A postai szolgáltatások teljes liberalizációjára szavazott az Európai Parlament

 Postakürt

A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.

 Postakürt

A régi tagállamokban 2011-ig kell felszámolni a postai monopóliumokat, míg a 12 új tagállam 2013-ig kap haladékot a teljes piacnyitásra. Az EP döntése 5,2 millió postai dolgozót érint Európa-szerte.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetõen jelentõsen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erõsen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják: évente hozzávetõleg 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az Európai Parlament nagy többséggel (512 igen, 155 nem, 13 tartózkodás) szavazta meg a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévõ postai monopóliumoknak legkésõbb 2010. december 31-én meg kell szûnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) A képviselõk az új tagállamoknak, valamint a különösen kedvezõtlen topográfiai adottságokkal rendelkezõ tagállamoknak további két évet adnának a felkészülésre. A teljes liberalizációt 2012. december 31-ig kell bevezetnie azon tagállamoknak, amelyek a 2002/39/EK irányelv hatálybalépése után csatlakoztak az EU-hoz (így például Magyarországnak), amelyek alacsony lakosságszámmal vagy kis földrajzi területtel rendelkeznek vagy amelyeknek topográfiai helyzete különösen hátrányos – fõleg a sok szigettel rendelkezõ államok (pl. Görögország).

A piacnyitás értelmében a nemzeti postai szolgáltatóknak megszûnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. (Ez volt az egyetlen terület, amelyre eddig nem terjedt ki a liberalizáció.) A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytõl függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elõ.

Az EP szerint a megnövekedett verseny javítja a szolgáltatások minõségét és több választási lehetõséget nyújt a fogyasztók számára, valamint érzékelhetõ árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent.

Az irányelv ugyanakkor nem érinti a postai dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a szociális partnerek közötti kapcsolatokat és a sztrájkjogot sem.

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint ?az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is".

Amennyiben a piaci szereplõk nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell jelentést tenniük az Európai Bizottságnak arról, hogyan finanszírozzák a nemzeti egyetemes szolgáltatásokat, amelyeknek biztosítania kell, hogy az alapvetõ szolgáltatások mindenki által megfizethetõ áron, országszerte elérhetõek legyenek.

A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint ?minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen".

A képviselõk kiemelték: a vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történõ integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Ezért a szöveg szerint a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sûrûségének nem szabad csökkennie a vidéki és távoli térségekben sem. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében

A képviselõk megszavazták azt is, hogy azok a tagállamok, amelyek piacukat teljes mértékben megnyitották vagy hamarosan megnyitják megtagadhatják az engedélyt a saját területükön való mûködésre azon tagállamok szolgáltatóitól, amelyekben a piac még nem liberalizált.

A majd 90 milliárd eurós európai postai piac liberalizációját körülbelül tíz tagállam ellenzi, akik szerint a verseny óriási elbocsátásokkal jár majd. Eddig mindössze három tagállam – Svédország, Finnország, és Nagy-Britannia – nyitotta meg teljesen a postai szolgáltatások piacát, míg Németország, Hollandia, Luxemburg, Bulgária és Románia a tervek szerint még a 2011-es határidõ elõtt teszi szabaddá a versenyt.

EUvonal