kupasszek.jpg

Kupásszék

Az őskorban ágynak, széknek, polcnak a föld is megfelelt. Majd az ősember egyre ügyesebb lett és használható eszközöket készített. Például fák száraiból, ágakból ülő alkalmatosságot, támla nélküli úgynevezett kupásszéket, amely ülőkéből és három, vagy négy lábból állt össze. Támlája nem volt, kényelmetlen lehetett.

   Az ókorban már vaskos kapukat építettek a városok, erődítmények  védelmére, egyre jobb szerszámokkal. Ebben az időben a faanyagok mellett megjelentek a réz és bronz elemek. Primitív, lábhajtásos  esztergapadjuk is volt. Dareiosz perszepoliszi  palotájának maradványaiban a régészek kényelmes trónszéket találtak lábzsámollyal.

    A mai ülőbútor egyiptomi találmány. Társadalmuk szigorú rend szerint épült fel, bútoraik a társadalmi életükhöz hasonlóan szigorúak, szabályosak, rendezettek annak ellenére, hogy kezdetleges szerszámokkal dolgoztak. Ismerték a kárpitozást, furnírozást (lapszabászat) is. Az áttekinthető, egyszerű szerkezeteknél díszítések, növényi vagy bőr fonadékok, állatlábak takarták el a csúnya illesztéseket. Karfa általában nincs. Kényelmetlen, de ezáltal a benne ülő megjelenése nagyobb, fenségesebb képet mutatott.

   A görög területeken már a hellének előtt is magas kultúrájú népek éltek. A hellén kultúra beolvasztotta a vele kapcsolatba került népek tárgyi kultúráját. A görög lakóházak jól mutatják a társadalmi formák és az életszokások nyomait. Nem a befelé forduló, nagyrészt peristyliummal (oszlopsor) is tagolt lakóházakban, hanem a szabadban folyt az élet. A mesterek jól ismerték a gyalut, esztergapadot, fahajlítást gőzöléssel. Jól használták ki a faanyag természetes szépségét. Készítettek összecsukható széket, könnyed, elegáns, kényelmes támlásszéket, ágyat, sarló alakú lábakkal, hajlított támlával.

cedrusfa_szek.jpgCédrusfa szék az ókorból

    A rómaiaknál a luxus iránti igény, a laza életmód befolyásolta bútoraikat is.  Téralakításukban megfigyelhető az átrium (négyszögletes udvar) és a  peristílium (oszlopcsarnok). A rómaiak fejlesztették ki a villa épületet. Faragott bútoraik növényi formákat mutatnak, virág, inda, levél. Bronzból és vasból is készítettek bútorokat. Eszközeik, technikáik: festés, faragás, gravírozás, furnérozás, berakás, aranyozás.

   A Római Birodalom kettészakadása után levált a keleti rész kultúrája, melynek központja Konstantinápoly volt. Bútoraikat gazdagon díszítették, nagy jelentősége volt a selyem kárpitnak.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük