Az időközi önkormányzati választások eredményei alapján számos esetben megindul a pártok esélyeinek latolgatása. Az egyes eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat.

 

Az időközi önkormányzati választások eredményei alapján számos esetben megindul a pártok esélyeinek latolgatása. Az egyes eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat.

 

Az országgyűlési választásokat megelőző évek időközi önkormányzati választásai már többnyire tükrözik a választásokon várható eredményeket. A 2009-es évben tartott időközi választásokat tekintve látható, hogy azok eredményei kirajzolták a 2010-es erőviszonyok alakulását.

Az elemzés során kvalitatív szempontokat nem vettünk figyelembe, tehát az egyes önkormányzati posztok súlyát, politikai értékét úgy vettük számításba, mint amelyek egymást kiegyensúlyozzák. A 2009-es pécsi polgármester-választás kivételes volt, egy olyan eredmény, amely ténylegesen és szimbolikusan óriási tétet hordozott. Ilyen értékű választásra 2013-ban nem került és nem is kerül sor a hátralevő hónapokban. Ugyanakkor a bajai időközi választást – amelyen mindössze egy önkormányzati képviselői hely sorsa dőlt el – a baloldali pártok jelentősen felülértékelték, így szimbolikus és politikai értelemben az, hogy nem nyerték el a mandátumot, ennek a vereségnek a súlyát rövidtávon felül fogja értékelni.

Az időközi önkormányzati választásokat eredményei rendre a független jelöltek dominanciáját mutatják, a pártok jelöltjei általában együttvéve 15-20%-ot érnek el. A pártviszonyok alakulására tehát az független jelöltektől eltekintve lehet következtetni.

A 2009-es időközi önkormányzati választások gyakorlatilag előrevetítették a 2010-ben kialakuló trendeket. A 2009-es évben összesen 97 időközi önkormányzati választást tartottak, melyek során összesen 195 jelöltet választottak meg a szavazók. A választásokon messzemenően a független képviselők arattak győzelmet, összesen 51 független polgármestert és 128 független önkormányzati képviselőt választottak meg a szavazók.

A 2010-es választások erőviszonyait azonban a független képviselőktől eltekintve, a pártok jelöltjei rajzolták ki. A FIDESZ-KDNP összesen 9 polgármestert és 20 képviselőt állított, amely a megválasztott képviselők 13%-át jelentette. Az MSZP jelöltjei közül mindössze 2 önkormányzati képviselőt választottak meg, amely nem éri el az 1%-ot. A statisztikában meghatározó volt a piliscsabai Korona-Csereklub Egyesület, a városban azonban egy kivételtől eltekintve nem indult párt-jelölt.

A választások eredményeit összesítve látható tehát, hogy azok a FIDESZ-KDNP jelentős győzelmét vetítették előre. Bár az arányok nem teljesen egyeznek, a 2009-es időközi önkormányzati választások megmutatták a 2010-ben kialakuló erőviszonyokat. Az országgyűlési választást megelőző évi időközik a 2009. évi adatok alapján gyakorlatilag az országgyűlési választások fokmérőjének tekinthetők.

Mindezt figyelembe véve a 2013-ban lezajlott időközi önkormányzati választások is jó eséllyel kirajzolják a 2014-es választási trendeket. 2013 januárjától szeptemberéig összesen 98 választás zajlott le, melyek során 148 jelöltet választottak meg.

2013-ban is a független jelöltek arattak elsöprő győzelmet, a településeken összesítve több mint 80% felett teljesítettek. A pártok jelöltjei tehát, akárcsak a 2010-es választásokat megelőző évben, az önkormányzati helyek kevesebb, mint 20%-án osztoztak. Szeptemberig a FIDESZ-KDNP színeiben hat polgármestert és nyolc képviselőt választottak meg, míg az MSZP-DK-Együtt PM két képviselőt, a Jobbik egy polgármestert tudott állítani. Ez azt jelenti, hogy az időközi választások összesítésében a kormánypártok 9% fölött, az MSZP-DK-Együtt PM 1%, míg a Jobbik is majdnem 1% körül teljesített.

Az eredmény nem sokban különbözik a 2009-es időközi önkormányzati választások eredményétől, csupán az arányok tolódtak el kissé. A FIDESZ-KDNP 2009-ben 13%-ot, 2013-ban csupán 9%-ot szerzett, azonban a vezető szerepét megtartotta. Az MSZP 0,91%-ról 1,36%-ra javított, azonban így is jóval elmaradt a kormánypárt mögött. A 2013-as időközik eredményei kiemelték továbbá a Jobbik nem elhanyagolható szavazóbázisát is, ugyanis a párt jelöltjét elsöprő győzelemmel választották Monorierdő polgármesterévé, míg az MSZP-Együtt PM szövetség csupán önkormányzati képviselőket tudott állítani.

2009-es időközi önkormányzati választások eredményei összesítve

 

 

Polgármester

Önkormányzati képviselő

Százalék

Független

51

128

81,74%

FIDESZ-KDNP

9

20

13,24%

MSZP

2

0,91%

Korona-Csereklub Egyesület

1

7

3,65%

Rába Fórum Egyesület

1

0,46%

Összesen

61

158

100%

 

2013-as időközi önkormányzati választások eredményei összesítve (szeptember 8-ig)

 

 

Polgármester

Önkormányzati képviselő

Százalék

Független

48

81

87,16%

FIDESZ-KDNP

6

8

9,46%

MSZP-DK-Együtt PM

2

1,35%

Jobbik

1

0,67%

Roma Polgárjogi Mozgalom

1

0,67%

Lungo Drom

1

0,67%

Összesen

56

92

100%

 

 Forrás: Századvég Csoport

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük