Elfogadták a Tabajdi-jelentést az új tagállamok agrárpolitikai integrációjáról
23 perc olvasásAz új tagállamok közös agrárpolitikába történõ integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést Tabajdi Csaba. A módosítás elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bõvítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelõk jelentõs nehézségekkel kénytelenek szembenézni.
Az új tagállamok közös agrárpolitikába történõ integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést Tabajdi Csaba. A módosítás elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bõvítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelõk jelentõs nehézségekkel kénytelenek szembenézni.
?A mezõgazdasági és élelmiszer-ágazat mind az új, mind a régi tagállamokban legalább részben nyert a bõvítéssel – az új tagállamok piaci szereplõi a mezõgazdasági támogatások és a kereskedelmi lehetõségek növekedésének látták hasznát, míg az élelmiszer-feldolgozó ipar és a nemzetközi kereskedelem a régi tagállamokban növekedett" – áll a szövegben.
Az EP csütörtökön nagy többséggel, módosítás nélkül fogadta el a Tabajdi Csaba (szocialista) által készített jelentést.
Sikeres integráció, növekvõ költségek
A képviselõk úgy ítélik meg, hogy az új tagállamok integrációja összességében sikeres volt, azonban például ?a beszerzési árak és a támogatások növekedését részben ellensúlyozta a termelési költségek jelentõs emelkedése (többek között az üzemanyag, az energia és a mûtrágya, valamint a növényvédõ szerek és a gépek árainak emelkedése)".
A képviselõk úgy vélik, a bõvítés ?nem rótt elviselhetetlen terhet a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére, nem igényelt jelentõs változásokat az uniós költségvetés tekintetében". Ugyanakkor ?a piaci és közvetlen kifizetések keretének befagyasztásáról, valamint a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervrõl szóló határozatok azonban 2007-tõl kezdõdõen a szolidaritás elvén alapuló áldozatot követelnek majd az EU-15-öktõl" – áll a szövegben.
Indokolatlan a támogatások szintje közötti nagy különbség
A jelentés emlékeztet: a csatlakozási szerzõdések az új tagállamokban nyújtandó közvetlen kifizetésekre hosszú átmenetet (9 év) és alacsony kezdõ szintet (25 százalék) állapítottak meg, miközben a belsõ piaci és a költségvetési hozzájárulással kapcsolatos szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk. A képviselõk szerint ?az új tagállamok költség- és jövedelemszintjei nem indokolják az ilyen mértékû megkülönböztetést, amely az új tagállamok mezõgazdasági termelõi számára egyenlõtlen versenyfeltételeket teremtett".
A jelentés szerint ?az EU-10-ek és az EU-15-ök különbözõ közvetlen kifizetési szintjei nem biztosítottak azonos feltételeket, ennél fogva a termelõk több új tagállamban még a saját belföldi piacaikon is teret veszítettek, amihez különösen a harmadik országokból érkezõ, a megváltozott vámeljárásnak köszönhetõen megnövekedett behozatal és kivitel által teremtett versenyhelyzet járult hozzá".
Nemzeti kiegészítõ támogatás
Az EP ?hangsúlyozza, hogy az új tagállamokat kényszerítették a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések alkalmazására, amelyek a társfinanszírozás egy formájának és gyakorlatilag a közösségi közvetlen kifizetések renacionalizációjának tekinthetõk, valamint amelyek a különbözõ új tagállamokban súlyos politikai és gazdasági nehézségekhez vezettek, mivel súlyos terheket róttak a nemzeti költségvetésekre és korlátozták az állami támogatási rendszerek alkalmazásának lehetõségét". A szöveg emlékeztet, az új tagállamok többsége arra kényszerült, hogy közösségi vidékfejlesztési elõirányzataik egy részét átcsoportosítsák a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések céljaira.
A jelentés szerint ?ahol a specializált mezõgazdasági üzemek döntõ szerepet játszanak a mezõgazdaságban, a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere túlzottan támogatja a szántóföldi növénytermesztést, nem segíti megfelelõen a fenntartható állattenyésztést, valamint nem mozdítja elõ, és nem könnyíti meg a szükséges strukturális változásokat".
A parlament ?hangsúlyozza, hogy a mezõgazdasági politikát közösségi szinten kell tartani a megreformált KAP keretében, és el kell kerülni a KAP renacionalzálását".
Súlyos következményekkel járhat a kukoricareform
Az EP ?súlyos aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a 2007-es évtõl kezdve a kukoricaintervenciós rendszer teljes felszámolására vonatkozó közelmúltbeli javaslata tekintetében". ?A kukoricaár-támogatási rendszer korai megszüntetése valószínûleg súlyos következményeket von maga után" – így a szöveg.
A képviselõk szerint ?a KAP 2003-as reformjának szellemében mérlegelni kellene, hogy a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsök és csonthéjasok termesztésére területalapú kifizetési rendszert vezessenek be és azt a termelõi szervezetek bevonásának kötelezettségéhez kössék".
Az EP úgy vélte, a bõvítés nem növelte az élelmiszer-biztonsági, az állat- és növényegészségügyi kockázati szintet, sõt ?az új tagállamok illetékes hatóságai munkájának színvonala és hatékonysága bizonyos szempontokból meghaladja az EU-átlagot".
Javaslatok
Bár a jelentés az új tagállamok mezõgazdaságának helyzetére koncentrál, a parlament – részben ezen országok tapasztalatai alapján is – javaslatokat fogalmazott meg a KAP egészére vonatkozóan is. Ezek beépítésére a jelentéstevõ szerint a közös agrárpolitika 2008-as felülvizsgálata és késõbb a 2007-2013-as költségvetési idõszak köztes értékelése is lehetõséget nyújthat.
A képviselõk így a következõ intézkedéseket javasolják az unió egészében elõforduló mezõgazdasági problémák kezelésére:
a) a közvetlen kifizetések felülvizsgált rendszerének bevezetése, beleértve olyan új intézkedéseket, mint az önkéntes alapon újból a termeléshez való kapcsolás lehetõsége; a kifizetések kiterjesztése új ágazatokra és kedvezményezettekre (például feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsûek)
b) kiegészítõ, vagy szabadon választható, regionális vagy ideiglenes piaci intézkedések közösségi finanszírozással,
c) az uniós költségvetésbõl finanszírozott nemzeti borítékok rendszerének alkalmazása a megreformálandó ágazatokban (bor, gyümölcs és zöldség),
d) a termelõi szervezetek fokozottabb támogatása és erõs ösztönzése, valamint az egyes országokban fellelhetõ akadályok megszüntetése e szervezetek számára,
e) a termelõi szervezetek közötti, határokon átnyúló együttmûködés támogatása,
f) hatékony mezõgazdasági válság- és kockázatkezelési rendszer bevezetése a nemzeti borítékokból folyósított közösségi pénzügyi támogatással,
g) a belsõ piac erõsítése közösségi minõségi szabványokkal, értékesítési, verseny-, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokkal,
h) a vidékfejlesztési rendszer és a vidékfejlesztési rendszer finanszírozásának megerõsítése,
i) az állami támogatásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele
A jelentés szerint egyébként ?a biomassza- és a bioenergia-termelés stratégiai szerepet fog betölteni az uniós mezõgazdasági szektor jövõjében", ezért az EP ?megfelelõ uniós finanszírozást kér a biomassza-termelés támogatására az élelmiszer és takarmány termesztésére már nem használt földeken".
HÁTTÉR
A 2004-es, tízes bõvítéssel (ekkor lépett be az Európai Unióba Magyarországon kívül Észtország, Lettország, Litvánia,, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) az unió mezõgazdasági területe 27, a mezõgazdasági munkavállalók száma viszont 57 százalékkal növekedett.
A 2004-es adatok szerint az új tagállamokban a teljes terület 22 százalékát hasznosítja a mezõgazdaság, míg ez a régi tagállamokban csupán 4 százalék. A mezõgazdasági munkások aránya a teljes dolgozó lakossághoz képest az új tagállamokban 13, a régiekben pedig 1,6 százalék. A mezõgazdaság részesedése a GDP-bõl 2,8, illetve 1,6 százalék.
Stabilizált a KAP
A jelentés indokolása szerint a gabona-, cukorrépa-, marhahús- és tejágazatban a KAP szabályai stabilizálták az árakat és a piacokat. A mezõgazdasági jövedelmek jelentõsen növekedtek az új tagállamokban. Ugyanakkor csak bizonyos mezõgazdasági és élelmiszerárak növekedtek, mivel a csatlakozás elõtt már jelentõs árkiegyenlítõdés ment végbe.
A 2007-2013-as pénzügyi tervvel kapcsolatban az indokolás megjegyzi: 2013-ra a közös uniós költségvetésbõl származó, új tagállamok számára juttatandó közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési elõirányzatok részaránya csupán 19 százalékra emelkedik, miközben a mezõgazdaságilag hasznosított terület 30, a mezõgazdasági foglalkoztatottak 50 százaléka a 12 (ideértve Romániát és Bulgáriát is) új tagállamban lesz található.
A bõvítés után nyolc új tagállam választotta az egységes területalapú kifizetési rendszert (SAPS). Ezek a területalapú, a termeléstõl teljesen elválasztott, átalányként folyósított SAPS-kifizetések az indokolás szerint eredményesnek bizonyultak.
Nyertes a gabona-, vesztes a sertéságazat
A szöveg szerint az új tagállamokban a gabonatermesztés a KAP legnagyobb nyertesévé vált, a marhahús és a tej ágazat viszont vegyes képet mutat, miközben a sertés- és baromfiágazat hatalmas kihívásokkal néz szembe. Utóbbiak ugyanis gyakorlatilag nem kapnak közösségi segítséget, és a nemzeti támogatás szintje is korlátozott, miközben növekedtek a termelési költségek.
Jelentéstevõ: Tabajdi Csaba (PES, HU)
Jelentés: A6-0037/2007
Téma: Az új tagállamok integrációja a KAP-ba
Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. március 28., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2042
Tabajdi Csaba
KÜLKAPCSOLATOK
Vita az EU külpolitikájáról
Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika fõképviselõje is részt vett azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatta meg.
A vitában egy magyar képviselõ szólalt fel.
Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, ?ennek az évnek az egyik legfontosabb külpolitikai kihívása a közös energiaügyi külpolitika alapjainak a megteremtése". A képviselõ szerint ?hiba lenne azt gondolni, hogy bármely tagállam rövid távú érdeke az Európai Unió közös energiabiztonságának érdekétõl eltérhet, vagy azt veszélyeztetheti. Összehangolt fellépésre, hatékony koordinációra és a döntéshozatali mechanizmusok kialakítására van szükség". Szerinte az energiaforrások diverzifikációjához a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is aktivizálódnia kell az uniós külpolitikának. Szent-Iványi úgy vélte, a Nabbucco-vezetéknél ?legfõbb ideje, hogy végre a konkrét tervezés és a megvalósítás fázisába lépjünk".
A képviselõ azt mondta, ?Európának elemi érdeke, hogy területének védelmére és a potenciális fenyegetések elhárítására alkalmas képességeket fejlesszen ki vagy állítson hadrendbe. Amíg erre nem képes és nem kész, addig a tagállamoknak joguk van az önálló cselekvésre. Ezt a jogot nem szabad megtagadni Lengyelországtól vagy Csehországtól sem."
A vita részletes összefoglalóját (angolul) itt találja:
Koszovó: az EP támogatja az Ahtisaari-tervet
Meghatározó szerepet kíván játszani az Európai Unió Koszovó státuszának végleges rendezésében – állapítja meg az EP által elfogadott jelentés. A képviselõk támogatják a tartomány státuszával foglalkozó Ahtisaari-tervet. A szöveg szerint Koszovó multietnikus jellegének fenntartásához még jó ideig szükség lesz nemzetközi katonai jelenlétre.
Az EP csütörtökön 490-80-87 arányban fogadta el Koszovó státuszával is foglalkozó jelentését.
A parlament ?támogatja a Koszovó végleges jogállásának meghatározására irányuló, ENSZ által irányított folyamatot, és az olyan megvalósítható keret létrehozására irányuló erõfeszítéseket, amely stabilitást és védelmet garantál az összes koszovói közösség számára". Az EP támogatja a Koszovó jogállásának rendezésérõl szóló Ahtisaari-tervet.
A képviselõk 319 igen, 268 nem, 66 tartózkodó szavazattal fogadták el azt a módosítást, amely szerint, a parlament ?azon a véleményen van, hogy a nemzetközi közösség felügyelete alá vont szuverenitás jelenti a legjobb választást ezen célkitûzések biztosítására".
?Tekintettel Koszovó stratégiai fekvésére az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a jogállás rendezése végrehajtásának figyelemmel kísérésében, szavatolásában és megkönnyítésében, valamint a koszovói demokratikus intézmények létrehozásának és megszilárdításának elõsegítésében" – olvasható a jelentésben. ?Az EU hozzájárulásának azonban a rendezés során bizonyos minimumkövetelmények teljesítésétõl kell függenie" – teszik hozzá a képviselõk.
Az EP ?támogatja egy koszovói misszió indítását az európai biztonsági és védelmi politika keretében, amely elõsegíti majd a jogállás rendezésének végrehajtását a jogállamiság területén" A ?missziónak minden szükséges forrást meg kell kapnia ahhoz, hogy megbízatását teljesíteni tudja, és magára tudja vállalni azt a nagy felelõsséget, melyet ráruháznak" – áll a szövegben.
A Joost Lagendijk (zöldpárti, holland) által elõterjesztett jelentés szerint Koszovó kapcsán ?a tárgyalások útján történõ rendezésnek nemzetközi prioritásnak kell lennie". A terület végleges státuszát megnyugtatóan az ENSZ BT határozata rendezhetné, ennek azonban összhangban kell lennie az Unió szempontjaival. Ahogy egy 2005-ös állásfoglalás fogalmaz: ?nem lehet visszatérni sem az 1999 márciusa elõtti állapothoz, sem Koszovó bármilyen felosztásához, sem Koszovó bármely más országgal vagy bármely országrésszel való bármilyen uniójához".
Az EP azt szeretné, ha Koszovóban minden nemzetiség stabil jogi alapokon nyugvó, kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezne, és az iskolákban az oktatás nem csak szerb és albán, hanem roma nyelven is folyna. A roma és a skáli etnikum jogainak tiszteletben tartását a jelentés külön kiemeli, és szorgalmazza a lakhelyükrõl elûzött menekültek helyzetének megnyugtató rendezését. A képviselõk elfogadják, hogy a koszovói szerb önkormányzatok külön kapcsolatot tartsanak fenn Belgráddal, ennek a kapcsolatnak azonban átláthatónak kell lennie, és nem veszélyeztetheti Koszovó önállóságát.
A jelentés felhívja a Koszovóban élõ szerb nemzetiség és a szerb kormány figyelmét, hogy a térségben élõ szerb nemzetiségû népesség érdeke is Koszovó státuszának megnyugtató rendezése.
A politikai berendezkedés demokratikus kialakításán túl a terület fenntartható fejlõdését az unió a gazdasági alapok megteremtéséhez kötné, ezért olyan megállapodás elfogadását szorgalmazza, mely ?hozzáférést biztosít Koszovó számára a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, és ezáltal lehetõvé teszi a gazdasági felzárkózás megindítását és a munkahelyteremtés feltételeinek létrehozását".
A jelentés felhívja a térség országait, tevékenyen vegyenek részt Koszovó helyzetének rendezésében. A válság megoldása érdekében véglegesen rendezni kell minden határvitát. A dokumentum külön is ?felhívja Szerbia kormányát annak elismerésére, hogy a jövõ a Koszovóval fenntartott szoros és átlátható kötelékek fejlesztésében rejlik az elmélyített regionális integráció és a jövõbeni EU-tagság közös kilátásának összefüggésében".
A jelentés szerint a nemzetközi civil és katonai jelenlétre a végleges rendezés lezajlásáig szükség lesz.
Az EP ?készen áll az EU jövõbeni koszovói részvételének finanszírozásához szükséges kiegészítõ források rendelkezésre bocsátására a jogállás végleges rendezésének végrehajtása és Koszovó európai kilátásainak támogatása céljából, amennyiben" többek között ?az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott jogállási rendezés megfelelõen figyelembe veszi az Unió közös álláspontját".
A tervezett EP-állásfoglalás ?támogatja azt a nézetet, amely szerint hosszú távon a Koszovó jövõbeli jogállása tekintetében talált megoldás abban is rejlik, hogy Szerbia és Koszovó balkáni szomszédaikkal együtt az EU részévé válnak, mivel a Nyugat-Balkán jövõje az Európai Unióban rejlik".
Tabajdi: igazságos megoldást Koszovóban
A vitában a szocialista frakció nevében szólalt fel Tabajdi Csaba. A képviselõ szerint Koszovó helyzetének stabil, fenntartható rendezése a Nyugat-Balkán egészének stabilitása szempontjából döntõ jelentõségû. Az EU-ra jelentõs és különleges felelõsség hárul, amikor átveszi az ENSZ szerepét Koszovóban; ez az unió közös külpolitikájának legnehezebb vizsgája – tette hozzá.
?A nemzetközi közösség nem részesítheti elõnyben csak az egyik felet – a koszovói albánokat – miközben bünteti a másikat, a szerbeket. Igazságos megoldást kell találni" – fogalmazott Tabajdi.
A szocialista frakció nevében Tabajdi támogatásáról biztosította a tárgyalt jelentést és az Ahtisaari-tervet, amely szerinte ?kiváló alap".
Jelentéstevõ: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)
Jelentés: (A6- /2007)
Téma: Koszovó jövõje és az EU szerepe
Szakbizottság: Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. március 28., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2267
Joost Lagendijk
http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=2329&language=hu
MEZÕGAZDASÁG
Ökológiai termékek: az EP visszautalta a jelentést a szakbizottságba
Az ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat szigorú feltételekhez kötné, mit szabad ökológiai terméknek nevezni. Így például az ilyen élelmiszer legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhatna genetikailag módosított szervezetet (GMO). A képviselõk módosították a rendelet szövegét, azonban a teljes jelentés elfogadása helyett visszaküldték azt a szakbizottságba, mivel véleményük szerint az Európai Bizottság nem tartja tiszteletben az EP együttdöntési jogát ebben a kérdésben.
A képviselõk 585-35-38 arányban azt kérték, együttdöntési eljárásban tárgyalják a rendeletet, mivel az nem csak (a parlamentnek gyengébb jogosítványokat adó konzultációs eljárás alá tartozó) agrárügy, hanem kiterjed a belsõ piaci szabályozásra is.
Harangozó: vegyszer- és génmódosítás-mentes termékeket
A parlamenti vitában felszólaló Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, ?az egészségüket tudatosan féltõ és védõ, környezettudatos fogyasztóknak biztosítanunk kell, hogy vegyszermentes vagy génmódosított szennyezõdéstõl mentes termékeket fogyasszanak. Világosan jeleznünk kell ennek megfelelõen, ha egy termék ökológiai termelésbõl származik". A képviselõ szerint ?ez nem csak fogyasztóvédelmi kérdés, hanem agrárstratégiai, piacvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bír"
Harangozó úgy vélte, ?egy jól kidolgozott, mindenki által ismert európai szabvány és ahhoz kapcsolódó tanúsítás, egységes európai címkézés erõsíteni fogja a fogyasztói bizalmat, növelni fogja a keresetet, és jövedelmezõ megélhetést biztosít a termelõknek".
Háttéranyag az ökológiai termékekkel foglalkozó jelentésrõl
Jelentéstevõ: Marie-Hél?ne Aubert (Greens/EFA, FR)
Jelentés: A6-0061/2007
Téma: Ökológiai termelés és ökológiai termékek címkézése
Javaslat a Tanács rendeletére az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl
Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. március 28., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0278
Marie-Hél?ne Aubert
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28213&language=hu
KÖLTSÉGVETÉS
Az uniós saját források új rendszere 2014-tõl
Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus – olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat".
Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió mûködését az EP – áll a parlament elé kerülõ, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458 jelentésben.
Eredetileg ?az 1957. március 25-ei római szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie" – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki".
Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.
Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés
A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.
A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni.
A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.
Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.
A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása
?Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:
- a tagállamok közötti egyenlõség
- egyszerû megjelenítés mind a választott képviselõk, mind a polgárok számára
- szolidaritás és egyenlõ méltóság a tagállamok között
- politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
- a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege
A szöveg ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen".
Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan".
A reform második fázisa: a saját források új rendszere
?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitûzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerzõdések betûjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni" – írja a jelentés.
Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:
- A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
- Adósemlegesség
- Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
- Az új rendszer fokozatos bevezetése
- Egyértelmû politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között
A képviselõk nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.
EU-adó: még nem
A dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak".
Fazakas: transzparens, hosszú távon kiszámítható forrásokat
A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, ?az Európai Parlament történelmi lehetõség elõtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetõen a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be". Fazakas szerint az EP ?példamutatóan élt ezzel a lehetõséggel".
?A 2007-13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílû, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk" – fogalmazott a politikus. Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek ?belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell mûködnünk azért, hogy elõremutató, egész Európa jövõjét szolgáló megoldást találjunk".
Surján: túl kell lépni a kivételek közötti egyensúlyozáson
A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés ?nem dönt a költségvetés mértékérõl, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetõségét és következményeit".
Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább késõn tárgyalják ezt a kérdést. ?A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni" – fogalmazott a képviselõ.
A jelentés Surján szerint ?a jelenlegi káosz helyett rendet és igazságosabb teherviselést akar", ezért támogatni kell.
Jelentéstevõ: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR)
Jelentés: A6- /2007
Téma: Az Európai Unió saját forrásainak jövõje
Az Európai Unió saját forrásainak jövõje
Szakbizottság: Költségvetési Bizottság
Vita: 2007. március 28., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2205
Alain Lamassoure
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1204&language=hu
KÖZLEKEDÉS
Tengeri biztonság
Az EP elfogadta a tengeri közlekedés biztonságáról szóló két jelentést. Az egyik a hajókat regisztráló államok kötelezettségeit, a másik a polgári felelõsségi kérdéseket tárgyalja. Ezek a jelentések a ?harmadik tengeri biztonsági csomag" részei. A másik öt szöveget áprilisban tárgyalja a parlament.
A bejegyzõ állam kötelezettségeivel foglalkozó jelentést Marta Vincenzi (szocialista, olasz), a másikat, a polgári felelõsségi szabályok harmonizációjáról szólót Gilles Savary (szocialista, francia) készítette.
A mostani tengeri biztonsági csomag a korábbi, ?Erika I", illetve ?Erika II" elnevezésû jogszabálycsomagok folytatása.
A témáról részletes sajtóközleményt talál itt (angolul):
SPORT
Jelentések az európai profi labdarúgásról
Errõl a témáról magyar anyag késõbb készül.
Sajtóközlemény angolul:
Perger István /EU parlament sajtoszolgálat
