Az első, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, az amerikai ABC News hírcsatornán évekkel ezelőtt megjelent propaganda riport volt, ami az Alzheimer-kórban szenvedők számára kínálkozó előnyöket ecsetelte, és amit számos hírportál néhány napja ismét elővett.

 

Az első, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, az amerikai ABC News hírcsatornán évekkel ezelőtt megjelent propaganda riport volt, ami az Alzheimer-kórban szenvedők számára kínálkozó előnyöket ecsetelte, és amit számos hírportál néhány napja ismét elővett.

 

A riportban megismerjük Ida Frankl-t, aki 84 éves és Alzheimer-kórban szenved. Szerető férje, felesége iránti aggodalomból kérte a csipbeültetést és szolidaritásból saját magát is megcsippeltette. https://www.youtube.com/watch?v=d4aBIti2nKU

 

A riporternő nem győzi hangsúlyozni, hogy egyedül az Egyesült Államokban csaknem 5 millió ember szenved a betegségben. Következtetése szerint, aki igazán felelősséget érez beteg családtagja iránt, az bármit megtesz, hogy biztonságban tudja. A csip, a riport szerint jó megoldást kínál erre és kihangsúlyozza, hogy az emberek ma már sorba állnak, hogy beültettessék http://www.accenture.com/us-en/Pages/insight-digital-traveler.aspx

A csipbeültetés széleskörű terjedése és az előnyök kihangsúlyozása segít elaltatni az ilyen és ehhez hasonló „megoldások" miatti aggodalmakat.

 

Az Accenture által több ország bevonásával (Nagy-Britannia, Ausztrália, Franciaország, Németország, Egyesült Államok) végzett széleskörű kutatás például azt találta, hogy az emberek 89 százaléka hajlandó lenne megadni ujjlenyomatát vagy más biometrikus azonosítóját, ha azzal kényelmesebbé teheti mindennapjait.

 

Az emberek érzéketlenné tétele a különböző nyomkövető és megjelölő technológiákkal kapcsolatban szintén a terv része. A mobiltelefonok, bankkártyák és sok más mindennapos elektromos használati tárgy már eleve tartalmaz mikrocsipet, amik közül nem egyet használnak személyes adataink rögzítésére, megfigyelésre és nyomon követésre is.

 

A legújabb hír egy olyan emberbe ültethető mikrocsipet érint, amit első körben fogamzásgátlásra használnának és 2018-ra akár a polcokra is kerülhet, ha a fejlesztés Bill Gates tervei szerint halad.

 

Az első információk szerint a csip 16 évig használható és vezeték nélkül irányítható. A kutatók azonban megnyugtatnak, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen az új csipeket „biztonságos titkosítási módszerekkel" védik majd. Bizonyára valami olyasmivel, mint az okos villanykörték védelmét képező, épp a napokban feltört módszer.

https://www.youtube.com/watch?v=nbjwkTov_Gg

 

Figyelembe véve, hogy ugyanarról a Bill Gates-ről van szó, aki a meddőséget okozó patkányoltás kifejlesztését és az oltóanyag kijuttatására is alkalmas, génmódosított szúnyogok tenyésztését is finanszírozza, az új fogamzásgátló módszer ijesztő következményekkel járhat az emberiség jövője szempontjából.

 

Az új technológia a Fehérház korábbi tudományos tanácsadója, John P. Holdren és segítője, Paul Ehrlich által szorgalmazott tervet is megvalósíthatja, akik az Ecoscience 1977-es számában a következőket írták a kényszer születésszabályozásról:

 

    „A bőr alá ültethető és igény szerint kivehető, hosszú távú sterilizáló kapszula kifejlesztése további lehetőségeket nyit a kényszer születésszabályozás terén. A kapszulát már kamaszkorban be lehetne ültetni és hivatalos engedéllyel, korlátozott szülésszámra kivenni." (786-787. oldal)

 

Az Index.hu a követkőket írja a csipről:

 

    A számítógépes csip a fogamzásgátló hatású levonorgesztrel hormon kibocsátásával szabályozza a teherbeesést. Az implantátum ugyanakkor távirányítható: a csippel rendelkező nő aktiválhatja, de ki is kapcsolhatja. A tompor, a felkar vagy a has bőre alá ültethetik be – írja az MTI.

 

    Az implantátum hosszú távú megoldást nyújthat a születésszabályozásra.

 

    Az új csip alkotói – a massachusettsi MicroCHIPS startup – szerint ha az implantátum sikeresen túljut az utolsó teszteken is, akár már 2018 elején a piacra kerülhet, ráadásul versenyképes áron. Preklinikai vizsgálata a jövő év elején kezdődik.

 

    A csip ötlete két éve merült fel, amikor Bill Gates kollégáival látogatást tett a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT): arról faggatták Robert Langer professzort, hogy létre lehet-e hozni olyan születésszabályozó csipet, amelyet egy nő ki- és bekapcsolhat.

 

    A [csip] más adagolható gyógyszerek esetében is megoldást jelenthet. Ugyanakkor Simon Karger, a Cambridge Consultants sebészeti és terápiás részlegének vezetője arról beszélt a BBC-nek, hogy az implantációs technológia bizonyos kockázatokat és kihívásokat is hordoz magában. Egy olyan jövő rajzolódik ki előtte, amelyben rengeteg dolgot kezelnek majd beültetett okosrendszerek.

 

A rendszer azonban más manipulációs lehetőséget is kínál. Például lehetővé teszi az élettartam beállítását – olyan rejlett funkcióval, ami adott időpontban mérget vagy más halált okozo anyagot adagol, vagy akár a szellemi képesség befolyásolását folyamatosan vagy időszakosan. Ugyanis soha sem lehetünk biztosak, mint ahogy most sem, hogy a beültetett rendszerek azokat és csakis azokat a funkciókat végzik, amelyekre létrehozták őket, és amelyeket valóban publikáltak is róluk. Példa erre az NSA gyakorlata, amelyek saját speciális beültetett eszközeikkel funkcióikkal gyakorlatilag megfertőzték a forgalomban lévő amerikai számítástechnikai eszközöket és programokat.

 

Források:

inquisitr.com
truthstreammedia.com
index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük