2024.március.19. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – korábban a Magyar Szabadalmi Hivatal – 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK MÉRLEGE

19 perc olvasás
 <span class="inline inline-left"><a href="/node/47048"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image1_336.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="46" /></a></span> Sajtótájékoztatón számoltak be a Szellemi Tulajdon Hivatala - az egykori Magyar Szabadalmi Hivata l-  vezetői az intézmény 2010-es tevékenységéről. Ezt az átalakulással járó időszakot a tevékeység nagyon nagy fokű átalakulása jellemezte, amit végül a 2011. január elsejei névváltásban is megjelent.

 image1 336.thumbnail Sajtótájékoztatón számoltak be a Szellemi Tulajdon Hivatala – az egykori Magyar Szabadalmi Hivata l-  vezetői az intézmény 2010-es tevékenységéről. Ezt az átalakulással járó időszakot a tevékeység nagyon nagy fokű átalakulása jellemezte, amit végül a 2011. január elsejei névváltásban is megjelent.

 image1 336.thumbnail Sajtótájékoztatón számoltak be a Szellemi Tulajdon Hivatala – az egykori Magyar Szabadalmi Hivata l-  vezetői az intézmény 2010-es tevékenységéről. Ezt az átalakulással járó időszakot a tevékeység nagyon nagy fokű átalakulása jellemezte, amit végül a 2011. január elsejei névváltásban is megjelent.

cimg9062.thumbnailA Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) széleskörű – valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát magába foglaló és a szerzői jog területére is kiterjedő – tevékenységéhez igazodva, 2011. január 1-jétől a hivatal neve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (a továbbiakban: SZTNH) változott. Az Országgyűlés által 2010. december 6-án elfogadott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény rendelkezett a névváltozásról és a hivatal feladat- és hatáskörének kibővítéséről.

cimg9063.thumbnailA hivatal újonnan megjelölt feladatai a következők: a szerzői és szomszédos jogok területén nyilvántartást vezet a közös jogkezelő szervezetekről, felügyeletet gyakorol tevékenységük felett, előkészíti díjszabásaik miniszteri jóváhagyását, az SZTNH folytatja le a jóváhagyáshoz szükséges eljárást; elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek hírnevének megóvásához; külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, egyéb módon közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában.

cimg9066.thumbnailA kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felügyeletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el.

cimg9067.thumbnailA hivatal az elmúlt évben sikerrel teljesítette a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény XIV/C. fejezetének 115/D-115/L. §-aiban foglalt intézményi feladat- és hatáskör alapján irányadó intézményi célkitűzéseket a Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint a 2010. évi hivatali munkatervvel összhangban, továbbá a 2007 és 2010 közötti időszakra vonatkozó középtávú intézményfejlesztési stratégia figyelembevételével.

sajtotájékoztato mérleg 01 26.thumbnailA hivatal tevékenységét a magas minőségi színvonalat képviselő hatósági és szolgáltató hivatali működés, a magyar és külföldi ügyfelek általános elégedettsége, a felhasználóbarát környezet és infrastruktúra jellemezte.

Szellemitulajdon-védelmi hatósági tevékenység

sajtotájékoztato mérleg 01 260002.thumbnailA hivatal magas szakmai színvonalon, a nemzetközi és hazai előírásokkal összhangban teljesítette a nemzeti iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági tevékenység mennyiségi és minőségi követelményeit.

Az európai szabadalmi rendszerhez való 2003. évi csatlakozás hatásaként olyan hivatali többletfeladatok jelentkeztek, amelyek az európai szabadalmakkal kapcsolatos hatályosítási, valamint ügyviteli és nyilvántartási munkát jelentenek. Az európai uniós csatlakozás
– 2004. május – óta pedig a hivatal a közösségi védjegy- és mintaoltalmi hatóság számára is kutatást végez a közösségi védjegybejelentések vonatkozásában.

A hazai és külföldi ügyfelek elvárásaival összhangban, valamint a nemzetközi szabadalmi munkamegosztásban való részvétel szükséges feltételeként a hivatal sikeres audit eredményeként szerzett tanúsítványt arról, hogy tevékenysége megfelel az ISO 9001:2008 minőségirányítási és az ISO/IEC 27001:2005 információbiztonság irányítási szabvány szigorú követelményeinek. Az audit a legelismertebb és legelfogadottabb UKAS akkreditációs rendszerben történt, amelyet a svájci székhelyű SGS (Société Générale de Surveillance) Csoport tagja, az SGS Hungária Minőségellenőrző, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. folytatott le. A tanúsítvány alapján az SZTNH 2011. január 1-jétől az ISO-szabványok szerint tanúsított, integrált minőségirányítási rendszerben végzi tevékenységét.

A kormányzati és a nemzetközi törekvésekkel összhangban a hivatal fokozatosan fejleszti a hatósági eljárások elektronikus ügyintézési rendszerét. E rendszeren keresztül az ügyfeleknek lehetősége van szabadalmi, védjegy-, használatiminta-, formatervezésiminta-oltalmi bejelentések, -megújítási kérelmek, európai szabadalom hatályosítása iránti kérelmek, valamint az árva mű felhasználásának engedélyezésére vonatkozó beadvány elektronikus benyújtására, amely lehetőséggel az ügyfelek az elmúlt évben 381 esetben éltek.

Az ÚMFT Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) támogatását élvező "Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése" elnevezésű projekt keretében a hivatal folytatta elektronikus tájékoztatási szolgáltatásainak továbbfejlesztését. A projekt célja hat
fejlesztés megvalósítása volt, ezek: az elektronikus közlöny automatikus előállítása
(E-közlöny); az elektronikus nyilvántartás és lajstrom hatósági szolgáltatás fejlesztése
(E-nyilvántartás); online iratbetekintés ügyfélkapus azonosítással (E-iratbetekintés); hitelesített lajstromkivonat kérése és küldése elektronikus úton (E-lajstrom); bővített elektronikus kommunikáció az ügyfél és a hivatal között; az elektronikus tájékoztató szolgáltatás (E-kutatás) fejlesztése. A projekt keretében 2010 első félévében megvalósult a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő elektronikus kiadványként történő rendelkezésre bocsátása. A hivatalos kiadvány, az ún. E-közlöny 2010 júliusától automatikus előállításban készül el a belső elektronikus ügyviteli rendszer adatai alapján, jelentősen lerövidült átfutási idővel, csökkentett élőmunka ráfordítás mellett.

A hivatal iparjogvédelmi hatósági tevékenységét a magas szakmai színvonal, a magyar és külföldi bejelentők általános elégedettsége, az átfutási idő csökkenése, a felhasználóbarát környezet és infrastruktúra jellemezte. A hivatal differenciált igényekhez igazodó, opciókban gazdag hatósági eljárási kínálatot biztosít ügyfelei számára. Az engedélyezési eljárás gyorsítása terén évről évre jelentős eredményeket ért el.

Az ügyfelek általános megelégedésére a védjegybejelentések meghirdetéséig terjedő időszak az előző évi 3,6 hónapról 3,3 hónapra csökkent, míg a védjegy lajstromozására irányuló eljárás teljes átfutási ideje – a meghirdetést követő három hónapot és a kutatási jelentés kiküldésétől számított egy hónapos időtartamot is beleszámítva – az előző évi 8 hónapról 7 hónapra tovább csökkent. Az ügyfelek egy részének igényeihez igazított gyorsított és különleges gyorsított ügyintézési eljárás lehetőségével a védjegyterületen az elmúlt évben 217 esetben éltek. A hatályos jogi szabályozás a nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásban is lehetővé teszi az eljárás gyorsítását, és e lehetőségeket kihasználva a több évig tartó engedélyezési idő akár 24 hónapra is lerövidíthető. Az elmúlt évben az ügyfelek 109 esetben kérelmezték az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést és 4 esetben kérték a közzététel idejének előbbre hozatalát.

A szabadalmi engedélyezési eljárás gyorsított lefolytatásának további lehetőségét szolgálja a japán, az osztrák és a finn hivatallal, valamint 2010-ben az USA hivatalával kötött kétoldalú megállapodásokon alapuló ún. „Szabadalmi Gyorsforgalmi Hálózat" (Patent Prosecution Highway, PPH-) projekt is. Ez az együttműködési forma egyazon találmányra több országban oltalmat szerezni kívánó bejelentők számára válik lehetővé a szabadalom gyorsabb megszerzése.

Jogszabály-előkészítés és jogalkalmazás

A hivatal az elmúlt évben is ellátta a szellemi tulajdon védelmével összefüggő jogszabály-előkészítési feladatokat, amelyek döntően az iparjogvédelmi, illetve a szerzői jogi szabályozást érintő jogszabály-módosítások előkészítésére irányultak.

A hivatal előkészítette – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal szoros együttműködésben – az Országgyűlés által 2010. december 6-án elfogadott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvényt. A törvény megváltoztatta a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezését, illetve új feladatokkal bővítette a hivatal feladatkörét, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa néven újjáalakította a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal vezetőjének tanácsadó testületét.

A törvény megteremtette az iparjogvédelmi hatósági eljárások elektronikus úton történő ügyintézésének fejlesztési lehetőségét, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében vállaltaknak megfelelően. A jogszabályi változások lehetőséget biztosítanak arra, hogy 2011. március 1-jétől a hivatal ügyfelei az egyes iparjogvédelmi oltalmakat, illetve bejelentéseket érintő tényekben bekövetkezett változásoknak a lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmeiket elektronikus úton nyújtsák be, valamint elektronikus úton igényeljenek hiteles lajstromkivonatot, vagy on-line kérelmezzenek iratbetekintést. Védjegybejelentések esetében lehetőség lesz továbbá a gyorsított és különleges gyorsított eljárás iránti kérelmek elektronikus benyújtására is.

Az új törvény változást hozott az iparjogvédelmi lajstromra vonatkozó szabályok körében is. A bejelentési nyilvántartásokat és a lajstromokat egyetlen, elektronikusan hozzáférhető és közhiteles nyilvántartássá alakította, továbbá változtak a lajstromba történő bejegyzés megtételére vonatkozó szabályok is. A törvény módosította a szabadalmi eljárásokat érintő szabályokat, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt. A mintaoltalom megadására irányuló eljárás gyorsítását célozva módosult továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény is.

Az új rendelkezések 2011. január 1-jén léptek hatályba, az elektronikus ügyintézés fejlesztéséhez kapcsolódó, valamint a lajstromvezetést érintő új szabályok kivételével, amelyek hatálybalépésének időpontja 2011. március 1-je.

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)

A szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, az érintett piaci szereplők, valamint a társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselőinek részvételével újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) véleményező és tanácsadó fórumként közreműködik a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelemben.

A HENT működtetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának feladataként határozta meg a 2010. évi CXLVIII. törvény. E törvényi felhatalmazásnak megfelelően fogadta el a Kormány a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésének jogi alapjául szolgáló 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendeletet, amelynek értelmében a testület elnöke az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, a testület tagja elnökhelyettesként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, titkársági feladatait pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el.

A testület elmúlt évi tevékenységét a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia három pillére mentén – statisztikai adatfeldolgozás, tudatosságnövelés, jogérvényesítés – végezte. A HENT tevékenységének egyik fontos eredményeként könyvelhető el, hogy Magyarország 2010 tavaszán lekerült az USA Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) által évente készített Special 301 Report kockázatosnak tekintett országokat felsoroló ún. watch list-jéről.

A HENT fontosabb elmúlt évi eredményei: HENT-füzetek kiadványsorozat megjelentetése, az Országos Kriminológiai Intézet kriminálstatisztikai és bűnügyi iratkutatása, nyomozóhatósági munkatársak szerzői jogi képzése, szellemitulajdon-védelem tantárgy oktatása a Rendőrtiszti Főiskolán, reprezentatív lakossági felmérés, ágazati felmérések, gyógyszerhamisítás elleni kampány, „Hamis ígéretek, valódi veszélyek" vándorkiállítás, napi hírlevelek, éves jelentés.

Nemzetközi és európai együttműködés

Hazánk sikeres európai integrációjának részeként a hivatal folyamatosan végezte a szellemi tulajdon védelmének területén a tagállami működésből reá háruló feladatokat, Magyarország nemzeti érdekeit megillető figyelemmel. Nemzetközi tevékenységét – a korábbi évekhez hasonlóan – az Európai Szabadalmi Egyezmény és az Európai Unió tagállamaként való működésből fakadó tagállami jogok gyakorlása és kötelezettségek ellátása, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi szakmai együttműködés, továbbá a regionális és kétoldalú szellemitulajdon-védelmi együttműködés határozta meg.

Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsában a magyar kormány képviselőjeként a hivatal elnöke, helyettes képviselőjeként a hivatal jogi elnökhelyettese járt el. Magyarországot a közösségi védjegyekért és mintaoltalmakért felelős hivatal, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) Igazgatótanácsában – tagként – a jogi elnökhelyettes és – helyettes tagként – a védjegy- és mintaoltalmi főosztály vezetője képviselte. A Közösségi Növényfajta-hivatal Igazgatótanácsában másodmagával a műszaki elnökhelyettes képviselte hazánkat.

Szakdiplomáciai jelentősége folytán a 2010. év egyik kiemelkedő nemzetközi eseménye volt, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) Igazgatótanácsa 2010. december 15-én megtartott 126. ülésén Dr. Bendzsel Miklóst, a hivatal elnökét egyhangúlag választotta meg elnökhelyettesévé. Az új elnökhelyettes megbízatása három évre szól. Az ESZSZ Igazgatótanácsa 38 tagállam képviselőiből álló döntéshozó testület. Az Igazgatótanács – többek között – jogalkotói hatásköröket gyakorol, dönt a szervezet költségvetéséről, az Európai Szabadalmi Hivatal vezetőinek kinevezéséről.

Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának Igazgatótanácsa 2010. november 22-én megtartott 40. ülésén dr. Ficsor Mihályt, a hivatal jogi elnökhelyettesét választotta meg elnökéül. Az új elnök megbízatása 2011. január 1-jétől kezdődően három évre szól. Az Igazgatótanács a 27 tagállam és a Bizottság egy-egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll. Bár hoz fontos döntéseket is, az Igazgatótanács alapvetően tanácsadói, véleményezési jogkörrel rendelkezik. Összeállítja a BPHH vezető tisztviselő jelöltjeinek listáját, a BPHH hatáskörébe tartozó ügyekben a BPHH elnöke részére tanácsot ad, véleményezi a BPHH általi vizsgálatra vonatkozó iránymutatásokat, továbbá a BPHH elnöke és az Európai Bizottság számára véleményt adhat, illetve tőlük tájékoztatást kérhet.

A hivatal képviselői aktívan részt vettek az Európai Szabadalmi Szervezet különböző szakmai bizottságaiban folyó munkákban, szakértői szintű részvételükkel segítették az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportok és egyéb bizottságok tevékenységét, valamint közreműködtek a Szellemi Tulajdon Világszervezete állandó bizottságainak munkájában.

A 2011. évi magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében a hivatal dolgozta ki az európai döntéshozatali fórumokon szereplő iparjogvédelmi témákról szóló ún. „fiche"-eket, illetve együttműködött az igazságügyi tárcával a hasonló szerzői jogi és jogérvényesítési dokumentumok elkészítésében, valamint részt vett az ún. keretmandátumok elkészítésében a szabadalmi és a szerzői jogi területen. 2010 decemberében a hivatal – a jogi elnökhelyettes vezetésével – fogadta az Európai Parlament JURI Bizottságának képviselőit.

Diplomáciai jelentősége folytán az elmúlt év fontos nemzetközi eseménye volt, hogy Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal frissen megválasztott elnökeként, mint a 2010. június 6-8. között rendezett konferencia meghívott előadója Budapestre látogatott és találkozott Dr. Pálinkás Józseffel a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint megbeszélést folytatott Dr. Bendzsel Miklóssal, a hivatal elnökével.

A hivatal a regionális és bilaterális nemzetközi szellemitulajdon-védelmi együttműködés egyik motorja, a szakmai kiválóságra építve kezdeményező szerepet töltött be a nemzetközi iparjogvédelmi munkamegosztás kiszélesítésében. A magas színvonalon végzett kutatási és vizsgálati tevékenység szakmai elismeréseként a nemzetközi szabadalmi munkamegosztásban való hivatali részvétel további bővítése, valamint a kétoldalú hivatalközi együttműködések továbbfejlesztése vált lehetővé.

A hagyományosan jó osztrák-magyar hivatalközi együttműködés keretében folytatódott a két hivatal kooperációja a nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty) alapján végzett munkákban. Az osztrák hivatallal folytatott szakmai együttműködés jól illeszkedik az EU, illetve Magyarország regionális „Duna Stratégiájába" is. Komoly referenciaértéket képviselnek kétoldalú keretmegállapodások alapján végzett nemzetközi szabadalomkutatási munkák is.

A hivatal tudatosan törekedett a nemzetközi és az európai projektekben rejlő lehetőségek maximális kihasználására; részt vett az IPEuropeAward projektben, sikerrel teljesítette a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal, valamint az Európai Szabadalmi Hivatallal aláírt együttműködési megállapodásban rögzített, sokrétű feladatokat.

Szellemitulajdon-védelmi tudatosság fejlesztése

A nemzetközi tendenciáknak és a nemzeti hivatalokkal szemben támasztott elvárásoknak megfelelően a hivatal iparjogvédelmi szolgáltatási, ügyfélszolgálati, informatikai és oktatási programjaival javította a hazai iparjogvédelmi és szerzői jogi kultúra tudatossági, tájékozódási és képzettségi feltételeit. A szellemitulajdon-védelem sajátos eszközeivel járult hozzá a hazai innováció támogatásához azzal a céllal, hogy erősítse a nemzeti innovációs potenciál meghatározó célcsoportjainak (különösen a kkv-k, az MTA, a felsőoktatás) szellemitulajdon-védelmi tudatosságát és aktivitását.

A nemzetközi elismerést szerzett, a kkv-k iparjogvédelmi tudatosságát, ismereteit fejlesztő Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program VIVACE+ néven folytatódott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) való együttműködésben. A vállalkozások iparjogvédelmi ismereteinek gazdagítását célzó programban 15 szervezet (12 regionális kereskedelmi és iparkamara, az ITD Hungary, a SEED Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem) vett részt.

Az iparjogvédelmi szolgáltató tevékenységre vonatkozó mértékadó nemzetközi tapasztalatokra figyelemmel a hivatal az ingyenes ügyfélszolgálati tájékoztatási szolgáltatásokon túlmutató, térítés ellenében nyújtott, emelt szintű szellemitulajdon-védelmi szolgáltatások széles választékát (négyfajta védjegyszolgáltatás, ötféle szabadalomkutatási szolgáltatás) kínálja ügyfelei számára, amelyek a megalapozott üzleti döntéshozatalhoz nyújtanak iparjogvédelmi eszközöket. A kkv-k szellemi vagyonának jobb kiaknázását segítő szellemivagyon-diagnózis szolgáltatás kísérleti projekt keretében – az ESZH támogatásával – 20 hazai vállalat szellemi vagyonának térítésmentes felmérésére került sor.

A Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás értelmében folytatódott a szellemivagyon-értékelés nemzetközi módszertanának hazai viszonyokra történő adaptálása, amelynek keretében három jelentős kutatási eredmény és műszaki megoldás  kísérleti jellegű vagyonértékelési munkálatai fejeződtek be. Mindemellett a szellemivagyon-értékelési nemzetközi együttműködési hálózat (platform) létrehozására irányuló törekvés jegyében a hivatal megállapodást kötött a luxemburgi Henri Tudor Intézettel a szellemivagyon-értékelés területén felhalmozott ismeretek megosztására.

A hivatal ismeretekben gazdag honlapját 2010-ben 539 169 egyedileg azonosítható felhasználó 822 206 alkalommal látogatta meg. A látogatások száma 11,5%-kal haladta meg az előző évit, a megtekintett oldalak mennyisége 38%-kal, a letöltött adatmennyiség 85%-kal növekedett. A honlap 55 434 ezer önálló internetcímmel rendelkező állományt tartalmaz; ennek 51%-a a magyar, 49%-a az angol nyelvű változaton érhető el. A honlapon elérhető közlöny iránti érdeklődés kiemelkedő arányban nőtt: a felhasználók 1 543 320 ezer oldalt töltöttek le[1], így a letöltött oldalak mennyisége 168%-kal haladta meg a 2009. évit. A honlapról elérhető elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül benyújtott kérelmek száma 381 volt, 46%-kal több az előző évinél.

Mindazonáltal a hazai innovációs szféra iparjogvédelmi tudatosságának erősítése érdekében tett hivatali erőfeszítések ellenére sem sikerült kilendíteni a magyar szabadalmi bejelentői aktivitást a 6-800 közötti szabadalmi bejelentési sávból. Az eljárások gyorsításának és az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának hatására ugyanakkor a hazai védjegybejelentői aktivitás erősödött (3500). A hivatal tudatosságnövelő tevékenysége ugyanis nem kompenzálhatja azt, hogy 1) a magyar gazdaság tulajdonosi viszonyai folytán a hazai K+F potenciál szellemi produktumainak nem jelentéktelen hányada külföldi tulajdonosok színeiben jelenik meg; 2) még érezhető a gazdasági-pénzügyi válság késleltetett negatív hatása; 3) gyenge volt vagy hiányzott a pályázati kiírásokban, a teljesítmények értékelése során a szabadalmakra vonatkozó eredménykötelem.

A hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztésének, a szakmai utánpótlás nevelésének fontos pillérei a hivatal által szervezett felsőfokú, középfokú és alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamok, céltanfolyamok. Az ország legjelentősebb felsőoktatási intézményeivel – többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel – kötött együttműködési megállapodás alapján a hallgatók graduális és posztgraduális képzés, valamint távoktatás keretében sajátíthatják el a korszerű szellemitulajdon-védelmi ismereteket. A felsősoktatásban a diplomamunka-támogatásra vonatkozó pályázattal ösztönzi a hivatal a hallgatókat. A Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködés keretében a kutatóintézeti hálózat munkatársai célzott szellemitulajdon-védelmi képzésben részesültek, a HENT szervezésében pedig vám- és pénzügyőrök, rendőrségi alkalmazottak vettek részt célzott oktatáson.

Humánerőforrások

A hivatal infrastrukturális és emberi erőforrásait hatékony szervezeti és irányítási rendszerben hasznosította a korszerű közszolgálatiság és a gazdaságos intézményi működés biztosítása érdekében.

A hivatal létszáma 229 fő, szakmailag jól felkészült, magasan kvalifikált, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, több nyelvet jól beszélő munkatársi állománnyal rendelkezik. A dolgozók 88%-a felsőfokú végzettségű, 46 fő tudományos fokozattal, 158 fő egy vagy több nyelvvizsgával rendelkezik. A hivatal kiemelt számban foglalkoztat szakmai, társadalmi, nemzetközi befolyással bíró, fiatal munkavállalókat.


[1] Robotok nélkül regisztrált adatok

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.