Kis mértékben ugyan, de emelkedett a nyugdíjpénztári tagok száma 2008-ban – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb, Biztosításpiaci Adatszolgáltatás című tanulmányából. A nyugdíjtípus választásánál elsősorban az életkor számít, a 29 év alatti korosztály esetében kiemelkedően magas a magán-nyugdíjpénztári tagok aránya. A kiegészítő biztosítások kapcsán azonban óriási különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között.

Kis mértékben ugyan, de emelkedett a nyugdíjpénztári tagok száma 2008-ban – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb, Biztosításpiaci Adatszolgáltatás című tanulmányából. A nyugdíjtípus választásánál elsősorban az életkor számít, a 29 év alatti korosztály esetében kiemelkedően magas a magán-nyugdíjpénztári tagok aránya. A kiegészítő biztosítások kapcsán azonban óriási különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között.

Emelkedett a nyugdíjpénztári tagok száma a lakosság körében az elmúlt egy évben – többek között ez derül ki a GfK Hungária Biztosításpiaci Adatszolgáltatás című tanulmányának eredményeiből. Ezzel együtt is alig haladja meg a magán-nyugdíjpénztári tagok száma az állami nyugdíjellátásra számítókét.

A 2008-as felmérés eredményei szerint a 15-69 éves korosztály aktív (nem nyugdíjas és nem nappali tagozatos diák) tagjainak 44 százaléka tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak, míg 43 százaléka csak az állami nyugdíjat választotta. 2008 az első év, amikor meghaladta a magánpénztárakat választók száma az állami nyugdíjat választókét. A 2007-es felmérésben még 44-39 százalékos arányban az állami nyugdíjat választók voltak többségben.

Érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok egynegyede még önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal is rendelkezik, míg az állami nyugdíjat választóknak csak 14 százaléka próbálja meg a várható nyugdíjának összegét ilyen kiegészítő biztosítással megnövelni.

Az, hogy valaki a magán vagy az állami nyugdíjat választja, természetesen leginkább az életkortól függ. A 29 év alatti biztosítottak körében 63 százalékos a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatásait igénybe vevők aránya, ezzel szemben a még aktív 50 év felettiek között ez az arány csak 27 százalék. Egyéb jellemzők, mint például az iskolai végzettség, a jövedelem, vagy a lakóhely tekintetében aránylag kis különbségek figyelhetők meg a nyugdíjtípus választása során.

A kiegészítő biztosítások kapcsán óriási különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok között. Míg például a felsőfokú végzettségűek 25 százaléka rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, addig az alapfokú végzettségűek körében ez a szám csak 6 százalék. Ugyanez a tendencia a jövedelmek tekintetében is, hiszen a 200 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 000 forint alatti jövedelmű háztartásban élők esetében pedig ez a szám 9 százalék.

http://www.gfk.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük