2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Az HEBC 2014. évi jelentése

8 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/81970"><img class="image image-preview" src="/files/images/hebc_report_2014.preview.jpg" border="0" width="452" height="640" /></a></span>Az HEBC idei jelentésének címe "Fenntartható és inkluzív növekedés". Egyre több jel utal arra, hogy új szemléletre és megközelítésre van szükség a világban, a korábbi termelés és fogyasztás vezérelt politikák újragondolásra szorulnak. A jövő az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok közötti egészséges egyensúlyról szól, amelynek megteremtése csak a társadalom összes szereplőjének bevonásával képzelhető el. Az inkluzív gazdaság a közösen alakított jövőképről is szól, amelyek között kiemelt helyet foglal el az oktatás, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a környezet védelme. </p> <p> 

hebc report 2014.previewAz HEBC idei jelentésének címe "Fenntartható és inkluzív növekedés". Egyre több jel utal arra, hogy új szemléletre és megközelítésre van szükség a világban, a korábbi termelés és fogyasztás vezérelt politikák újragondolásra szorulnak. A jövő az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok közötti egészséges egyensúlyról szól, amelynek megteremtése csak a társadalom összes szereplőjének bevonásával képzelhető el. Az inkluzív gazdaság a közösen alakított jövőképről is szól, amelyek között kiemelt helyet foglal el az oktatás, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a környezet védelme.

 

hebc report 2014.previewAz HEBC idei jelentésének címe "Fenntartható és inkluzív növekedés". Egyre több jel utal arra, hogy új szemléletre és megközelítésre van szükség a világban, a korábbi termelés és fogyasztás vezérelt politikák újragondolásra szorulnak. A jövő az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok közötti egészséges egyensúlyról szól, amelynek megteremtése csak a társadalom összes szereplőjének bevonásával képzelhető el. Az inkluzív gazdaság a közösen alakított jövőképről is szól, amelyek között kiemelt helyet foglal el az oktatás, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a környezet védelme.

 

Magyarország folyamatos és fokozódó versennyel néz szembe a világban. Az HEBC véleménye szerint, a siker záloga egy jövőkép, egy országstratégia megalkotásában rejlene, ami kijelölné az utat, hova akar eljutni az ország 10-15 év távlatában. Az elmúlt négy év során kirajzolódni látszott, hogy a Magyar Kormánynak van jövőképe és stratégiája, nyilvánossá azonban csak az egyes intézkedések váltak. 

A gazdasági élet egyöntetűen üdvözölné, ha a kormányzat Magyarország jövőjére vonatkozó elképzeléseit egy országstratégiában összegezné, és azt nyilvánossá tenné.

 

Magyarország számára fontos lenne, hogy az üzleti lehetőségek minél szélesebb körével rendelkezzen.

A gyártóipar jelentősége nem megkérdőjelezhető, de a fejlődés, növekedés és munkahelyteremtés szempontjából virágzó szolgáltatóiparra is szükség van.

Felmerül a kérdés. hogy egy egészséges gazdaságban meddig terjed az állam gazdasági szerepvállalása. Az erre adandó választ szintén érdemes egy országstratégia részeként kezelni. A kormányzat elsődleges gazdasági szerepe oly módon alakítani a gazdaságpolitikát és a szabályozórendszereket, hogy azok a piacgazdaság törvényei szerint, a semleges, megkülönböztetéstől mentes versenyt biztosítsák és a leghatékonyabb, fenntartható gazdaságot eredményezzék.

 

Megkezdődött az oktatási rendszer strukturális átalakítása, ami feltétlen üdvözlendő.

Még időre van azonban szükség, hogy az eredmények a gyakorlatban is érzékelhetővé váljanak. Az idő viszont kritikus tényező. A XXI. század rendkívül gyorsan fejlődő iparágainak át kell tudniuk hidalni azt az időszakot. amíg az oktatás lassabban reagáló rendszerében végbemennek a változások. Fontos, hogy az oktatás átalakítása ne önálló intézkedések sorozata legyen, hanem egy hosszú távú országstratégia részét képezze. 

 

Az inkluzív növekedés legjobb katalizátora az innováció és a technológiai fejlődés, kiváltképp, ha új üzleti modellek és megfelelő pénzügyi feltételek is támogatják. Ha a döntéshozók felismerve az infokommunikációs technológiák iparágakra, gazdaságra és társadalomra gyakorolt átalakító hatását, tudatosan ösztönzik azokat, az tartós lendületet adhat az ország fejlődésének. 

A kormányzat, az oktatási intézmények és a vállalatok inkluzív együttműködésével minőségi változást lehetne elérni a K+F területén is. A vállalatok és az egyetemek együttműködése versenyképesebbé teszi a felsőoktatást, az intézményeket és a kibocsátott diplomák értékét. 

 

Az inkluzív növekedés fontos eleme a munkahelyteremtés és a magas foglalkoztatási arány biztosítása. A fiatalok munkanélkülisége napjaink egyik legsúlyosabb problémája Európában és Magyarországon egyaránt. A 25 év alatti fiatalok között, majdnem minden negyedik munkanélküli. Rendkívül fontos, hogy ne csak hosszú távú tervek szülessenek, hanem a fiatalok rövid- és középtávon is jelen legyenek a munkaerőpiacon, munkatapasztalatokat szerezzenek, és perspektívával rendelkezzenek. 

Az utóbbi időben nőtt a fiatalok elvándorlása. Sok esetben a jól képzett szakemberek külföldön lényegesen alacsonyabb szintű munkát végeznek, mint itthon, bár jóval magasabb bérezésért. Magyarország számára fontos, hogy ne veszítse el értékes munkavállalóit, hanem visszatérésükkel, külföldön szerzett tudásuk és tapasztalatuk által gazdagodjon az ország. 

 

A demográfiai változások fokozódó nyomást gyakorolnak a munkaerőpiacra, az egészségügyre és a nyugdíjrendszerre. Kétségtelenül szükség van a születések számának növekedésére, ugyanakkor növelni kell a nők reszvételét is a foglalkoztatásban. A kormány és a gazdaság együttműködésével, közös programok kidolgozásával és azok sikeres megvalósításával, erősödhetnek a részmunkaidős, valamint a rugalmas és családbarát foglalkoztatási formák. 

 

A válságidőszakot követően élénkülés tapasztalható a világban. Az előrejelzések szerint az Uniós tagállamok gazdaságainak többsége növekedési pályára áll. A folyamatok azonban még megerősítésre szorulnak, az egyensúly helyreállítására, konszolidációra van szükség, hogy a hangsúly a válság kezelésről átkerülhessen a fenntartható és inkluzív növekedésre.  

A fogyasztás növekedése stabil motorja lenne a gazdaság növekedésének, ám ehhez a társadalom szabadon felhasználható jövedelmének emelkedése is szükséges. 

 

Az inkluzív megközelítés alkalmazása az adópolitikában is előre mutató lenne. Bármely új adónem, vagy különadó bevezetése az érintettek előzetes bevonásával történjen: az adópolitika alakítóinak, a vállalatoknak és az állampolgároknak az együttműködésével. Inkluzív növekedést nem lehet szürkegazdaságra építeni, elengedhetetlenül szükséges a gazdaság kifehérítése. Az inkluzív gazdaság a közösség erejére épül, amelyben az egyéni érdekek nem tűnnek el, hanem egészséges keretek között maradva hozzájárulnak a fejlődéshez. 

 

Az üzleti környezet és a technológia változásai azt mutatják, hogy új ipari forradalom van születőben a világban. Az ipar átalakulása három tényezőre épül, az intelligens gépek, a fejlett rendszerek és az emberek együttműködésére. A világ a specializálódás, az egyedi igények kielégítésének irányába halad, kiemelt figyelemmel a fenntart hatóságra. Irányadónak tartjuk az Európa 2020 stratégiát, hogy a legalacsonyabb költségek mellett a legnagyobb hatékonyságot lehessen elérni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés fellendítésében. 

 

Az Európai Unió nemcsak közös piacot, hanem társadalmi, etikai és kulturális értékeket is jelent. Magyarország ehhez az értékközösséghez csatlakozott 10 évvel ezelőtt, közös akarattal és össztársadalmi együttműködéssel. Az ország fejlődése érdekében ma is hasonló konszenzusra, együttműködésre. széleskörű politikai és társadalmi egyetértésre volna szükség, olyanra, mint ami az EU-csatlakozást övezte. 

 

Az HEBC tagjai tisztelettel most adják át olvasóiknak 16. éves jelentésüket. Bíznak benne, hogy a jelentés hozzájárul az új növekedési modell vonzóvá tételéhez, és ajánlásaikkal hozzásegítik Magyarországot a további fejlődéshez. 

 

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. 

Az ERT 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Összesített forgalmuk meghaladja az 1.300 milliárd eurót, 6,8 millió munkahelyet biztosítva a régióban. 

Az HEBC tagjai 15 multinacionális vállalat magyarországi legfelső vezetői: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson,  GOF SUEZ, HEINEKEN, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia Komárom Microsoft Mobile Oy leányvállalat, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Volvo Group Trucks. 

Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása.

A jelentést az HEBC tagjai maguk írják, és minden mondat konszenzuson alapul. Az HEBC nem folytat lobbi-tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország fejlődését és versenyképességének növekedését kívánja elősegíteni. 

A tagok nemzetközi befektetői, munkáltatói tapasztalatai, fontos és hasznos kiegészítései lehetnek a politikai, a tudományos és a társadalmi álláspontoknak. 

Az HEBC eddigi jelentései elérhetők az Interneten, az HEBC weboldalán www.hebc.hu  

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.