1990-ben, a rendszerváltás biztató hangulatában, akkor még Várfok 14 Műhelygaléria néven – az elsők között – nyílt meg egy kis magángaléria. Felelevenítette a műgyűjtés hosszú évtizedekre megszakadt hagyományait, ámde a vállalkozáshoz akkoriban nem kis bátorság kellett. Ráadásul az elmúlt majd két évtizedben is sokat változott a magyar kulturális környezet, de a Várfok utca 14. tette a dolgát, több mint 50 jelentős kortárs művészt mutatott be az újdonságra kiéhezett, főleg ifjú közönségnek.

 

1990-ben, a rendszerváltás biztató hangulatában, akkor még Várfok 14 Műhelygaléria néven – az elsők között – nyílt meg egy kis magángaléria. Felelevenítette a műgyűjtés hosszú évtizedekre megszakadt hagyományait, ámde a vállalkozáshoz akkoriban nem kis bátorság kellett. Ráadásul az elmúlt majd két évtizedben is sokat változott a magyar kulturális környezet, de a Várfok utca 14. tette a dolgát, több mint 50 jelentős kortárs művészt mutatott be az újdonságra kiéhezett, főleg ifjú közönségnek.

   Szalóky Károly tulajdonos az induláshoz megnyerte magának a kortárs művészet meghatározó alakjait, majd sorra a legújabb generáció egyéni hangú képviselőit. Kezdetben az ironikus hangú magyar neo-avantgárd második nemzedéke kapott „szót". Aki észrevette ezt az indíttatást, máig a törzsközönséghez tartozik. A Várfok Galéria pedig nemcsak megújult kiállítóterekkel és profi csapatával határozza meg a helyét a hasonló intézmények rendszerében, hanem fiókhálózatát újabbakkal is bővítette.

   Napjainkban művészköre az összes mai irányvonalat képviseli. Az új médium és a techno-kultúra tulajdonképpen társadalmunk tükörképe. Sajátos aurájával és értékközpontú szemléletével komoly helyi kisközösséget szervezett a Budai Vár aljában. Rendezvényei a kortárs képzőművészet fontos eseményeivé váltak az elmúlt tizennyolc év alatt.

   A Galéria tulajdonába tartozik a nagyjából szemben (a Várfok u. 11-ben) lévő XO terem is, ahol gyakran jelen vannak olyan művészek, mint: a Franciaországban élő aatoth franyo, Csiszér Zsuzsi, feLugossy László, Győrffy László, Martin C. Herbst, Herman Levente, El Kazovszkij, Françoise Gilot (Picasso élettársa), Mulasics László, Nádler István, a francia Ray Monde. Továbbá Rácmolnár Sándor, Regős István, Rozsda Endre, Szirtes János, Szotyory László, Ujházi Péter, Várady Róbert, Sebastian Weissenberger. Csupa kiváló, érdekes ember.

   A Várfok Teremben kiállított: Andreas Berde, Dobribán Fatime, Énzsöly Kinga, Kaszás Réka, Mara Kinga Villő, Podmaniczky Ágnes, Siegmund Ákos, meg a majdnem giccsbe hajló, de fegyelmezett Töttös Kata, Trieb Zsuzsa és Verebics Katalin.

   A tavalyi 18. születésnapon a nézők meglepetést is kaptak: a Várfok utca 19 fáját övező üveglapokon a „Meghökkentő mesék" című szabadtéri kiállítást. Az itt reprodukcióban szereplő 56 műalkotást Roald Dahl ismert novelláskötetének groteszk világa ihlette. Aki eddig még nem ismerkedett volna a Várfok Galériákkal, azt az utcai tárlat biztosan becsábítja a kortárs művészet szent barlangjába, ha másért nem, humoros hangvétele miatt.

   A Várfok Teremben most feLugossy László: Jobb lenne, ha elvontabb lenne című tárlata az utóbbi egy év termését kínálja a szemlélőnek. feLugossy a magyar kortárs művészet egyik meghatározó egyénisége. (1947-ben született Kecskeméten). Több műfajban és művészeti ágban próbálkozott: irodalom, zene, film, képzőművészet. A 80-as években tagja volt a legendás A. E. Bizottság, majd a Batu Kármen zenekarnak. Részt vett a szentendrei Vajda Lajos Stúdió megalapításában. Különböző műfajok és technikák keverednek tudati rétegekkel, kultúrkörökkel, de egymással ellentétes művészeti hatásokkal is.

   A jelen kiállításon – akárcsak korábbi alkotásaiban – az ábrázolás mellett fontos jelentést hordoznak a feliratok. Mondhatjuk a munkáit akár képcsoport-kollázsnak vagy dadaista képversnek. A figurálisan vagy csak gyors gesztusokkal megformált képei a szavakkal együtt hoznak létre egységes jelentést. feLugossy megint elbűvöli a látogatókat saját varázsával.

 Az XO Terem a 2008 júliusában elhunyt El Kazovszkij emlékének tiszteleg. „Kazó" személyében a kortárs művészet egyik jelentős alakját veszítette el. A művésznőt 1990 óta fűzte szoros szakmai kapcsolat a Várfok Galériához. Tizenhat egyéni kiállítása volt itt, de a Galéria mindig közreműködött az elmúlt 18 évben külföldi és belföldi tárlatain egyaránt. 2009-es bemutatóját január 8-ra tervezte új alkotásaiból, és kérte, hogy feLugossy legyen a kiállító partnere. Az összeállítás már nem jöhetett létre, de a Galéria úgy vélte, legjobban a kollégái és a barátai emlékezhetnek meg róla. A résztvevő művészek most itt róják le tiszteletüket a saját alkotásaikkal: aatoth franyo, Bak Imre, Bodóczky István, Bukta Imre, Csiszér Zsuzsa, Fehér László, feLugossy László, Gábor Áron, Hencze Tamás, Kelemen Károly, Nádler István, Rácmolnár Sándor, Soós Tamás, Szirtes János, Szotyori László, Ujházi Péter, Várady Róbert – „a kortársak krémje".

   aatoth franyo a kiállításon szereplő képe kapcsán elmondta, hogy El Kazovszkij igen jó barátja volt, halálakor szinte összeroppant. Még mindig felkavarja az érzés, ha El festményein meglátja a „kimerevített színházat", amelynek kellékei voltak a saját világából hozott, állandó szimbólumok: az életet jelentő vörösek, táncosok és halált jelentő fekete kutya. Közös pályájuk elején ugyanabban a sztahanovista brigádban dolgoztak mindketten.

    A két Várfok utcai terem 2009-es első tárlata február 7-ig látható keddtől szombatig, 11 és 18 óra között.

Dobi Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük