Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000)Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000)Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000) festő, grafikus és építész a 20. század egyiklegkülönösebb művészegyénisége volt. Gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet és az építészet területén egyaránt megmutatkozott. Minden eszközt felhasznált mélyen humanista, az ember és az őt körülvevő környezet harmóniájának megteremtését hirdető életfilozófiájának kifejezésére.

Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000)Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000)Friedensreich Hundertwasser (1928 – 2000) festő, grafikus és építész a 20. század egyiklegkülönösebb művészegyénisége volt. Gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet és az építészet területén egyaránt megmutatkozott. Minden eszközt felhasznált mélyen humanista, az ember és az őt körülvevő környezet harmóniájának megteremtését hirdető életfilozófiájának kifejezésére.

A Bécsben 1928-ban eredeti nevén Friedrich Stowasserként született művész, noha élete során Japántól Új-Zélandig a világ számtalan pontján otthonra lelt, identitásában mindvégig megőrizte osztrák gyökereit. Művészete a bécsi századforduló világából eredeztethető, forrásait a szecesszió formakincsében és a Wiener Werkstatt munkamódszerében fedezhetjük fel. Pályája során azonban olyan egymástól távol eső művészeti jelenségek is megérintették, mint a naiv festészet, illetve Antoni Gaudí építészete. Rendkívül gazdag grafikai és iparművészeti munkásságában a színek és formák tobzódását éppúgy megfigyelhetjük, mint épületein. Képein a természet sokszor absztrahált, épületeit azonban körülölelik, befedik vagy annak nyílásait kitöltik a zöldellő fák, virágzó bokrok, melyek a színes, hullámzó, minden szögletest ívvé formáló építészeti környezettel egységbe forrva hirdetik alkotójuk ökologikus világszemléletét.

 

A Szépművészeti Múzeumban bemutatott tárlat egy olyan művész életművéről kíván átfogó képet nyújtani, aki nem csak művészetével, hanem filozófiájával és gondolkodásmódjával, különc viselkedésével is felhívta magára a figyelmet, hiszen az emberi jogok, a világbéke és a környezetvédelem elszánt harcosa is volt.

Forrás: http://www.szepmuveszeti.hu/

A festő gyerekkori rajzai, időskori festményei, fali kárpitjai, grafikái egyaránt megtalálhatók a kiállításon. Hundertwasser tervezett elsők között tetőkertes nagy lakóházakat. Gondolatban talán Gaudí követőjeként említeném.  

 

Az ablakjog című festménye arról az elméletéről szól, hogy mindenkinek, aki egy lakásban lakik, akár saját, akár bérelt lakása van, joga van dekorálni, kifesteni a lakása külső falait, olyan távolságig, amíg az ablakon a karja kifér.  Három kiállított kárpitja mexikói műhelyben készült, sőt az 1950-es évek elején egyedül szőtt egy kárpitot fogadásból 6 hónapon át. Ennek az egy kárpitnak a megszövése olyan kimerítő munka volt, hogy ezután már szövőkkel készítette el a fali kárpitokat. Sokszorosított grafikáiból fix számú levonatot készített, de nem szerette az egyformaságot, így minden levonat után változtatott a rézmetszeten. Metszeteit is meghatározott számban nyomtatta Japánban, de nincs közte két egyforma darab sem, mert minden egyes nyomat után változtatott az eredeti  nyomómintán. Minden darab alsó sarkán számos jelölés található: pl. színminták, – milyen színeket használjon a mester -, a nyomda pecsétje és a festő neve japánul. Japánban papírsárkányokat és egymásba bújtatható dobozokat is szerkesztett  a saját műveivel díszítve. Grafikai lapjait mappákba rendezte, amiket könyvekbe foglalt össze. Franciaországban és Új- Zélandon is élt, nagyon puritán házában. A festményeiből kapott pénzt az építészetre költötte. A Szent Borbála templom felújítását sokszorosításaiból finanszírozta.

Halála után Új- Zélandon a házában találtak meg egy mappát az utolsó évek műveivel.
Gondos életmű katalógust vezetett. Kiállították bélyegterveit is amit  az ENSZ megbízására készített. Munkásságáról még életében film készült, amit Cannesban mutattak be, itthon is látható lesz magyar és angol felirattal.

A kiállítás kurátora Bodor Kata. Csütörtökönként  hosszabb nyitvatartással, tárlatvezetésekkel és különleges programokkal várják a látogatókat.

A Szépművészeti Múzeum Docens Program keretében folytatja az önkéntes tárlatvezetést az állandó és az időszaki kiállításokon is.

Simon Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük