39 történet az Emberről

A közel húsz éve alakult Tudomány Kiadó által kiadott könyvek megjelentetése mindig a könyvszakma jelentős eseménye. Nem volt ez másként a közelmúltban a Radnóti Színházban tartott sajtó bemutatón.

A közel húsz éve alakult Tudomány Kiadó által kiadott könyvek megjelentetése mindig a könyvszakma jelentős eseménye. Nem volt ez másként a közelmúltban a Radnóti Színházban tartott sajtó bemutatón. A színház  termének minden ülőhelye megtelt a rendhagyó tájékoztatón. Bálint András színház igazgató, aki egyik interjú alanya volt a könyvnek beszélgetett a megjelent többi tizenöt interjú alannyal és a szerzővel László Györggyel .Az itt elhangzottakat is érdemes lenne kiadványba megjelentetni.

László György interjúkötetében 39 híres, a szakmájában nagyot alkotó ember szólal meg megdöbbentő őszinteséggel. Beszélnek érzelmekről, értékrendről, hitről, gyökerekről és családról, sikerekről és kudarcokról, be- és be nem teljesült álmokról, a rendszerváltás előtti és utáni Magyarországról.

Idézet Bodor Pál (Diurnus) bevezetőjéből: Örvendek László György interjúkötetének. Magasztos stiklije, bravúrja, hogy kihagyta a kéziratokból saját kérdéseit, azt is jelzi, hogy a mai sietős olvasót nemigen érdekli a kérdező és a kérdés. Hacsak nem provokáló. László György, aki legszívesebben együtt szenvedne és gondolkodna alanyával, nem provokál. Azt szeretné, ha a megkérdezett – és az olvasó! – sérülés nélkül, nyugodtan, önismeretében megerősödve dőlne hátra karosszékében. László György óvatosan, körültekintően mert eredeti lenni ebben a könyvében.

Nekem ellentétben az általam nagyra becsült Bodor Pállal hiányoztak a kérdések, de azok nélkül is 41 gyöngyszem  íródott a 39 interjú  és Bodor„ László György magasztos Stiklije" bevezető  és László György „ Ahogy én gondolom" előszava.

Kedvcsinálónak két interjúból  idézek azért, mert velük én is csináltam interjút.

Egy magatartás története. KONCZ ZSUZSA énekesnő

Amikor majd én varázsolhatok

„Amióta az eszemet tudom társam volt a zene. Énekeltem az óvodában, az iskolában, az osztálytársaimnak, tanáraimnak, a kertben egymás mellé ültetett családtagjaimnak ( ragyogó arcok). A zene egyfajta kikapcsolódás volt. Ha szükségem volt rá és volt, az elvonulás lehetőségét is jelentette. A komoly a könnyű egyaránt. Elvarázsolt. Vélhetően már korán arra vártam, hogy én mikor varázsolhatok. Hangjegyekből, ritmusokból, dallamokból .Az utamat kettősség jellemezte. Az elsőt az motiválta, hogy bizonyos pillanatokban szeretek középpontban lenni. De nem ez volt a meghatározó…."

Egy rendhagyó elme. LÉKÓ PÉTER nemzetközi sakknagymester

Boldogság, elégedettség, Szofi

„Nagyon fontos a családi háttér. Boldogság, elégedettség. A társ Szofi a feleségem melettem áll. Nagyon jó festői képességekkel van megáldva, de meg tudta tenni, hogy egyéni ambícióit hátérbe szorítsa miattam, testvérem Tamás fotóművészethez vonzódott. Szeretet barátság köt össze minket. Öröm maga Szeged. A Tisza még váratlanságaival is. A Fogadalmi templom, ahogyan az ég felé igyekszik és egy örökkévalóságnak szánt épület a Dömötör torony. A Móra  Ferenc  múzeum hangulata, a színház az utcák, a terek, az ott sétáló, vagy mindennapi életüket élő emberek, akiknek érezhető a szeretete, öröm. Viszem magammal, ha utazom és boldog vagyok, ha ide visszatérek. A kapcsolat kölcsönös. A város  díszpolgárává választott. Ez nem csupán egy kitűntetés, ez az elismerés a szeretet maga. Belül viseli az ember. „

A szerzőről

László György aranytollas újságíró villanyszerelőként, és textil-technikusként kezdte pályafutását, majd bölcsészkari irodalom és történelem tanulmányai mellett a Vendéglátó-ipari Főiskolán irodalmat és filmtörténetet tanított. Innen vezetett az útja a következő harminc évre a Magyar Rádióba. Egy éven keresztül a Magyar Televízió Szórakoztató Főosztályát vezette, az ő aktív részvételével alakult meg Vácott a helyi Rádió, amelynek két és fél éven keresztül volt munkatársa. Írói munkássága keretében könyve jelent meg Az ízlés szociológiája címmel, valamint az Ér- és Szívsebészeti Klinika történetéről, két kötetet írt Wisinger Istvánnal közösen Göncz Árpádról, illetve Az olimpiák árnyai című könyv Münchenről szóló fejezetét.

Szarvas ISTVÁN