EU: Csak 2012-tõl kellene teljesen alkalmazni a keresztmegfelelést az agrárkifizetéseknél

Az új tagállamoknak 2009 helyett csak egy három éves átmeneti idõszak végén, tehát 2012 körül kellene átállniuk teljesen a keresztmegfelelés rendszerére a közvetlen agrárkifizetéseknél – áll a Bizottságnak a KAP további egyszerûsítésére elõterjesztett új javaslataiban.

Az új tagállamoknak 2009 helyett csak egy három éves átmeneti idõszak végén, tehát 2012 körül kellene átállniuk teljesen a keresztmegfelelés rendszerére a közvetlen agrárkifizetéseknél – áll a Bizottságnak a KAP további egyszerûsítésére elõterjesztett új javaslataiban.

Az európai agrártermelõk és a tagállamok szûnni nem akaró panaszaira reagálva az Európai Bizottság múlt héten javaslatokat terjesztett elõ az úgynevezett keresztmegfelelési szabályok egyszerûsítésére, amelyek értelmében az alanyi jogon járó közvetlen jövedelemtámogatások kifizetését elõre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi normák betartásától teszik függõvé.

A közös agrárpolitika 2003-as reformja keretében bevezetett keresztmegfelelési szabályok bonyolultságuk miatt vörös posztónak számítanak a gazdák szemében. A Bizottság által most javasolt könnyítések elnézõbbek lennének kisebb szabálysértések esetén, egységesítenék az ellenõrzést és bizonyos helyszíni vizsgálatok elõtt elõre értesítenék a termelõket. ?Tisztában vagyok azzal, hogy sok gazda nagyon nem örül a keresztmegfelelésnek. De ez helyes módszer és szükséges is a fenntartása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem változtathatunk a szabályokon úgy, hogy azok a jelenleginél hatékonyabban mûködjenek" – hangsúlyozta Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos.

A keresztmegfelelés értelmében az agrártermelõknek a közvetlen jövedelemtámogatások kifizetésének fejében elõre meghatározott sztenderdeknek kell megfelelniük a környezetvédelem, az állat- és növényegészségügy, az állattartás terén és gondoskodniuk kell a tulajdonukban lévõ terület jó mezõgazdasági és környezeti állapotáról. A mulasztásnak a direkt támogatások részleges vagy teljes megvonása lehet a következménye. Tavalyelõtt a keresztmegfelelés által érintett gazdák közel 5 százalékánál összesen 241 ezer helyszíni szemlét tartottak. A vizsgálatok által érintett termelõk 11,9 százalékánál állapítottak meg olyan mulasztást, ami a közvetlen kifizetések csökkentését vonta maga után. A szabályok megsértésére az esetek többségében a jószágok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban került sor, a fennmaradó esetek a terület ?jó mezõgazdasági és környezeti állapotban" való megóvásával és a nitrátokra vonatkozó irányelv megsértésével álltak kapcsolatban.

A keresztmegfelelés rendszerének két fõ összetevõje van: a ?kötelezõ irányítási követelmények" (SMR) és a ?jó mezõgazdasági és környezeti feltételek biztosítása" (GAEC). A kötelezõ irányítási követelmények 19 különbözõ szabályból állnak, miközben a GAEC esetében egy uniós keret alapján a tagállamoknak kell minimális elõírásokat rögzíteni.

A Bizottság által a keresztmegfelelésben javasolt változtatások:

– A tagállamoknak nem kell olyan szabálysértési esetekben eljárniuk, amelyek nem érik el a direkt támogatások minimális csökkentésének szintjét. Egy figyelmeztetõ levelet ugyanakkor ebben az esetben is ki kell küldeni a mulasztáson ért gazdának, és késõbb is a körmére kell nézni.

– A Bizottság egy úgynevezett de minimis szabály bevezetését javasolja, ami mentesítené a támogatáscsökkentés alól az 50 eurónál kisebb büntetéssel sújtott termelõket. Figyelmeztetõ levél kiküldésére és késõbb ellenõrzésekre azonban az ilyen esetekben is sor kerülne.

– A Bizottság egy minimum 1 százalékos egységes ellenõrzési ráta bevezetését javasolja a keresztmegfelelés helyszíni ellenõrzése során.

– Jelenleg az ellenõrzések fokozását vonja maga után, ha a helyszíni vizsgálatok jelentõs mértékû mulasztásokra derítenek fényt. A jövõben az intenzívebb ellenõrzéseknek a kockázati elemekre és nem általában a keresztmegfelelési normákra kell fókuszálniuk.

– A Bizottság felkínálja annak lehetõségét, hogy amennyiben az ellenõrzések céljai nem kerülnek veszélybe, 14 nappal elõre értesítsék a gazdálkodókat a helyszíni ellenõrzések megkezdésérõl. Az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre, az állattartásra és a jószágok azonosítására és nyilvántartására koncentráló ellenõrzésekrõl viszont a jövõben sem lesz elõzetes értesítés.

– A nemzeti hatóságokat arra kérik majd, hogy határozzák meg azt az idõszakot, ami az optimális a legtöbb kötelezettség számonkérésére.

– Az ellenõrzéseket csak a földterület felén kell végrehajtani és nem az egész gazdaságban.

– A gazdáknak legkésõbb három hónappal az ellenõrzések után kézhez kell kapniuk az ellenõrzésrõl szóló jelentést.

– A Bizottság az úgynevezett ellenõrzési minta jobb kiválasztását ígéri, a szúrópróbaszerû elemet is ideértve.

– A Bizottság tisztázni fogja, hogy a tagállamoknak milyen információt kell adniuk a gazdáknak.

– Az úgynevezett 10 hónapos szabály egyszerûsítését is javasolják, amely arra kötelezi a termelõket, hogy minden bejelentett földparcellát 10 hónapig rendelkezésükben tartsanak ahhoz, hogy aktiválják az egységes gazdasági rendszert (SPS – single payment scheme).

– Az új tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák, 2009-tõl kell áttérniük az SMR (kötelezõ irányítási rendszer) végrehajtására. A Bizottság javaslata egy három éves átmeneti idõszakot engedélyezne a végrehajtásra. Románia és Bulgária számára az átmeneti idõszak 2012-ben venné kezdetét.

BRUXINFO