belyeg_1.jpgCharles Robert Darwin, angol természettudós 1837-ben fektette le alapjait az ember származása és az evolúció elméletének. A darwinizmust azóta sem sikerült senkinek megcáfolni, pedig kezdettől fogva támadások kereszttüzében állt. Korunkban is. De a támadások sohasem tudományos, hanem érzelmi, hitbéli, ezoterikus feltételezések alapján érkeztek.

   Az állatorvosok tudják, hogy a négylábú emlősök testében minden olyan szerv (szem, szív, tüdő, gyomor, vese, máj, epe) megtalálható, mint az emberben. A lélegzés, vérkeringés, táplálkozás, utódnemzés is hasonló módon történik. Erre utal a nyelvünk is, amely számos szervünket, de elsősorban betegségeinket állatnevekkel kapcsolja össze. A nyelv bölcs képződmény, tudja, hogy minden élőlény a természet része.

   Kezdjük lentről. A lábon képződő tömör, fokozatosan megkeményedő, fájdalmas bőrkinövés a tyúkszem.

   A láb alapvető feladata, hogy tartsa a testet és a testsúlyt vigye át a talajra. A testsúly átvitelének feladatához alakult ki a láb boltozatos szerkezete. A láb boltozatos szerkezetének deformálódása, vagy zsugorodása a lúdtalp.

    Az egyik leggyakoribb és legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, a herpeszvírus okozta bárányhimlő.

   Veleszületett betegség a csontos mellkasfal deformitása, amelynél a szegycsont kiemelkedik a mellkas síkjából. Súlyosabb esetekben keringési és légzési zavarokat okoz.  Orvosilag elfogatott nyelv szerint ez tyúkmell, galambmellnek is hívják.

   Baktérium okozta, erősen fertőző megbetegedés, közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjed. A diftéria, magyarul torokgyík korábban halálos kimenetű volt. Ma a védőoltásnak köszönhetően csaknem eltűnt a fejlett országokban.

   Autoimmun betegség a vékonyfalu has, az úgynevezett pókhas. Ezt a glutén váltja ki, ezért gluténmentes étkezéssel regenerálható a bélrendszer, a beteg egy idő után tünetmentessé válik. (Nem tévesztendő össze a haspókkal, ami falánkot jelent.)

   Az embrionális élet elején az orrüreg és a szájüreg még nincs elkülönülve, és csak később képződik válaszfal az úgynevezett kemény szájpad. Ennek fejlődési hibája a farkastorok, amikor a felső és alsó fogsor nem záródik el teljesen, és kisebb-nagyobb hasadék marad a szájüregben.

   A szabályozatlan sejtszaporulatot, a biológiai szövetekbe való betörést és áttétképzést nevezzük ráknak. A névválasztás nem véletlen, a rosszindulatú daganat alakja hasonlít az állat felépítéséhez: egy központi részből különböző irányokba tartó nyúlványok nőnek ki, mint a rák testéből a lábai.

   Beszélünk még sasorról, darázsderékről, harcsabajuszról, kecskeszakálról szembogárról és még ki tudja mi mindenről, amelyek az állatvilághoz kapcsolódnak.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük