3 Az 1-ben

3 az 1-ben és benne megemlítem Snétberger és a Zenei Tehetség Központ növendékeinek berlini sikerét, valamint 2 ajánlatom: a MÁV Szimfonikus Zenekar Regis Pasquier-rel és Übü király és a magyarok a Budapest Bábszínházban.

A roma holokauszt 50. évfordulója alkalmából, nagyszabású Német Állami Ünnepség keretében, 2012. október 24-én Angela Merkel Kancellárasszony emlékművet adott át Berlinben, a Brandenburgi kapu közelében. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az avatáson, majd az azt követő gála koncerten Snétberger Ferencet kérték fel fellépésre, illetve a gála koncert összeállítására.

Snétberger Ferenc, a salgótarjáni születésű roma gitárművész, a Snétberger Zenei Tehetség Központ alapító-művészeti vezetője a '80-as évek vége óta Berlinben él, jelenleg a legismertebb magyar-roma jazz művész Németországban.

A Gála Berlinben, az Allianz Forum koncerttermében került megrendezésre. A koncert első részében az „In Memory of my people" (Népem emlékére) című művét mutatta be a Concerto Budapest Zenekarral, Keller András vezényletével.

A második részben bemutatkoztak a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei.

http://euroastra.hu/node/44167

http://euroastra.hu/node/46639

A Felsőörsről kiutazott 19 roma fiatal a zenei világ klasszikusait, jazzt, autentikus cigányzenét és Django Reinhardot játszott. Az avatás előestéjén, október 23-án, a berlini nagyközönség a Collegium Hungaricumban hallhatta Snétberger Ferenc és tanítványai műsorát.

http://www.snetbergerkozpont.hu

2012.október 26 – 27-én Regis Pasquier korunk egyik leghíresebb francia hegedűművésze közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, Erdélyi Miklós bérleti hangversenyén az Olasz Kultúrintézetben.

A műsor:

G. Enescu: II., román rapszódia, op. 11
E. Chausson: Počme, op. 25
Ravel: Tzigane
C. Franck: d-moll szimfónia

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik Regis Pasquier (hegedű)

A MÁV Szimfonikus Zenekar új vezető karmestere egyfajta szellemi elődként szólaltatja meg George Enescu (1881-1955) zenéjét. Enescu egy kis román faluban született, hegedülni tanult. Hét éves korától Bécsben élt, néhány év múlva pedig Párizsba költözött és kitérőkkel ott élt haláláig. Világhírű hegedűművészként és zeneszerzőként is mindvégig hű maradt hazájához, jól ismerte és műveiben feldolgozta a román népzene elemeit. A vele egy évben született Bartók Bélával kölcsönösen tisztelték egymást. 1911-ben komponálta két román rapszódiáját zenekarra. Regis Pasquier korunk egyik leghíresebb francia hegedűművésze, számos magas kitüntetés tulajdonosa (egyik ezek közül a Román Akadémia George Enescu Díja), a párizsi Conservatoire professzora. Műsorán két híres francia hegedűdarab szerepel. Ernest Chausson (1855-1899) a késő romantika nemesen érzelmes hangját szólaltatja meg híres Poème (magyarul: költemény) című művében, a Tzigane hallatlanul virtuóz hegedűszólama pedig azzal tűnik ki, hogy Ravel milyen kiváló érzékkel tudott azonosulni a cigány lelkülettel. César Franck (1822-1890) a kései romantika nagy francia zeneszerzői közül az első, egyszersmind iránymutató. Ő is, mint több nagy utóda, kiváló orgonaművész volt és nagyszerű művek sorát komponálta orgonára. Egyetlen szimfóniája, amely a hagyományostól eltérően háromtételes, összefoglaló mű: megnyilvánul benne az orgonista zenei nyelve, a romantika szenvedélyessége, a korábbi nagy zeneszerzők tisztelete, a francia ízlés választékossága, sőt a Liszt Ferenc iránti tisztelet is.

2012. október 26. 19:00

2012. október 27. 11:00

Olasz Kultúrintézet

Budapest, Bródy Sándor u. 8.

http://www.mavzenekar.hu/

Történelmi ámokfutás hangszerekkel és bábokkal a Budapest Bábszínházban.

2012. október 29-én és 30-án ismét látható Alfred Jarry Übü király és a magyarok címmel játszott darabja Scherer Péter és Györgyi Anna főszereplésével, Kiss Csaba rendezésében.

A bábszínház teljes értékű színház: a műfaj és az életkor egyáltalán nem zárja ki egymást.

Már csak ezért sem, mert az első bábelőadásokra kizárólag felnőttek nyerhettek bebocsátást.

A báb természeténél és sokféleségénél fogva gyakorlatilag bármire alkalmas médium, korszerűségét mi sem mutatja, mint az, hogy szerte a világon virágzik a bábszínház, a rendezők egyáltalán nem hagyományos módon használják, élő-, fizikai és zenés is színházzal kombinálják. Ez a nem ortodox bábhasználat jellemzi a Kiss Csaba drámaíró, rendező készítette, 2011 októberében bemutatott előadást is, amelyben a kő- és a független színházi produkciókból ismert Györgyi Anna és Scherer Péter mellett négy bábszínész közreműködik. A produkcióhoz a zenét Melis László szerezte, a látványt Kiss Gabriella jegyzi.

Szahar! – harsan fel a világ színpadain a botrányt okozó kezdőszó. Az „Übü" több mint száz éve őrzi frissességét, titkát. Vajon tényleg vásott fantáziájú nebulók tanárgúnyoló tréfája volt? Vagy kaján és gonosz Macbeth-parafrázis a mohó kispolgárról? Vagy inkább éles politikai szatíra a mindenkori hatalomról? Az emberi természetről?

Übü papa – király! Örök és elpusztíthatatlan; egyszerre gyermeki és végletesen gonosz, falánk, agresszív és pénzsóvár, félelmetes, ugyanakkor mégis nevetésre ingerlő, gyáva, esetlen figura. Egy hadra kelt karalábé. Méltó társa a kellőképpen visszataszító, ravasz, kétszínű Übü mama, aki töméntelen bájaival próbálja elkábítani a férfiakat. A két Übü, papa és mama, a hatalom, a pénz, a „hurka" érdekében minden törvényt, erkölcsöt áthág, gátlás nélkül pusztít maga körül. Mindent és mindenkit, végül egymást is.

Közben rettegnek és rimánkodnak. És körülöttük a többi szereplő: a „naiv" világ – átejtett gyilkosok, elárult cinkosok, barátok és áldozatok.

A Budapest Bábszínház felnőtteknek készült előadása a drámai mű abszurditását, mulatságos tragikumát nagyítja fel. A Scherer Péter és Györgyi Anna által megformált két hús-vér főszereplő mellett Ács Norbert, Bercsényi Péter, Mórocz Adrienn e. h. és Teszárek Csaba látványos bábtechnikákat alkalmazva jeleníti meg Jarry groteszk világát. Az árnyjátékkal, vetítéssel, óriás figurákkal elmesélt történet egyik kuriózuma a hangszerbábok használata, melyek élnek, zenélnek és küzdenek a jók igazáért.

2012. október 29 – 30, 19:00

Alfred Jarry: Übü király és a magyarok

Jékely Zoltán fordításának felhasználásával bábszínpadra alkalmazta: Kiss Csaba

Budapest Bábszínház

1062 Budapest, Andrássy út 69.

Lantai József