Pettkó András MDF Informatikai Kollégium elnöke, országgyûlési képviselõPettkó András országgyûlési képviselõ, az MDF Informatikai Kollégiuma elnökének napirend utáni felszólalása a pénzügyminiszterhez, mint az APEH-et felügyelõ tárcavezetõhöz (2007 március 26.)


Pettkó András MDF Informatikai Kollégium elnöke, országgyûlési képviselõPettkó András országgyûlési képviselõ, az MDF Informatikai Kollégiuma elnökének napirend utáni felszólalása a pénzügyminiszterhez, mint az APEH-et felügyelõ tárcavezetõhöz (2007 március 26.)

 

 

 

Adóhatóságból szoftverhatóság? Egy különös szerzõdés anatómiája

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Netpolgárok ! Március a nagy újrakezdések, fogadkozások hónapja, ezt költõink is megénekelték.

 

 

A magánéletben, ez rendben is van, hozzászoktunk a nagy tavaszi irányváltásokhoz. De az már meglepõ, hogy az állami intézmények is bekapcsolódnak az általános természeti ébredésbe, és olyan megállapodásokat kötnek, amelyek szöges ellentétben állnak feladataikkal.

 


Konkrétan arról van szó, hogy az APEH március nyolcadikán aláírt egy szerzõdést a BSA-val, egy egyesült államokbeli szoftver jogvédõ szervezettel. Elõször titkosnak minõsült a szöveg, végül ? a netpolgárok szervezeteinek nyomására ? mégis közzétették az egyezményt. Angol és magyar nyelven egyaránt, hogy ne legyen félreértés.

 


A megállapodás célja: (pontosan idézek) ?hogy létrehozza az APEH és a BSA – mint az európai szoftveripart képviselõ szövetség – közötti, adócsalás megelõzése érdekében létrejövõ önkéntes együttmûködés általános kereteit.? Adóhatóságból szoftverhatóság? Az elsõ kérdésem rögtön az, hogy miért kell az APEH-nek ahhoz bárkivel is szerzõdnie, hogy az adócsalás ellen fellépjen. Úgy gondolom ez a feladata, ezt nem kell rögzítenie egy tengerentúli szervezet segítségével. Gyanút kelt az is, hogy az adóhivatal – cserében a revizorainak a BSA szakemberei által nyújtott szakmai képzésért – gyakorlatilag semmi olyasmivel nem szolgál, ami ne lett volna már eddig is törvényben elõírt kötelessége. Vagyis nem arra szerzõdött az APEH – és ezt azért állapítsuk meg tárgyilagosan -, hogy a BSA kérésére célirányosan, csak az illegális szoftverek után kezdjen kutatni. 

 


Tehát létrejött a szerzõdés, abban szó van kommunikációról, tréningrõl, de semmi megfoghatóról. Ilyen homályos megfogalmazások állnak például a szövegben: ?az APEH a BSA kérésére az adótitok betartása mellett tájékoztatást ad a jogellenes szoftverhasználat tekintetében felmerülõ és adójogi ügyekbõl levonható általános tapasztalatokról.? Csakhogy mit jelent ez? Az adózási törvény szerint ugyanis ?adótitok az adózást érintõ tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat?. Mirõl tájékoztat tehát az APEH, anélkül, hogy adótitkot sértene?  Véleményem szerint – és a megkérdezett szakértõk is ezt erõsítették meg – ,hogy konkrét információk képében legfeljebb csak statisztikai feldolgozásra alkalmas adatokkal szolgálhat az APEH újonnan szerzõdött partnerének, a BSA-nak is.

 


Akkor mivégre a nagy felhajtás, szerzõdési ováció?

 


Úgy látom, itt nem tavaszi újraéledésrõl van szó, hanem egy kiöregedett, sokat bírált és már eltemetettnek hitt technikáról: az APEH-hel, mint hatósággal kívánják riogatni a számítógép-használókat. Pedig többször bebizonyosodott már, hogy az ilyen módszerek a legális használókat értelemszerûen érintetlenül hagyják, a szoftverillegalitás nagymenõire, pedig nem hatnak. Viszont a szabad szoftverek alkalmazóiban riadalmat keltenek.

 


Legyen elég az ijesztgetésekbõl, a netpolgárok nem ezt várják, hanem netbarát intézkedéseket. Azt, amit a kormány ígért, de nem tart be, miért ijesztget egy ilyen zavaros szerzõdéssel, ahelyett, hogy normális gazdasági körülményeket teremtene, ahol a szoftvert, a használó megveszi, mint mesterember a szerszámát.


Köszönöm megtisztelõ figyelmüket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük