2022.05.25.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Bicikliváros. Szabadka – Budapest

4 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/79401"><img class="image image-_original" src="/files/images/bicikli%20(1).jpg" border="0" width="476" height="313" /></a></span>Bicikliváros. Szabadka - Budapest címmel az év egyik legizgalmasabb kiállítása nyílt 2014. április 14-én a Néprajzi Múzeumban. A biciklik éppen olyan sokszínűek, mint az emberek. Budapesti kerékpáros berkekben nem számít újdonságnak, hogy a Néprajzi Múzeum biciklis projekttel rukkol elő, átfogó kiállítás azonban most először látható az egyik legnépszerűbb közlekedési eszközről.</p> <p> 

Bicikliváros. Szabadka – Budapest címmel az év egyik legizgalmasabb kiállítása nyílt 2014. április 14-én a Néprajzi Múzeumban. A biciklik éppen olyan sokszínűek, mint az emberek. Budapesti kerékpáros berkekben nem számít újdonságnak, hogy a Néprajzi Múzeum biciklis projekttel rukkol elő, átfogó kiállítás azonban most először látható az egyik legnépszerűbb közlekedési eszközről.

 

Bicikliváros. Szabadka – Budapest címmel az év egyik legizgalmasabb kiállítása nyílt 2014. április 14-én a Néprajzi Múzeumban. A biciklik éppen olyan sokszínűek, mint az emberek. Budapesti kerékpáros berkekben nem számít újdonságnak, hogy a Néprajzi Múzeum biciklis projekttel rukkol elő, átfogó kiállítás azonban most először látható az egyik legnépszerűbb közlekedési eszközről.

 

A Szabadkai Városi Múzeumban 2011-ben volt látható A biciklisek városa – A kerékpár történeti, néprajzi és művészeti aspektusai Szabadkán című kiállítás. A tárlat azóta vendégszerepelt Belgrádban, Nagybecskereken, Kikindán és Topolyán is. Ez egészült ki a budapesti kerékpáros kultúrát tárgyak, szövegek és fotók segítségével bemutató anyaggal, így a két tárlat most együtt látható a Néprajzi Múzeumban Az így kialakult két különálló, de egymástól elválaszthatatlan kiállítás elsősorban a városi kerékpározás bemutatását, népszerűsítését tűzte ki célul.

 

A történeti vonatkozások feltárása mellett a tárlat azzal is foglalkozik, hogy egy hétköznapi jármű miképpen válik különböző közösségek, szubkultúrák meghatározó jegyévé.

A Bicikliváros a 19. század második felétől kezdve tárgyakon, szövegeken és fotókon keresztül dolgozza fel a kerékpározás történetét a két városban. A klubok, sportesemények bemutatása mellett nagy hangsúlyt kap a Partizán Kerékpárgyár, valamint Weiss Manfréd és a Csepel gyár története, illetve a különböző mesterek, javító- és építőműhelyek és boltok megjelenítése is. A Bicikliváros megmutatja, hogy a 19. századi velocipéd, a 20. században hogyan válik munkaeszközzé, sportszerré, divatos kiegészítővé, a városi identitás fontos elemévé. Emellett olyan, társadalmilag érzékeny témákat is felvet, mint a nők és a kerékpározás története.

 

A Bicikliváros kiállítást, Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.

„A kerékpár olyan, mint egy város: kormánya a helyi önkormányzati irányítás. A pedál az, ami hajtja a várost: a kereskedelem és az ipar. De a legfontosabb maga az ember, aki mozgásba hozza a kerekeket, és biztosítja a lendületet. Így ez a kiállítás valójában nem a kerékpárról szól, hanem az emberről a gép mögött. Az emberről, aki Szabadkán és Budapesten él, és azt a közlekedési eszközt használja, amivel leginkább átélhető a szabadság élménye" – mondta megnyitó beszédében Hammerstein Judit.

 

A Bicikliváros kiállításnak fontos része a kortárs városi biciklis kultúra bemutatása is, amelynek Budapesten mérföldköve volt a Critical Mass Budapest elnevezésű, 2004-ben indult kerékpáros demonstráció. Hasonló szerepet tölt be az évenként megrendezett szabadkai biciklis felvonulás, a Trimbi is.

 

A kiállítás létrejöttét és a kapcsolódó programok megszervezését olyan városi biciklis szervezetek, közösségek és egyének is segítik, mint a Magyar Kerékpárosklub, a biciklis anyagokat újrahasznosító, illetve egyedi ruhadarabokat, táskákat készítő Alkatréxerész, Bagaboo, Balkantango, Cangira, Felvarrom, Fox Fux, Gesu, Gulyás Ferenc „Gulyi", Gyáni Levente (Küllőkezű Edward), Musu, Recikli Kerékpárműhely, Serinsapi, vagy a Hungarian Cycle Chic nevű, a stílusos bringásokat bemutató mozgalom.

 

A bicikli mozgékonnyá, nyitottá és szabaddá tesz: a távolságok nemcsak a helyek, hanem az emberek között is eltűnnek.
A kiállítás kurátorai: Mirko Grlica, Olga K. Ninkov, Raffai Judit (Szabadka) – Máté György
(Budapest)

A megvalósításhoz együttműködő partnerek, társintézmények nyújtottak segítséget:

tárgyakat, fotókat, dokumentumokat biztosított a Csepel Kerékpárgyártó Zrt., a Kossuth Múzeum (Cegléd), Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, a Magyar Posta Zrt., a Pajtás Bringabolt, Postamúzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Tarapcsák Péter és további magánszemélyek is.

 

2014. április 14. – szeptember 28.

Bicikliváros. Szabadka – Budapest

Néprajzi Múzeum

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

 
http://www.neprajz.hu/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.