Arany: Az ideális pénz alkímiája

Carasius aranyAz arany 5000 éve, az ezüst pedig még annál is régebben, immár 7000 éve tölti be az optimális fizetőeszköz szerepét. De vajon miért alakult ez így? Mit tudott ez a két nemesfém, amit más pénzfélék nem tudtak? Van erre magyarázat nem csak elméleti, világnézeti alapon, hanem gyakorlati, természettudományos szempontok szerint is? Válaszokkal a periódusos rendszer szolgálhat: ennél a két elemnél egyszerűen stimmelt a kémia – tájékoztat a www.aranypiac.hu

Carasius aranyAz arany 5000 éve, az ezüst pedig még annál is régebben, immár 7000 éve tölti be az optimális fizetőeszköz szerepét. De vajon miért alakult ez így? Mit tudott ez a két nemesfém, amit más pénzfélék nem tudtak? Van erre magyarázat nem csak elméleti, világnézeti alapon, hanem gyakorlati, természettudományos szempontok szerint is? Válaszokkal a periódusos rendszer szolgálhat: ennél a két elemnél egyszerűen stimmelt a kémia – tájékoztat a www.aranypiac.hu

 A pénz korunk digitális világától eltekintve eredendően egy fizikai valójában kézbe vehető, tehát tárgyiasult csereeszköz volt, amely mint ilyen, kémiai elemekből és vegyületekből épül fel. A kémia tudománya jelenleg 118 elemet különböztet meg, bár ezeknek egy része eleve csak mesterségesen állítható elő, a természetben nem található meg. A természetben előfordulók közül kellett ellenben válogatnia egykor az ősi civilizációknak a legalkalmasabb fizetőeszköz megtalálásához. Csereeszköz tulajdonságán túl egy jó pénznek még értékőrző funkciót is be kellett tudni töltenie. Ezt a feladatot évezredeken keresztül nem tanult jegybankárok, hanem a természet oldotta meg kizárásos alapon.

 Az amerikai NPR hír- és médiaszolgáltató szerkesztői a periódusos rendszer elemein egy vegyész segítségével mentek végig, aki az elé tett táblázatról tudományos alapon „lőtte ki" sorra a közülük pénzként alkalmatlanokat. Elsőként az illékony gáz halmazállapotú elemek estek a leválogatásnak áldozatul, amelyek bár bezárhatóak egy tartályba, de annak nyitásakor könnyen elillannak, és ezért körülményes a velük való bánásmód. Tehát a hidrogén, hélium, neon és társai eleve nem játszhattak szerepet gyakorlati fizetőeszközként. A periódusos rendszer következő szóba jövő főcsoportjába tartozik egyebek mellett a lítium, a nátrium és a kálium. Ezekkel az alkálifémekkel a legnagyobb gond az, hogy nagyon reakcióképesek. A lítium például elemi formában igencsak gyúlékony és robbanásveszélyes, képes akár betonfalakat is ledönteni.

 Kizárandó a szóba jövő fizetőeszközök köréből továbbá minden olyan elem, amely oxigénnel érintkezve reakcióba lép. Minden, ami a levegőn rozsdásodik vagy egyéb módon reagál, így például a vas, nem felel meg a célnak. Radioaktív elemek, mint amilyen az urán is, ártalmasak az emberi egészségre, és ezért alkalmatlanok. Ezzel máris mindössze 30 lehetséges elemre szűkül a kör. A kérdéses anyag előfordulása ugyanakkor korlátos kell, hogy legyen ahhoz, hogy a kincsképzés funkcióját betölthesse, és ezzel alkalmas legyen vagyon felhalmozására. Gyakorlati okok miatt ki kell azonban zárni a túlzottan ritka, csak extrém körülmények között fellelhető elemeket is a pénzként használandó anyagok közül.

 Ahhoz, hogy pénzként használhatóvá váljon valami a régi korok embere számára, csak olyan természet kínálta anyagok jöhettek tehát szóba, amelyek kémiailag stabilak, ám se nem illékonyak, se nem egészségkárosító hatásúak, ugyanakkor kellően ritkák, de mégsem túlságosan. Ezek a szempontok, amelyeket a vegyész számba vett az elemek osztályozásakor, végül mindössze öt elemre szűkítették a kört. A ródiumra, a palládiumra, az ezüstre, a platinára és az aranyra, vagyis az öt nemesfémre.

 A következő megválaszolandó kérdés ennek az öt elemnek a megmunkálhatóságával kapcsolatos. A palládium olvadás pontja 1500 °C fokon van, a platina 1768,3 fokon válik folyékonnyá, a ródium megolvasztásához pedig még ennél is többre, 1964 °C fokra van szükség. Mivel a régi időkben ilyen magas hőmérsékletet még közel sem tudtak előállítani, ennél a három fémnél nem állt rendelkezésre a legalapvetőbb művelet az alapanyag megmunkálásához, a pénzek gyártásához. Arról nem is beszélve, hogy a ródium és a palládium felfedezése az 1800-as évek elejére tehető, korábban még csak nem is voltak ismertek. Ezek után megmarad tehát a 961,78 °C fokon olvadó ezüst és az 1064 fokon megolvadó arany egyedüli pénzként használható természetes anyagként.

 Az ezüst időben megelőzte ugyan az aranyat pénzalapanyagként, de volt egy látványos esztétikai hibája a sárga nemesfémmel szemben. Az ezüstöt a levegőben levő kén-hidrogén egy idő után megfeketíti, és ez levesz az attraktivitásából. A 118 lehetséges kémiai elemből így maradt meg végül az arany egyedüliként, miután mindazokkal az ideális tulajdonságokkal bírt, amelyek egy csere- és értékőrző eszközzel szemben elengedhetetlenek.

 Az tehát, hogy az aranyból lett 5000 éve az ideális pénz, nem a véletlen műve, hanem a természet alakította így. Ezért a tudós szerint, ha visszaforgatnánk az idő kerekét az emberiség hajnalára, és újra kezdődhetne minden, az elemek versenyfutásából akkor is az arany kerülne ki győztesként.

© www.aranypiac.hu  – Magyar Aranypiac Kft.