Németh Krisztina: Hazaváró – Babaváró (5.)
3 perc olvasás
Drága Kicsim! Bocsáss meg nekem, hogy hónapok óta nem írtam, de mentségemre legyen mondva, hirtelen nagyon elfoglalt lettem. A babaruhák mosása, vasalása, pakolása folytatódott, és kiegészült eddig be nem szerzett dolgok felkutatásával, és megvásárolásával. Hivatalos ügyek is akadtak bőven, egyik irodából rohantam a másikba, egyik papírt intéztem a másik után.
Drága Kicsim! Bocsáss meg nekem, hogy hónapok óta nem írtam, de mentségemre legyen mondva, hirtelen nagyon elfoglalt lettem. A babaruhák mosása, vasalása, pakolása folytatódott, és kiegészült eddig be nem szerzett dolgok felkutatásával, és megvásárolásával. Hivatalos ügyek is akadtak bőven, egyik irodából rohantam a másikba, egyik papírt intéztem a másik után.
A kiságyadat összeszereltük, beletettük a matracot, feltettük a rácsvédőket, és meg is ágyaztam Neked. Megkerestem a doktornénit, és mivel nem a körzetébe tartozunk, néhány indok kíséretben megkértem tekintsen el ettől a ténytől. Megtette. Ezek után a védőnénit is megkerestem, aki egy fiatal kismama, és mivel hamarosan karjaiba tarthatja születendő gyermekét, így később újra megkeresem a körzeti védőnéninket. Hirtelen fel kellett kutatnunk másik babakocsit is, kiderült a régiről, hogy nem az a megfelelő számodra.
És persze rengeteget kellett tanulnom. Tanulnom, hogyan pelenkázzalak, miképpen etesselek. Hogyan foghatok meg, és fürdethetek meg egy apró emberkét, aki alig nagyobb, mint a két tenyerem együtt. Rá kellett jönnöm a különböző erejű, és hangzatú sírások jelentésére. Ki kellett tapasztalnom, hogy apró rezdüléseid mit jelentenek. Ami pedig a legtöbb időmet elvette az az, hogy határtalan boldogságomban folyamatosan csak arra tudtam gondolni, hogy HAZATALÁLTÁL hozzánk, Drága Kicsink!
Megérkezett a Gólyahír-t hozó telefon Gabi néni hangjával, majd elérkezett a születésed ideje, melynek minden másodpercében jelen voltam. A jelenlét nem csupán a hármunk kapcsolatának alapjait erősítette, hanem lelki támaszt is nyújtott Életet adódnak, aki nehéz, de felelősségteljes döntéssel bízott ránk Téged. Első pillanattól kezdve, már a kórházban figyelhettem, tanulhattam milyen vagy. Milyen a pici szád, a nózid, a hosszú ujjaid, a hajad, a mosolyod, a sírásod, és az illatod. Az az illat, mely azóta is itt van az orromban, és talán sosem fog onnan eltűnni. Aztán a hazaérkezésed, amikor átléptük házunk küszöbét, és végérvényesen elfoglalhattad „pozíciódat" családunkban. A főnöki pozíciót, amivel egy időben anyai „beosztásba" kerülhettem. A legcsodálatosabba.
Születésed napja óta eltelt egy kis idő már. Most együtt éljük a napjainkat abban a tudatban, hogy a várakozás gyümölcse az a csodálatos ÉLET, melyet TE képviselsz. Élvezzük minden pillanatát, még akkor is, ha azóta nem aludtunk egyfolytában talán 4 óránál többet, és akkor is, ha együtt sírtunk veled, mert fájt a pocakod. Napról-napra fedezzük fel az értelmed nyiladozását, fejlődését, és nem tudunk betelni a legcsodálatosabb érzéssel, a szülőivel.
Drága Kicsink! Isten hozott itthon!
Apa és Anya