A Magyar Szocialista Párt támogatottságát láthatóan megviselte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki, majd pártelnöki posztról való távozása, illetve a kongresszust követő egy-két hét lázas utódkeresése: a párt mindössze 10 százalékon áll a teljes lakosság körében, amelynél eddig alacsonyabbat közvéleménykutatás még nem mért. A Progresszív Intézet legfrissebb közvéleménykutatásának – melynek elkészítésével a Publicus Intézetet bízta meg – másik fő tanulsága, hogy ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, minden bizonnyal kétpárti parlament alakulna a Fidesz és az MSZP részvételével, a kis pártok nem kerülnének be az országgyűlésbe, azonban az Európai Parlamentbe az MDF bekerülne.

 

A Magyar Szocialista Párt támogatottságát láthatóan megviselte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki, majd pártelnöki posztról való távozása, illetve a kongresszust követő egy-két hét lázas utódkeresése: a párt mindössze 10 százalékon áll a teljes lakosság körében, amelynél eddig alacsonyabbat közvéleménykutatás még nem mért. A Progresszív Intézet legfrissebb közvéleménykutatásának – melynek elkészítésével a Publicus Intézetet bízta meg – másik fő tanulsága, hogy ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, minden bizonnyal kétpárti parlament alakulna a Fidesz és az MSZP részvételével, a kis pártok nem kerülnének be az országgyűlésbe, azonban az Európai Parlamentbe az MDF bekerülne.

A Progresszív Intézet megbízásából készített kutatás két szempontból is figyelemreméltó: egyrészt 2500 fő megkérdezésével készült, amely különösen nagy mintának számít, másrészt az adatfelvételt már Gyurcsány lemondása után, március 23-án kezdte meg – szemben az eddig nyilvánosságra hozott adatokkal, amelyek a nagy vihart kavart lépés, az MSZP március 21-i kongresszusa előtt készültek. Így ez a fordulat már tükröződik a pártok támogatottságában.

Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, azon az emberek 62 százaléka venne részt – legalábbis ennyien fejezték ki ebbéli szándékukat. Eléggé valószínű azonban, hogy a tényleges részvétel nem érné el ezt a mértéket; sokakban munkál a demokratikus kötelezettségnek való megfelelni akarás, ami viszont sokszor csak a szándékban jelenik meg, a tettekben nem. Az is látszik, hogy a Fidesz szavazói valamivel eltökéltebbek, mint a szocialista szavazók: előbbiek 92 százaléka ígéri részvételét a szavazáson, az MSZP szavazóinak pedig 82 százaléka kíván voksolni.

A teljes lakosság körében az MSZP támogatottsága jelenleg mindössze 10 százalék, ami a valaha mért legalacsonyabb érték. (A Progresszív Intézet tavaly októberi felmérésében az összes megkérdezett körében a párt még 16 százalékon állt.) A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ugyanebben a körben 30%-on áll; és ugyan jelentős a különbség a két nagy párt között, azonban fontos jelezni, hogy a Fidesz támogatottsága nem emelkedett, sőt, valamelyest csökkent is az utóbbi fél évben. Tavaly októberben a legnagyobb ellenzéki párt még 33 százalékon volt a teljes lakosság körében. A számok a politikától való elfordulást tükrözik, mivel fél év alatt azok aránya, akik biztosan nem szavaznának 8%-ról lényegében megduplázódott, 15% lett, míg a bizonytalanok aránya némileg, 4 százalékponttal, 39%-ra növekedett.

A kispártok támogatottsága az összes megkérdezett körében 2 százalék alatt van: az SZDSZ és a Jobbik 1 százalék, az MDF pedig 2%-ot érne el most vasárnap.

Nem meglepő módon és előbbire rezonálva az emberek jelentős többsége, mintegy 64 százaléka azzal számol, hogy ha most lennének a választások, az a Fidesz győzelmét hozná; a Magyar Szocialista Párt győzelmét csak 4 százalék prognosztizálja.

A biztos szavazó pártot választani tudók körében a Fidesz jelentős fölénye egyértelmű: a megkérdezettek 68 százaléka adná voksát Orbán Viktor pártjára, míg az MSZP-re csak 21 százalék. (Csak emlékeztetőül: 2006-ban a Fidesz listán 42%-ot, az MSZP pedig 43%-ot szerzett!) A kispártok nem kerülnének most be a törvényhozásba: az SZDSZ és az MDF 2-2 százalékot kapna, a Jobbik is csak 3%-ot. Ez tehát azt jelenti, hogy ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, kétpárti parlament alakulna a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt részvételével.

A Fidesz szavazói valamelyest fiatalabbak, mint a szocialista szavazók: az MSZP szavazótáborát több mint 40 százalékban a 60 év felettiek alkotják, míg a Fidesz esetében ez a kör alig 20 százalék felett van. Orbán Viktor pártjának szavazóit 40% felett a 40 év alattiak alkotják. Egyébként általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál bizonytalanabb pártválasztását illetően: míg a 60 év feletti megkérdezettek csak fele nem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy melyik pártra adná szavazatát, addig a 40 év alattiak körében 80% felett van a bizonytalanok aránya.

Az európai parlamenti választást illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság: az összes megkérdezett majdnem fele (47%) még nem tudja vagy nem döntötte el, illetve nem mondja meg, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. Ez lényegesen magasabb arány, mint ami az általános országgyűlési választás kapcsán tapasztalható. A pártot választani tudók körében a Fidesz fölénye egyértelmű: míg a legnagyobb ellenzéki pártra 62, addig a szocialistákra csak 25 százalék szavazna. A két nagy párton túl a Magyar Demokrata Fórum szerezne még egy mandátumot az Európai Parlamentben, támogatottsága ebben a körben 5%. Az SZDSZ és a Jobbik nem kapna mandátumot, támogatottságuk 3-3%. A megkérdezettek 59 százaléka ígérte biztosra részvételét a júniusi választáson: ha valóban ennyien vennének részt a voksoláson – amire nagyon kicsi az esély, ezt mutatja a pártválasztás körüli bizonytalanság is -, akkor a Fidesz 15-16, míg az MSZP 5-6, az MDF pedig 1 mandátummal kalkulálhatna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük