Beszélgetés Máté apostollal

Máté apostol. Jusepe de Ribera festménye. 1632

 – Monseigneur! Ön kiválóan ért a gazdasági ügyekhez. Egykor az Adó- és Vámhivatalban dolgozott szülőhelyén Kafarnaumban. Mit tanácsol államunk vezetőinek?

  – Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjetek, mindazt ti is úgy cselekedjetek azokkal.

  – A cégtulajdonosok, orvosok, pedagógusok, közalkalmazottak, színészek, majd minden társadalmi csoport pénzt, béremelést, adócsökkentést akar, sanyarú helyzetükre hivatkozva.

   – Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.

   – A családok gyermekei ácsingóznak az Európai Unió nyugati országaira, mert ott magasabbak a jövedelmek. Igazándiból mindenki sóvárog a gazdagságért.

   – Ne gyűjtsetek kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják. És ne feledjétek:  könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába.

   – Ezt értem és elfogadom. Még ha valaki minimálbérből él is, vagy közmunkás, akkor érthető. De ha valaki mélyszegénységben él?

   – Mindenkinek, akinek van, adatik és megszaporíttatik, akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.

   – Néha az állam sem biztos abban, hogy a munkaadók, vagy a munkavállalók érdekei elsődlegesek?

   – Senki sem szolgálhat két úrnak.

   – Tudja Monseigneur, nálunk az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenki mástól várja a megváltást, a magasabb életszínvonalat és mindenki hibáztat valaki mást.

   – Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van? A gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre.

   – Végül is szeretnénk elindulni a jóléti állam felé. De mi lenne a megoldás?

   – Szoros az a kapu és keskeny az út, amely az élethez visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.

  – A társadalom megosztott. Sok honfitársunk bűnbaknak érzi magát. Ha Monseigneur hallaná, hogy lakossági fórumon, társasházi közgyűléseken, de még az önkormányzatoknál is, mit vágnak egymás fejéhez az emberek, megdöbbenne.

  – Aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. És ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. És kérem, fejezzük be a beszélgetést. Még ma indulok Etiópiába, ahol hasonló társadalmi problémákkal küszködnek és tanácsot szeretnének kérni tőlem.

Láng Róbert