A Magatartási Kódex a hitelintézeti törvény 210. § módosításával egyidejűleg – 2010. január 1-én hatályba lépett. Személyi hatálya a lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezetekre, kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ide értve lízingcégeket is – kiterjed.

 

A Magatartási Kódex a hitelintézeti törvény 210. § módosításával egyidejűleg – 2010. január 1-én hatályba lépett. Személyi hatálya a lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezetekre, kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ide értve lízingcégeket is – kiterjed.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) folyamatosan regisztrálta a csatlakozókat, és nevüket közzé tette honlapján. 2010. január 13-ig 254 hitelező csatlakozott, ez az érintett intézmények 78 százalékát (a lakossági hitelvolument tekintve több mint 95 százalékát) jelenti. Ezek alapján elmondható, hogy a hitelezési szektorral egyezségre jutott a Felügyelet, az ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartás elveit elfogadta a szektor.

A hatálybalépést követően a Felügyelet honlapján közzétette azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A nem csatlakozott intézmények száma: 59 (ebből 3 hitelintézet vagy hitelintézeti fióktelep: Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt., AXA Bank Europe SA. Magyarországi Fióktelepe és az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe).

A Felügyelet külön nevesítette azon intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de a konkrét csatlakozásukra bizonyos feltételek bekövetkezését követően kerülhet sor. Csatlakozni szándékozó intézmények száma 13. Ide azon intézmények kerültek, amelyek jelenleg módosítják a Kódex előírásainak megfelelően belső szabályzataikat, vagy refinanszírozóik esetében kell ugyanezt megtenni.

A Felügyelet közzétette továbbá azon intézmények listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem elvárt a csatlakozás. E lakossági hitelezéssel és pénzügyi lízinggel nem foglalkozó intézmények száma: 140, valamint a magyarországi biztosítóintézetek, önkéntes nyugdíjpénztárak (ezek tagi kölcsöne nem számít lakossági hitelnek).

A Kódex alapvetően az önszabályozás eszköze, azonban az ügyfelek védelme és a korrekt vállalkozások elismerése érdekében szükséges a Kódex elvárásainak érvényesítése.

Azért, hogy a vállalt elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, a Felügyelet kiemelt figyelmet szentel a meghatározott magatartási szabályok betartatásának. Ennek lehetőségét biztosítják a jogszabályok, melyek alapján a Felügyelet felkészült az ellenőrzési feladatokra.

A Kódexben foglalt tisztességes magatartás szabályainak gyakorlati érvényesülése a piac valamennyi szereplőjének felelőssége. Ennek érdekében a Felügyelet számít az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekre, hogy a hitelezési szektor korrekt működése érdekében a Kódex érvényesülését munkájukkal ők is elősegítsék.

Mi alapján ellenőrizhető a Magatartási Kódex?

  • 1) Az Fttv. alapján

A Kódex rendelkezéseinek érvényre juttatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) ad lehetőséget.

Ugyanis e törvény értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (…) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás

  • igazolható módon kötelezettséget vállalt, és
  • a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,
  • ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)

A Kódexben szerepel, hogy „a Kódex aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat."

A fentiek alapján tehát az aláírók kereskedelmi gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy a Kódexnek alávetették magukat. Így, ha nem tartják be a Kódexben meghatározott elvárásokat, akkor a Felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük, valamint a Felügyeletéről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

  • 2) A hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján

A Kódexben szerepel az is, hogy „a Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat."

E vállalás utóbb a Hpt. rendelkezései közé is beépült, annak 207. § (2) bekezdése előírja ugyanis, hogy „Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában."

A Kódexnek való alávetés az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeként meg kell jelenjen. Ha tehát a Kódexhez történt csatlakozást az intézmény nem tünteti fel, Hpt.-beli rendelkezést sért, aminek fogyasztóvédelmi szankció a következménye.

  • 3) A Kódexben foglalt egyes vállalások alapján

A Kódex tartalmazza, hogy a PSZÁF nyilvánosan közzéteszi a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját, valamint, hogy honlapján közzéteszi a Kódexhez csatlakozó intézmények tekintetében megállapításait, minősítését.

  • A csatlakozók/ nem csatlakozók listájának közzététele megtörtént.

A Felügyelet a Kódex aláírása óta közzéteszi a csatlakozó intézmények listáját honlapján. A Kódex hatályba lépése előtt pedig ismételt felhívásban kereste meg az addig nem csatlakozott intézményeket.

  • A Kódex Preambulumában foglaltak értelmében a Felügyelet honlapján közzéteszi a Kódex ellenőrzése során tett megállapításait, minősítését.

Ahhoz azonban, hogy a szélesebb közönség is érdemben értesüljön a Kódex megvalósulásáról, a honlapon történő tájékoztatás mellett egyéb csatornákat is igénybe kíván venni a Felügyelet, és támaszkodik a nyilvánosság erejére.

Hogyan szankcionálható, ha nem tartják be a Magatartási Kódexet?

A PSZÁF eljárása során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulása esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók, értelemszerűen a jogsértés súlyosságához igazodóan, a Felügyelet intézkedési politikája alapján.

Lehetséges szankciók:

  • a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,
  • a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,
  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
  • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelmi bírság mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.

Milyen konkrét eljárás keretében történik a Magatartási Kódex betartatása?

A Felügyelet – a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)), illetve a Hpt. 207. § megsértése miatt a Psztv. 48/A. alapján – fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a Kódexnek való megfelelést, amit már most a hatálybalépést követően proaktív szemlélettel nyomon követ.

A Felügyelet panaszkezelési területe 2010. január 1-től a Magatartási Kódexnek való megfelelés szempontjából is értékeli a beérkező kérelmeket a csatlakozott intézmények esetében. Amennyiben e tekintetben rendellenességet észlel, fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében tárja fel az ügyet.

A Felügyelet 2010 márciustól tervezi azt a vizsgálatot, amely a Kódexben vállalt feltételeknek való megfelelést átfogóan ellenőrzi az érintett piaci szereplő körében.          

A vizsgálatban kiemelt figyelmet kap:

  • – egyoldalú szerződésmódosítás és az ok-listának való megfelelés
  • – végrehajtási eljárás előtt és közben alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elvei

A folyamatos ellenőrzést segíti a Felügyelet sajtófigyelése, a szolgáltatók honlapjának monitoringja, a Felügyelet által készített panaszstatisztika megállapításai, illetve a Felügyelet Ügyfélszolgálatára érkező, a Kódex-szel összefüggő jelzések és a civil szervezetek észrevételei.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük