Bárány éve a Skanzenben
7 perc olvasás.jpg "bárány éve a skanzenben 3")
Hetedhét országra szóló kiállítással indítja az évadot a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A szentendrei Skanzen idén a több évig tartó Uniós projekt; a Canepal (Kultúra és természet: a juhtartás és pásztorkodás európai öröksége) tanulmányait összegző és bemutató tematikus évvel készül, így a 2014-es Bárány éve számos újdonságot, programot tartogat a látogatók számára.
Hetedhét országra szóló kiállítással indítja az évadot a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A szentendrei Skanzen idén a több évig tartó Uniós projekt; a Canepal (Kultúra és természet: a juhtartás és pásztorkodás európai öröksége) tanulmányait összegző és bemutató tematikus évvel készül, így a 2014-es Bárány éve számos újdonságot, programot tartogat a látogatók számára.
A pásztorok természet közeli, sajátos életmódja, az évezredes múltra visszatekintő európai juhtartás olyan kulturális jellegzetességeket hozott létre, melyek öröksége Európa szerte megtalálható, mind a zenében, a szokásvilágban, a viseletben, a gazdálkodásban, az építészetben, a táplálkozáskultúrában vagy éppen a művészetekben és a kézművesiparban.
Ennek a sokrétű kultúrának a kutatását, feldolgozását és bemutatását tűzte ki célul a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egy Európai Uniós projekt, a Canepal vezetésével.
A programban hét ország (Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország) kutató- és múzeumi intézményeinek képviselői vettek részt.
A szentendrei Skanzen az április 11-én megnyílt "A bárányok nem hallgatnak" kiállításában – ahol 19 külföldi ország, valamint 16 magyar és számos magánszemély gyűjteményéből válogatott meghökkentő és jellegzetes tárgyakat, fotókat – 10 téma mentén mutatja be a juhtartás és a pásztorkodás európai örökségét. A több mint 5000 évet átölelő tárlat már a rézkorból mutat tárgyi emléket egy bárány szobor által, de olyan érdekességekkel is találkozhat a látogató, mint a gólyalábon nyáját terelő és kötögető pásztor portréja, vagy az Országos Evangélikus Múzeumtól kölcsönzött 1650-es oltárterítő, de megtekinthető Péreli Zsuzsa: Felsőszenterzsébeti üdvözlet című alkotása is.
A "A bárányok nem hallgatnak" tárlatot Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
Az évezredes múltra visszatekintő európai juhtenyésztés nem csupán jelentős gazdasági ágazatnak bizonyult az elmúlt évszázadokban, de rendkívül gazdag tárgyi és szellemi kulturális örökséget hordoz napjainkban is. Ennek a gazdag kultúrának a kutatására, feldolgozására és bemutatására vállalkozott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egy Európai Uniós projekt vezetésével, amelyben több európai ország kutató- és múzeumi intézményei vesznek részt. A kiállítás ennek a programnak az eredményeit mutatja be.
„Napjainkban – amikor a környezeti problémák korát éljük – kiemelten fontos, hogy múzeumaink olyan tudást közvetítsenek látogatóik számára, mely a kulturális örökség hagyományainak felhasználásával hozzájárulhat egy fenntartható, élhető és élhetőbb világ megteremtéséhez"– mondta Hammerstein Judit.
Az életmód tárgyi világa mellett hangsúlyos szerepet kap a gyapjú- és tejfeldolgozás eszközeinek bemutatása, az európai pásztorépítészet kincseinek, a népművészet, a népzene és a képzőművészet alkotásainak megjelenítése látványos és egyedi kiállítási installációval. A tárlaton bemutatott több mint 300 műtárgy, az európai pásztorkodás múltjának és jelenének átfogó képét festi meg.
A kiállításhoz kölcsönadott műtárgyak és a kölcsönző intézményekkel létrejött együttműködések száma kimagasló, a számottevő magyar anyag mellett több mint száz francia, bolgár, lengyel, görög, észt, spanyol, olasz, szlovák, német és brit műtárgyat, valamint fotót mutatnak be. A tárlat nem csak néprajzi tárgyakban bővelkedik: közel 30, főként kortárs képzőművészeti alkotást állít ki, jelezve, hogy a pásztorélet nemcsak a tudomány, de a képzőművészet kiapadhatatlan forrása is.
A Magtárban 2014. október 31-ig látogatható, átfogó, nemzetközi kiállítást kiegészíti a Skanzen Galériában található Bárány a konyhában tematikus tárlat, de mindezek mellett még az év során a múzeum több pontján alternatív kiállítások kerülnek kialakításra.
Megújuló helyszínek, fesztiválok- Programok a család apraja-nagyjának
A Bárány évében a múzeum több helyszíne is megújul. Kicsik és nagyok örömére a múzeumban állandó helyszínként üzemelő Meseházban a családok felfedezhetik a magyar népmesék bárányokban gazdag világát, sőt a látogatás során szerzett élményt haza is vihetik a saját maguk által megrajzolt diafilm formájában. A Sükösdi portát benépesítik a Skanzen új lakói: az értékes gyapjáról híres merinói és tejhozamáért kedvelt cigája. A gyermekek a báránnyal nem csak, mint mesealakkal, de mint haszonállattal is megismerkednek az év során: a Sükösdi portán bepillantást nyernek a nyíráson keresztül a fejésen át egészen a juhsajtkészítés folyamatába is, az értékes gyapjú feldolgozására, felhasználására a Textilműhelyben kapnak alternatívát, az Ásványrárói lakóház konyhájában pedig bárányos ételvariációk várják őket. A bárány és a pásztor alakja a kereszténység fontos szimbóluma. Az évadnyitó Húsvét fesztiváltól kezdve a Skanzen Óbudavári katolikus templomában a Jó pásztor, a Mándi református templomában az Agnus Dei ábrázolások mögött húzódó szimbólumrendszert mutatják be az érdeklődőknek. A Gyöngyösi portán kialakított Zeneházban a magyar pásztorzenei hagyománnyal ismerkednek meg a látogatók,
belehallgathatnak a különböző zenei gyűjtésekbe, ahol maguk a juhászok szólaltatnak meg két jellegzetes pásztorhangszert, a dudát és a furulyát. Aki pedig szeretné, saját csengőhangként letöltheti és beállíthatja magának telefonjára a három, mai zenei aláfestéssel készült pásztorzenei motívum bármelyikét.
Az újdonságok a múzeum kétnapos rendezvényeiben is tetten érhetőek: minden fesztivál középpontjába a bárány és pásztor téma kerül, így az előző évek gyakorlatától eltérően számos új rendezvénynek biztosítanak helyet a múzeumban a szervezők.
Fesztiválok és tematikus napok 2014-ben a szentendrei Skanzenben:
Húsvét (2014. április 20-21.)
Juh-Héj! Alkotónap (2014. május 1.)
Pásztoróra (2014. május 2-4.)
Pünkösdi Sokadalom (2014. június 8-9.)
Szent Iván-napi álom (2014. június 28.)
Birka a kondérban (2014. augusztus 16-17.)
Szent Mihály napja (2014. szeptember 27-28.)
Szent Vendel napja, számadó nap (2014. október 23-26.)
Szent Márton Újborfesztivál és Libator (2014. november 8-9.)
Arculatváltás- Fiatal művészek a kultúra és a Skanzen szolgálatában.
A Bárány évének jegyében a múzeum arculatában is történtek változások. Színesebb és gazdagabb programokkal teli kiadványok kalauzolják a múzeumba érkezőket, tematikus útvonalakat kínálva.
A bárány és a kortárs képzőművészet kapcsolata Szőke Gábor Miklós szobrászművész alkotásában ölt testet: a múzeum felkérésére egy 4 méter magas, több mint 3 tonnás fa és fém hasábokból álló racka szobrot készített a Skanzennek, amely az idei évet fémjelzi. (lásd: http://euroastra.hu/node/79186) A monumentális alkotás április 11-től az intézmény bejárati épülete előtt téren hívja fel a figyelmet a Bárány évére.
Oláh Dezső, az 50 tehetséges magyar fiatal program egyike, a Junior Prima Díjas művész a múzeum templomának orgonáján szólaltatta meg az Agnus Dei-t, melyet a látogatóknak lehetősége nyílik felvételről, az év folyamán többször is meghallgatni a Skanzen egyik szakrális helyszínén.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évadnyitó nagy, Húsvét fesztiválján, április 20-án és 21-én a közelgő Szent György napjához kapcsolódóan, a programokban a jellegzetes húsvéti szokásokon, tojásfestésen, és locsoláson kívül a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok és szerencsevarázslások is helyet kapnak. Lesz Szent György-napi kincskeresés, birkaterelés pásztorkutyákkal, de még bárányleves kóstoló is.
Lantai József
