen az elhunyt addig él, amig emlékeznek rá.

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rca/0/23445/1

http://halloween.lap.hu/

http://www.origo.hu/noilapozo/receptek/20021018atoklampastol.html?pIdx=1

http://www.pto.hu/post/1/643

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük