AZ ÉLETMÓD SZAKOSZTÁLY EGÉSZSÉGRŐL RENDEZETT KONFERENCIÁJA

2011. szeptember 19-én a MÚOSZ székházban az Életmód Szakosztály rendezvényén két fontos előadás hangzott el – természetesen az egészséggel kapcsolatos témakörben.

Az első előadó dr. Sebestény Andor professzor a londoni Birodalmi Rákkutató Intézetben végzett munkájáról szólt, amelynek eredménye egy már hazánkban is kapható étrend-kiegészítő szer. Persze az effélék általában nem helyettesítik az egészséges életmódot, de a kialakult rák- és több más betegség leküzdésében roboráló szerekként hatásosak lehetnek. Kutatásait statisztikákkal ellenőrizte állatokon és később embereken is. Mivel az EU eltörölte a „gyógyhatású készítmény" fogalmát, ezért már csak idő és sok-sok pénz kérdése, hogy valódi gyógyszer is válhasson belőle.

Az orvos és állatorvos Sebestyén először a pályájáról mesélt. Bencés gimnáziumba járt, ami nem volt jó ajánlólevél az orvosi egyetemre, így a Rákosi-rendszerben csak az állatorvosira vették fel. Harmadéves korában „szervezkedésért" – ahogy akkor szokás volt – börtönbe csukták, s ott a szakmájától távoli szénbányászatot gyakorolta. Az 1956-os forradalom szabadította ki a politikai foglyokat, és ezután tevékenyen részt vett a harcokban. A forradalom bukása után ment Angliába, ott végezte el az állatorvosit, majd az orvosi egyetemen folytatta bakteriológiai tanulmányait. Vizsgái befejeztével praktizálni kezdett. Hírét vette, hogy a Birodalmi Rákkutató Intézet munkatársat keres. Addig sok szenvedő állatot tisztított meg a betegségeket okozó férgektől, majd főleg a fajkutyákat sújtó rákbetegségekkel kapcsolatos kísérletezésbe kezdett. Ennek eredménye lett a CV 247-es Regenerál nevű, zömében mangánt és rezet tartalmazó készítmény. Kiderült, hogy a gyógyulási periódusban sem emelkedett az állatok vérében a két nyomelem. Statisztikai adatokat tudott felmutatni a tünetmentességről és a betegek életminőségének javulásáról.

Az is világossá vált, hogy embereken kipróbálva 109 rákos esetből 71-nél enyhültek a tünetek. Gyorsabb volt a felépülésük, növekedett az életkilátásuk, egyértelműen javult a műtét utáni felépülésük és a sebgyógyulásuk, csökkent a kemoterápia utáni rossz állapotuk, és a szer – lévén antioxidáns – az öregedési folyamatot is késlelteti.

Sebestény kísérleti alanyai, ha Aspirin Protectet és C-vitamint is szedtek, 20 év múltán kevesebb visszaesést tapasztaltak, ráadásul a veséjük sem ment tönkre a kemoterápiától. De még hatásosabbnak bizonyult a cisplatinnal való pozitív kölcsönhatás (szinergia). A kísérleti alanyok közül dr. Szalontai Éva, az Életmód Szakosztály elnöke felkeresett és bemutatott néhány embert, akik bizonyítani tudták a kutatási eredmények igazát. A beavatkozás utáni időben a szalicilát nélküli szer négyszeres adagja tökéletes eredményre vezethet. Etikai bizottságok és gyógyszergyártók vizsgálják a készítményt. A szigorú protokoll eredményes lezárta után még igen sok idő eltelik, amíg a szert gyógyszerré nyilváníthatják.

Dr. Máté Csaba onkológiai rehabilitációs intézetben dolgozik. Tapasztalatai alapján a betegeket roborálja a szer, mellékhatása nincs. A magyarországi egészségbiztosítás mégsem támogatja a dobozonkénti 60 adagos (ötezer forintos) rehabilitációs szert, annak ellenére, hogy nálunk az EU átlagéletkoránál legalább 10 évvel korábban halunk meg, és Magyarország a legszennyezettebb ország, a legbetegebb emberekkel az Unióban! A patológus állítja, hogy az emberek és az állatok egészsége között nincs különbség. Itthon egyetlen gyógyszertárban kapható: a XIII. kerületi Kádár utca 3-ban. Megtalálható a primagyogy@gmail.com címen Balázsné dr. Molnár Borbála vezető főgyógyszerésznél. További információk a szerről Vaszil Péternél megtalálhatók a www.ivymedical.hu honlapon.

A másik előadás sem volt kevésbé érdekes. Tóvári Magdolna vegyészmérnök szintén „nagy fába vágta a fejszéjét". Egyelőre terv és álom, ám közel a megvalósítása, hogy a Fondue Carpathian, a Kárpátok Eurorégióban létesüljön megfelelő sajtokból és csokoládékból fondügyártás, mert ilyen még sem Magyarországon, sem a Keleti-Kárpátok öt országában nincs. Tóvári fiatal kora óta vett részt szabadalmak kidolgozásában (pl. Richtofit, Chemotox, különböző szappanok stb.). A Kárpát-medence és a hegyi legelők sajtjai a legalkalmasabbak a svájci eredetű fondük továbbgondolására. Megjegyezte, hogy Svájcban a tejipart a turizmus szolgálatába sikerült állítani. Svájcban és a Kárpát-medencében azonos számú szarvasmarha él, Svájc mégis tízszer nagyobb bevételre tesz szert a sajtkészítésből.

Az újkori sajtgyártás példaképe mindenképpen Svájc volt a hegyi legelőkön nevelt marhák tejéből. (A sajtkészítést az ókori rómaiak találták ki, amikor a távoli vidékeken harcoló katonáiknak marhagyomorból készült tömlőkben tejet szállítottak. Útközben a gyomor enzimjei fermentálták a tejet, és a szállítás végén érett sajtot találtak a tömlőkben. (Erről könyvem jelent meg – D. I.)

A kárpáti sajtgyártás kezdete borostyánkői Egar Ede nevéhez fűződik, aki 1890-es Kárpátaink közgazdasági hívatása című könyvében szorgalmazta először, hogy ki kellene használni a fűben gazdag hegyeken és völgyeken legelő szarvasmarhák tejét a sajtkészítéshez. Szerinte így lehetne teljesen birtokba venni a hazai tájat. 110 évvel később Ungváron megalakult az Egan Alapítvány, majd 2011-ben Farkaslakán Tejipari konferenciát rendeztek a Kárpátok Eurorégió összefogásával. Most Tóvári Magdolna lépett erre az útra, hogy megvalósítsa a nemzetek együttműködését (a Kárpátalja, Románia, Szerbia stb. területén lévő) a Kárpátok adottságai tekintetében – svájci segítséggel. Tóvári az Alpokba járt síelni, és minden „Isten háta mögötti kis faluban" talált fondü éttermet. Az Egar Alapítvány székhelye Ungvár (eganfond@gmail.com). Jelképét Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című könyvéből kölcsönözték, a kopott piros ernyőt. A próbagyártás Alsószelistyén kezdődik idén október-november hónapban. A szükséges infrastruktúrát a baseli önkormányzat építette ki. További befektetőket keresnek még az induláshoz.

1905-ben még árultak nálunk háromféle sajtból álló svájci fondüt. 1908-tól megindult a Mackó és a Medve sajt gyártása (máig). 1911-ben már hírnévre tett szert a svájci és az amerikai sajtgyártás, amikor Németország még azt nem is ismerte. Kárpátalján 1941-ben a svájcival vetekedő keménysajtokat készítettek. Igaz, a sajtmesterek Svájcban tanultak. Tóvári elhatározta, hogy Egar Ede nyomán felépíti annak elképzelését, a „Keleti Svájcot", amihez minden adottság megvan a Kárpátok Eurorégió területén. Karácsony estéken a hegyekben már meghonosodott a közös tálból való sajtfondü fogyasztása. Valaha a híres Orient Express étkezőkocsijában felszolgáltak sajtfondüt – írja a könyvében. A Kárpátok hágóin máris működik 22 fondü étterem! Így alkalmas akár a fondü turizmus szervezésére. Tervezett ár: 3 svájci frank egy kétszemélyes fondü csomaghoz.

Ez példa lehet ennek a régiónak is. Ötlete nemcsak a sajtosoknak, hanem a borászoknak és a pálinkafőzdéknek is hírnevet, munkát szerezhet, hiszen a fondü készítéséhez bor és cseresznyepálinka szükséges. A fondü üzem környékére fűszernövény ültetvény kerül a fenséges aromák miatt – újabb munkahelyteremtés lehetőségével.

A másik terv a csokoládé fondü. Ennek gyártásához elengedhetetlen a földieper termesztés. A Tisza-parti Rahó, a Tisza-parti Szeged (és a budapesti V. kerület) testvérvárosa lesz a sajt- és a csokoládéfondü fellegvára egy mintagazdasággal. A városkában 1500 fős magyar kisebbség él, a többi lakos nagyon vegyes, mindenféle nációból való. Ajándékba megkaptuk Stumpf Emil Életem Rahó című könyvét, a rahói és a szegedi önkormányzat közös kiadványát. A másik tervezett fondügyár Szegeden fog felépülni.

Hogy miért egészséges a sajt? Először is, mert addig legalább nem eszünk hústerméket, másodszor, mert a sajtfondü rendkívül nehéz étel, tehát nem lehet belőle sokat enni. Harmadszor pedig pirított barna kenyérkockákkal eszik, ami helyettesíthető akár sült zöldségekkel is. Akinek az alkoholtartalom miatt aggályai volnának: a szesz elpárolog a melegítéskor.

Tóvári Magdolna terveihez, elszántságához gratulálunk, és izgulunk a „Keleti Svájc" sikeréért!

DOBI ILDIKÓ