kep_10.jpgPoul Pedersen dán régészprofesszor a Mediterrán Országok Tudományos Alapítványának támogatásával állítja helyre Mauszólosz király sírját, az ókori világ hét csodájának egyikét, amelyet egy XV. századi földrengés romba döntött, a földdel tett egyenlővé. A síremlék a hajdani Halikarnasszosz városában épült, a mai Anatólia, Törökország délnyugati részében.

   A Kr. e. III. évszázadban uralkodó perzsa király halála után felesége, Artemiszia úgy döntött, férje emlékére építtet egy fényűző sírt, amely olyan csodálatos lett, hogy Antipatrosz, a Hellén Birodalom kormányzója a világ csodájának minősítette. Azóta is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy síremlék  „mauzóleum” néven.

   Az építmény képe szerencsére fennmaradt néhány metszeten. Látható, hogy nem csak szépsége, hanem mérete (alapja 30 x 40 méter) is lenyűgöző volt, tükrözte a kor vegyes kultúrájának keveredését. Artemiszia királyné legismertebb görög művészeket bízott meg a munka tervezésével és irányításával, közülük egy név maradt fenn Szkopasz Brüaxisz szobrászé.

   A lépcsőzetes alapokon 36 darab korinthoszi oszlopból álló oszlopsor nyugodott, amely az egyiptomi piramisokat mintázó tetőt tartott. Az ötven méter magas épületet egy négylovas harci szekeret mintázó szobor (quadriga) koronázta. Ennek képe nem maradt fenn, olyan lehetett, mint a Brandenburgi Kapu tetején lévő szobor. A tetőn körben kőoroszlánok védelmezték az épületet, az oszlopok között és a falakon számtalan különféle szobor és fríz (épületdísz) sorakozott, életnagyságnál nagyobb és kisebb egyaránt. Nagyobbrészt zöld kőtömböket használtak, valamint fehér márványt és kékes színű mészkövet.

   Az építkezés nem volt zavartalan. Mauszólosz uralkodása során Rhódosz szigetét is meghódította. Amikor a rhódosziak halálhírét vették, flottát küldtek Halikarnasszosz város ellen. Támadást indítottak az építkezés megakadályozására. Ekkor hajtotta végre Artemiszia az ókori hadtörténet egyik nagy hadicselét. A királyné megvárta, amíg a rhódoszi katonák kikötnek, és kiszállnak a hajókból. Ezután az ott maradt néhány tengerészt foglyul ejtve „elkötötték” a rhódoszi hajókat. Mi több, visszahajóztak velük a szigetre, ahol az ismerős hajókból kellemetlen meglepetésként bújtak elő a halikarnasszoszi katonák, és leverték a felkelést. Majd visszatérve tönkreverték az akkorra már utánpótlás nélkül szinte fegyvertelen rhódoszi katonákat.

   Ha a mauzóleum rekonstrukciója megvalósul, a világörökség része lesz.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük