A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról. A kormányfő szólt arról is, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől", a felsőoktatást érintve pedig azt mondta, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.

 

A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról. A kormányfő szólt arról is, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől", a felsőoktatást érintve pedig azt mondta, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.

 

    A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarát megtöltő hallgatóság előtt, a mintegy másfél órás pódiumbeszélgetésen kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. "Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok" – mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.

  A "gazdasági szabadságharc" hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta: Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy "radikális, szabadságharc által motivált fordulatot" végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell. Megismételte, hogy szerinte azok az európai országok, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 90 százalékát, a "reménytelen zónában", a hitelezők markában vannak, 70 és 90 százalék között van a "közvetlen veszélyzóna", 50 és 70 között az elviselhető mérték, 50 százalék alatt pedig a biztonsági zóna. A kormány Magyarországot olyan országgá fogja tenni, amely az utóbbi zónában van – jelentette ki Orbán Viktor.

    Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben kizárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.

    A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat – például a nyugdíjrendszer átalakítását és a bankadót, amelyekhez egyébként semmi köze az EU-nak -, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és "a kétharmad áll, mint a cövek, és még ha esetleg valami gond is lenne, akkor is az ötven százalék (…) garantált". Ezért tudták – mondta -, hogy meg fogják nyerni a vitákat az EU-val szemben, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek "be vannak stokizva".

    A kétharmados többségét a kormány emellett olyan – a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő – konfliktusokra is használta, mint hogy "visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (…) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól" – sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik.

    Orbán Viktor hosszan szólt a felsőoktatásról is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után, azt ugyanis "nem engedhetjük meg magunknak", hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – mondta, közölve, éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat felmerülő kérdéseit.

    A felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni, és egy rendkívül kedvezményes – akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású – diákhitel segítségével akarják elérni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányainak költségeit.

    Az új rendszer hatálybalépését firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: ő sürgeti, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár inkább két lépésben szeretné bevezetni. Úgy összegezte, hogy két-három év alatt lehet eljutni az előbbiekben felvázolt, szerinte erkölcsileg védhető szisztémához.

    Beszélt arról a kormánypárti tervről is, amely szerint a választópolgároknak a szavazás előtt előzetesen regisztrálniuk kellene, és kifejtette: a Magyarországon élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, akik kettős állampolgárok lettek és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra. Orbán Viktor ezt morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalhatónak, hanem vállalandónak is tartja. Megjegyezte, hogy azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra. "Meg kell változtatni a rendszert. (…) Vannak ellenvélemények, lesz balhé, meg fognak támadni. (…) Ki kell állni, és meg kell védeni az álláspontokat" – mondta.

    A keleti nyitás politikájáról szólva úgy fogalmazott a kormányfő: "nem úttörők vagyunk (…), hanem idióták", hiszen Nyugat-Európa már rég kiépítette gazdasági kapcsolatait a Kelettel.

 

Hoffmann Rózsa azt üzente, hogy a hallgatók is viseljenek nagyobb felelősséget!

A felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak a jövőben nagyobb felelősséget kell viselniük saját döntéseikért – hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szombaton Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvénysorozat meghívott előadójaként, főként egyetemistákból álló hallgatóság előtt.

    Aki államilag finanszírozott képzésben tanul, nyilvánvaló kötelessége, hogy ezt a legjobb képességei szerint tegye, aki pedig diákhitellel tanul, annak az az érdeke, hogy ne tíz évig vegye fel a diákhitelt, hanem minél előbb megszerezze a diplomáját – mondta.
    Az államtitkár szavai szerint maga is találkozott már olyan egyetemistával, aki még tíz év után is egyetemen "lófrált", anélkül, hogy végzettséget szerzett volna, közben pedig tanulmányaihoz felvette az összes elérhető támogatást.
    Ennek a világnak akkor is véget kellett volna vetni, ha az ország sokkal jobb helyzetben lenne, és a felsőoktatásban nem kellene lyukakat betömködni – jegyezte meg.
    Hozzátette: a felsőoktatás finanszírozására 100 milliárd forintot fordít a kormányzat, az új felsőoktatási törvény legfontosabb célja pedig a felsőoktatás minőségének javítása.
    Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, elmondta: a felsőoktatási törvény céljával egyetértve annak ellenére is az oktatás színvonalának emelését határozták meg célként, hogy a felsőoktatás korábbi, 180 milliárd forintos támogatását az elképzelések szerint a kormányzat a felére csökkentené.
    A nagyobb egyetemek képesek nemzetközi pályázatokból, piaci együttműködésekből, költségtérítéses képzésekből finanszírozni működési költségeik felét, ám ezt szavai szerint megnehezítik az olyan szabályok, amelyek gazdasági önigazgatásukat korlátozzák.     
    A rektor úgy fogalmazott: a ELTE már mindent megtett költségei csökkentéséért, takarékoskodni csak úgy tudna, ha olcsóbb oktatógárdát alkalmazna, ez viszont éppen azt a minőséget rontaná, amelynek emelése a cél.  
    Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva hangsúlyozta: szerinte a kétszázalékos kamatozású diákhitel a jó képességű, szegényebb sorsú diákoknak is biztosítja a továbbtanulást, azoktól pedig, akik a diploma megszerzése után az állami szektorban helyezkednek el, átvállalják a diákhitel visszafizetését.
    Az államtitkár szólt arról is, Magyarországon egy uniós kötelezettség szerint 2020-ra a 24-34 éves korosztály 33,3 százalékának diplomával kell rendelkeznie.
     A rendelkezésre álló felvételi adatok és bekerülési arányok alapján joggal várható, hogy ez a vállalás teljesíthető, persze ez a felsőoktatásban jelenleg tanulókon is múlik – fűzte hozzá.

MTI Fotó: Varga György

 

bhz \ bki \ kho

 

MTI 2012. augusztus 25., szombat 19:55

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük