a_csok.jpgGustav Klimt: A csók.

   Fontosságát bizonyítja, hogy már kiskorunkban is találkoztunk vele  (Csipkerózsika). Még a Bibliában is fontos szerepe van (Júdás csókkal árulja el Jézust.). Vajon hány csókot kaptunk és adtunk már eddigi életünkben? És mennyi van még hátra? S ezek közül a csókok közül mennyire emlékszünk? Mert az emlékezetes csókok nemcsak a tévében léteznek, hanem az emlékeinkben is. Egy csók mindig több annál, hogy az ajkaink összeérnek. Abban benne van a múltunk és a jelenünk, talán a jövőnk is…

   Próbálom elemezni a csókot népszerű, orvosi és tudományos  módszerrel. A népszerű változatnál segítségünkre sietnek az örökzöld dallamok szövegei és a versek. Így megtudhatjuk, hogy, csókolódzni frissen jó, továbbá a csók adható, kapható és visszaadható. Van akinek egy csók kell és más semmi, másnak tíz pár csók kell egyvégből. Van aki előhívja a csókot. Gyere csókolj meg tubicám szaporán (Lili bárónő), de csak óvatosan, mert rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád (Csárdásirálynő). Vannak csukott szemű csókok (Ady) és friss hajnali csókok (József Attila).

   Orvosi szempontból a csókolózás bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom. Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre. Csókolózás során különböző feromonok cserélődnek melyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb vegyületek közé tartoznak. A csók stresszcsökkentő hatással rendelkezik. Egy kontroll vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házaspároknál egyaránt érezhető stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését és koleszterinszint-csökkenést okozott.

    A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csók a kultúrához tartozik, kivéve talán az eszkimókat és maorikat, akik az orrokat dörzsölik össze helyette. A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismerősök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást. Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkező neműek vagy két nő közt fordul elő, Kelet-Európában és a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a férfiak közötti csók kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem Romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók.

   A csók jelképes cselekedet is lehet, például egy uralkodó vagy pápa gyűrűjének megcsókolásával az alávetettséget fejezzük ki. A brit uralkodó és a magas rangú politikusok találkozását kézcsók-ceremóniának hívják angolul, bár ma már nem csókolják meg az uralkodó kezét, csak közelítenek feléje.

   Befejezésül egy Guinness-rekord. A leghosszabb csókra New Yorkban került sor. 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig csókolták egymást. Gondolom a koleszterin-szintjük 0-ra csökkenhetett, ami már káros az egészségre.

Láng Róbert.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük